Mire jó a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2016. november 30.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évről évre felmerül a kérdés december végéhez közeledve, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás időpontját az adott évre vagy a következő év januárjára tegyük. E kérdést járjuk körbe cikkünkben.


A kérdést az veti fel, hogy a nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.

Ezért nem közömbös, hogy a nyugdíjjogosultság megnyílását követően, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a nyugellátást mikortól igényeljük.

Előrelátni csak korlátozott mértékben lehet. Azt pontosan megítélni, tudni, hogy a következő időben milyenek lesznek a nyugdíjszámítást befolyásoló mutatók (valorizációs szorzószámok, egyéb tényezők) nem lehetséges.

Ha az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mint ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos igénybe venni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).

Amennyiben az érintett személy a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Fontos tudni, hogy a nyugdíj rögzítése iránti kérelemnél nem kell megszüntetni a jogviszonyt.

Ezzel a lehetőséggel azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíj folyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére sem éri hátrány.

Ha szerencsénk van, magasabb összegű nyugellátáshoz azonban hozzájuthatunk, ha a folyósítás megkezdésének időpontjában hatályos szabályok szerinti számítás előnyösebb a nyugdíj rögzítésekor számított összegnél.

 

Azt azonban ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a nyugdíjrögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény.

Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig betöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

Alacsony összegű özvegyi nyugdíj esetén érdemes megfontolni az özvegyi nyugdíj szüneteltetésének kérdését, hogy a rögzített és a ténylegesen folyósított nyugdíj közötti választási lehetőséggel élhessünk.

A nyugdíjrögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati időt szerezhetünk, szemben a nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységgel, amely szolgálati időt már nem eredményez, hanem a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű növelésére ad jogosultságot.

Nem élhet természetesen a nyugdíjnövelés lehetőségével a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátás megállapítását kérő hölgy, mert a nyugdíjrögzítés egyik fontos feltételével, a nyugdíjkorhatár betöltésével ebben az időpontban még nem rendelkezik.


Kapcsolódó cikkek:


Népszerűtlen az orosz nyugdíjreform
2018. augusztus 14.

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke nyilvános esemény népszerűsítette a komány elképzeléseit: azt javasolta egy asszonynak, aki amiatt aggódott, hogy talán nem fogja megérni a megemelt nyugdíjkorhatárt, hogy járjon ki a sportpályára.

Nem lelkesedik a nyugdíjasok többsége a munkavállalásért
2018. augusztus 13.

A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen - derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb reprezentatív kutatásából.

Öregségi nyugdíjak: nagy változás a szabályokban
2018. július 31.

A hatályos szabályozás szerint a 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára.

Nő a csok a falvakban
2018. július 24.

Nőni fog a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer főnél kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez – jelentette be Gulyás Gergely miniszter.