MNB: fenntarthatóbb lett a nyugdíjrendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása jelentősen javította a fenntarthatóságot, a strukturális reformok nélkül nem lehetett volna végrehajtani a költségvetés konszolidációját, és nem lehetett volna megalapozni a következő évek béremeléseit – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán, hozzátéve: visszautasít minden pártpolitikai nyomásgyakorlást. 


Az MSZP Országos Központja szerdán bejelentette: a Fidesz 2011 óta nem vezeti be az egyéni nyugdíjszámlákat. Az MSZP feljelentést tesz „Orbán Viktor, Matolcsy György, Selmeczi Gabriella és a bűnszervezet más tagjai ellen közfeladati helyzettel visszaélés, hivatali visszaélés, csalás és hűtlen kezelés miatt”. 

A Fidesz kötelezettséget vállalt arra, hogy az állami visszalépés után mindenkinek egyéni számlája lesz. Azóta eltelt nyolc év, a 3000 milliárd magánnyugdíj vagyont gyorsan eltüntették, de az egyéni számlavezetés még mindig nem létezik – írta közleményében az MSZP. 

A jegybank közleményében kifejtette: a 2010 utáni reformintézkedések – mint a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása és a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása – összességében nemcsak a nyugdíjrendszer korábbi pénzügyi hiányát csökkentették, hanem jelentősen javították a rendszer fenntarthatóságát is. 

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

A reformintézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjrendszer bevételei immár a 2030-as évek közepéig fedezhetik a kiadásokat, azaz mintegy 20 évig biztosítottak az egyensúlyi állapot melletti nyugdíjkifizetések. A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása nagymértékben segítette a költségvetés válságkörülmények ellenére is sikeres konszolidációját, valamint a Magyarország elleni túlzott-deficit eljárás (EDP) megszüntetését. A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében a költségvetés hiánya évente több mint 300 milliárd forinttal javult. A strukturális reformok alapozták meg a további évek béremeléseit is – írták. 

A jegybank közölte továbbá: „az MNB továbbra is visszautasít minden pártpolitikai nyomásgyakorlást, egyúttal felszólítja a politikai erőket, hogy tartózkodjanak a közvélemény félrevezető tájékoztatásától”.

A közlemény kitért arra is, hogy a magán-nyugdíjpénztári kilépések statisztikai elszámolása 2014 óta változatlanul, a nemzetközi statisztikai előírásoknak megfelelően történik, a módszertani leírás elérhető az MNB honlapján, a statisztikai aloldalon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.