Minimálbér 2019: az összes adat egy helyen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018 utolsó előtti napján jelent meg az idei minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy a minimálbér változása milyen egyéb ellátásokat és kötelezettségeket érint.

Hosszú vajúdást követőn megszületett, illetve a Magyar Közlöny 2018. évi 217. számában (2018. december 30.) meg is jelent a Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete, ami szerint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2019. január 1-től:

  • havibér alkalmazása esetén 149 000 Ft /hó

  • hetibér alkalmazása esetén 34 260 Ft /hét

  • napibér alkalmazása esetén 6 860 Ft /nap

  • órabér alkalmazása esetén 857 Ft /óra 

A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől:

  • havibér alkalmazása esetén 195 000 Ft /hó

  • hetibér alkalmazása esetén 44 830 Ft /hét

  • napibér alkalmazása esetén 8 970 Ft /nap

  • órabér alkalmazása esetén 1 121 Ft /óra

Mivel a minimálbér változása egyéb ellátásokat és kötelezettségeket is érint, a teljesség igénye nélkül nézzünk egy rövid áttekintést, amolyan emlékeztető listát, amire egész évben rápillanthatunk, ha 2019 számaira van szükségünk.

Az egyszerűség kedvért az alábbi táblázatban jelzett összegek a főállású társas- és egyéni vállalkozó minimum kivét esetén történő számításait tartalmazzák.

Egyéni és társas vállalkozó esetén a minimum járulékfizetési alap az egészségbiztosítási járulékok (8,5 %) esetében a minimálbér/garantált bérminimum 150 %-a, tehát 2019-ben 223 500 Ft és 292 500 Ft. A szocho (19,5 %) és a szakképzési hozzájárulás (társas vállalkozó esetében) alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a, ami 2019-ben 167 625 Ft és 219 375 Ft-ot jelent.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér 2019-ben:

  • legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 729 Ft/óra,
  • szakképzettéget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 976 Ft/óra.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, további adófizetési kötelezettséggel nem járó, 1 000 Ft vagy 500 Ft közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2019-ben 13 720 Ft/nap/fő.

Fontosnak tartok megemlíteni még egy változást. Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentés esetleges visszavonására és módosítására 2019-től

  • a bejelentését követő 2 órán belül, vagy
  • ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a bejelentés napján délelőtt 9 óráig van lehetőség. (eddig 8 óráig lehetett ezt megtenni)

Megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri e a minimálbér 30 %-át (2019-ban 44 700 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2019-ben 1 490 Ft). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után.

Csecsemőgondozási díj a jövedelem 70 %-a, nincs felső korlátja, tehát e tekintetben a minimálbér változás ezt az ellátást nem érinti. Gyermekgondozási díjnak viszont van, mértéke szintén a figyelembe vehető jövedelem 70 %-a, de maximum a minimálbér kétszeresének a 70 %-a, ami 2019-ben 208 600 Ft-ot jelent.

A táppénz maximum is emelkedik, egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2019-ben, a 149 000 Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege legfeljebb 9 933 Ft.

Súlyos fogyatékosság adókedvezménye továbbra is a minimálbér 5 %-a, ami 2019-ben 7 450 ft/hó, ez 89 400 Ft-ot jelent egy évben.

Rehabilitációs hozzájárulást azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2019-ben 149 000 Ft x 9 = 1 341 000 Ft/fő/év.

Rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy részére az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (2019-ben 223 500 Ft/hó) Erről a tényről az ellátásban részesülőnek 10 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot.

A munkabér változása természetesen befolyásolja a szabadság, (távolléti díj) a betegszabadság (távolléti díj 70 %-a), és a táppénz (50 % vagy 60 %, biztosítási jogviszonyban töltött idő és kórházi ápolás függvényében) összegét is, ami viszont egyénenként változik, például munkabér, kapott pótlékok, juttatások és biztosítási jogviszonyban töltött idő függvényében.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 16.

A próbaidő alatti megszüntetés buktatói

A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.

2024. április 15.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.