Milliókat nyertek, akik nem adták fel a magánnyugdíjukat

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. november 5.
Címkék: , ,
Rovat: ,
Ezernél is többen döntöttek úgy, hogy a pénztárak tíz évvel ezelőtti államosítása után is maradnak, és már elérték a nyugdíjas korhatárt – ők most a teljes nyugdíjuk mellett átlagosan milliós nagyságrendben kaptak kézhez reálhozamot, írja a Napi.hu.

A pénztártagok járulékai 2010 novemberétől már kizárólag a tb-kasszába kerülnek. Az akkor több mint 3 millió pénztártagnak pedig választania kellett: megtartja-e a tagságát, vagy kilép a pénztárból vissza az egypilléres nyugdíjrendszerbe. A többség akkor kilépett, részben amiatt, mert attól tartottak, hogy máskülönben nem lesznek jogosultak állami nyugdíjra, hiába fizetnek ők is járulékot a tb-kasszába. Ráadásul ekkor a 2008-2009-es válság után a pénztárak teljesítménye is gyenge volt, és még külön nyilatkozatot is kellett tenni, ha valaki maradni akart – derül ki a Napi.hu cikkéből.

A töb körös lemorzsolódás után az egykori 19 pénztár helyett mostanra mindössze négy kezeli a megmaradt 54,4 ezres tagság vagyonát. Jelenleg pedig összesen több mint 1100 pénztártag érte el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt tíz évben, és azok, akik úgy döntöttek, csak a nyugdíjba menetel után lépnek vissza a tb-be, nem csak száz százalékos nyugdíjat kapnak az államtól, de ők is felvehették a reálhozamot, ami minden pénztárnál végül átlagosan milliós nagyságrendű lett.

A legnagyobb reálhozamok a Budapest és az MKB Magánnyugdíjpénztárnál lettek, ezeknél a kasszáknál a tagság átlagos egyenlege is magasabb volt, a nyugdíjba vonulók az MKB-nál több mint 7,2 millió, a Budapestnél pedig 7,3 millió forintot is meghaladó átlagos egyenleggel rendelkeztek. A Szövetségnél, ahol a legalacsonyabb átlagos reálhozamot vehették fel a nyugdíjba vonulók, az átlagos egyenlegük csupán 4,9 millió forint volt.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


A munkába járás költségtérítése
2021. április 5.

A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.