Milyen kedvezmények illetik meg a rokkantsági járadékban részesülő személyt?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A súlyos egészségi problémával élő emberek részére nagy segítséget jelentenek azok a kedvezmények, amelyek kiadásaikat csökkenthetik.

A rokkantsági járadékban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt, közlekedésüknél utazási kedvezményt, gyógyszereiknél közgyógyellátást vehetnek igénybe.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§ -a szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

2019-ben ez az adókedvezmény a 149.000 forintos minimálbér öt százaléka, azaz 7.450 forint havonta, 89.400 forint éves szinten.

Az adókedvezményt az adóévben szerzett jövedelem (például munkabér) összevont adóalapjának adójából havonta, illetve az éves adóbevallás során lehet érvényesíteni.

Ha korábban nem élt az érintett személy a lehetőséggel, az adó eljárásban hatályos öt éves elévülési időn belül visszamenőleg is igényelheti a kedvezményt. Természetesen erre a visszamenőleges időszakra is kell orvosi igazolással, vagy az ellátást megállapító határozattal rendelkezni.

Nézzük meg, pontosan mit is jelent a rokkantsági járadék.

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Az ellátásról a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet szabályainak ismerete adhat felvilágosítást..

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

2016. előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 %-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett.

E rendelkezés helyébe lépett az új szabály, legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodást, mint jogosultsági feltételt meghatározva.

Ezzel összhangba került a rokkantsági járadékra alapot adó egészségi állapot meghatározása más, szintén a legsúlyosabb, 70 %-os egészségromláshoz kötődő ellátások jogosultsági feltételeivel.

További változás volt az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását.

2016. előtt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén volt kizárt a rokkantsági járadék egyidejű megállapítása.

2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.

A módosítással hozzáigazításra került a kettős ellátás tilalma az időközben történt változásokhoz. Így most a korábban a nyugellátási fogalomba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, mint kizáró ellátás helyébe lépett a megváltozott munkaképességű személyek már nem nyugdíjnak minősülő ellátó csomagja.

Ez a szabály azonban természetesen csak a jövőre nézve képezhet kizáró okot, ahogy azt a 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet új 6. § (2) bekezdése tartalmazza is.

Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016. előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.

Évente emelkedik a rokkantsági járadék összege, a 2019. évi  összeg 37. 350 forint havonta.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

A rokkantsági járadék megállapításának továbbra sem előfeltétele szolgálati idő megléte.

Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő, illetve meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervnél.

Az ellátást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt.

A rokkantsági járadékban részesülő személy alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra.

Jogosultak nevezettek utazási kedvezményre is a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV. 25) Korm. rendelet szerint.

A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot.

A jövedelem után meg kell fizetni az egyéni társadalombiztosítási járulékokat. Ebben a helyzetben nem hozott változást a 2019. január 1-jétől hatályba lépett, a nyugdíjas munkavállalót érintő járulékmentességi kedvezmény sem, mert a rokkantsági járadékban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, mivel ez az ellátás nem nyugellátás.

A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnél azonban érvényesíthető személyi kedvezményként a minimálbér öt százalékának megfelelő összeg.

---