Munkaerő-kölcsönzés: taktikák túlélésre

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. március 21.
Rovat: Egyéb

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miként érvényesül az egyenlő bánásmód elve munkaerő-kölcsönzésnél? – többek között erre a kérdésre is részletes választ kaptak a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferencia részt vevői. Megtudhatták még, hogy egyezségekkel az Mt. csaknem minden passzusa felülírható, és azt is, miként taktikáznak a munkaerő-kölcsönző cégek a hibernált, zsugorodó piacon.


Konferencia-beszámolónk első részét az új Mt. elméleti hátteréről itt találja.

A kölcsönzött munkaerő sem csak erőforrás

A munkaerő-kölcsönzés jogi hátterében kikerülhetetlen kérdés az egyenlő bánásmód – mondta dr. Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- És Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense.

Napjainkban a nemzetközi munkajog tudományában egyre több szakember képviseli azt a látásmódot, amely szerint a munkavállalói alapjogok „élvezete” egyre kevésbé a munkaviszony adott típusához kötődik, helyette egyre inkább magához a munkavégzés tényéhez. Ennek megfelelően az egyenlő bánásmódot is mindenkinek biztosítani kell. A kölcsönzött munkavállalóra tehát nem „csak erőforrásként” tekintenek, hanem ugyanúgy megilletik őket is az egyenlő munkavállalói jogok.

Az egyenlő bánásmód mellett a legfőbb érv, hogy javítja a kölcsönzés elismertségét, amelyre nagy szüksége van, hiszen Európában egyre többen vonják kétségbe a létjogosultságát ennek a foglalkoztatási formának. Emellett csökkenti is a kölcsönzöttek kiszolgáltatottságát. Persze a munkaadók részéről ellenérvek is felsorakoztathatók, így például drágítja a foglalkoztatás-bővítést, és korlátozza a munkaviszony két szereplőjének megállapodási szabadságát.

A 2008-as EU-irányelv elfogadását pont ezen érvek mentén kialakult évtizedes vita előzte meg, amiért korábban ezt nem is sikerült bevezetni. Bár a legtöbb atipikus munkaviszony tekintetében az antidiszkriminációs irányelv nem enged kivételt, de a kölcsönzésnél tartalmazza a kitételt, hogy az csak az „alapvető” feltételek tekintetében érvényes.

A régi 1992-es Mt. is tartalmazta az egyenlő bánásmód elvét, de korlátozta mind az idő, mind a bevont bérelemek tekintetében. A kölcsönzött munkavállalók eltérő kezelését mindemellett az Alkotmánybíróság is legitimálta, amikor kimondta, hogy az nem alkotmányellenes az eltérő foglalkoztatási konstrukció miatt. Érdekes módon az Ab éppen a rövid, ideiglenes foglalkoztatás okán látta indokoltnak a kivételt, míg az EU-Irányelv pont a tartós foglalkoztatást tekinti az eltérő bánásmódot bizonyos feltételekkel megalapozó kivételnek.

A jelenleg hatályos ‘hazai’ szabály végül azt mondja ki, hogy a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket.

Az irányelv és a hazai szabályozás értelmében tehát nemcsak a bérezés tekintetében illetik meg a kölcsönvett munkaerőt ugyanazok a feltételek, mint a többi munkavállalót, hanem a kölcsönvevő összes szolgáltatása, létesítménye esetében is biztosítani kell a hozzáférést. Ez jelentheti az étkeztetést, a szállást, a belső pályázatokat, a képzést, vagy akár egy céges bulit is.

Sokak szerint az egyenlő bánásmód elve miatt elvesznek a munkaerő-kölcsönzés előnyei, de a gyakorlatban azért az egyéb előnyök kompenzálják ezt. Így az adminisztrációs terhek csökkentése, a gyorsasági ‘pótlás”, a rugalmas létszámgazdálkodás, a kölcsönbeadók professzionális HR-háttere mind olyan elem, amely miatt még mindig jobban megérheti ez a forma.

Egy hazai felmérés szerint nálunk a helyzet nem is olyan rossz. A megkérdezett kölcsönzöttek körében a válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy munkavégzési feltételeik ugyanolyanok, mint a közvetlenül alkalmazottaké (csak 19 százalék szerint rosszabbak). A munka anyagi elismerése tekintetében 43 százalék szerint nincs különbség, míg 35 százalék szerint rosszabb a kölcsönzöttek helyzete. Meglepő módon 11 százalék szerint még jobb is a helyzetük, mint a többi munkavállalónak.

Kulcsfontosságú szerződések

Dr. Kártyás Gábor munkajogász a megállapodások szerepét tartja a legfontosabbnak az új Mt-ben. Így szerinte nem az a fontos, hogy mit mond az új Munka törvénykönyve, hanem hogy hogyan lehet attól eltérni. Hogyan tudunk olyan megállapodást kötni a szakszervezeti, üzemi tanácsi partnerünkkel vagy magával a munkavállalóval, hogy az Mt szabályait ne kelljen betartani, mert az nem betartható vagy nem életszerű. Itt a munkaerő-kölcsönzés területén is meg lehet találni azokat a kiskapukat, amelyek alapján alkut lehet kötni.

Fontos, hogy a szereplők kapcsolatait rendező szerződéseket tisztán lássuk. Fontos tehát a kölcsönbe adó és a munkavállaló között fennálló munkaszerződés, amely az új Mt mellett különösen kiemelt szerepe van.

A másik kulcsfontosságú szerződés, amely a viszonyt mozgatja, a munkaerő-kölcsönzési szerződés. Ez egy polgári jogi megállapodás, így ebben mindent lehet szabályozni, amit a törvény nem tilt, vagy korlátoz. Itt az új törvény mellett még nagyobb lett a szabadság. A negyedik szereplő a már említetteken kívül még egy szakszervezet lehet, amellyel kollektív szerződést köthet a kölcsönvevő vagy akár a kölcsönbe adó is. Ha ilyen megállapodást tudnak kötni a felek, akkor lehet elérni a megállapodás legnagyobb szabadságát, hiszen ebben akár a munkavállaló kárára is el lehet térni.

Rodin munkaügyi konferenciák

További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

Hibernált, zsugorodó piac

Az előadásokat dr. Varga Péter -, Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) alelnöke zárta, aki a jogi megközelítés után a kölcsönzés gyakorlati tapasztalatairól beszélt.

Az alelnök felfogásában a munkaerő-kölcsönzést sokan sokféleképpen használják, de a felhasználók körét ő alapvetően kétfelé bontja. Egyrészt sokan csak a jogszolgáltatás miatt veszik igénybe, míg vannak akik a tartalomszolgáltatást látják a kölcsönzőkben, amikor elismerik, hogy valós és komoly hozzáadott érték van a szolgáltatásban.

Az elmúlt 12 évben szakmává vált a terület, ahol a szakma képviselőinek a regionális igazgatótól a takarítóig minden különböző kölcsönbe vett munkaerő helyzetét kezelni kellett. Mára a szövetség 27 tagja 18 ezer munkavállalót fog össze.

Az alelnök a kölcsönzők fejlődéstörténetében szinte minden változást pozitívnak talál. Az utóbbi időben mind a Munka törvénykönyvének, mind a csődtörvény változása számukra megfelelő irányt jelent. A gondot itt gyakran a törvényalkotás rohamtempója okozza.

Jelenleg azonban nem a jogi környezet, hanem piaci jelenti a legnagyobb kihívást, amely egyre zsugorodó, hibernált állapotban van. Bár a tagszervezetek jogkövetően és törvényesen működnek, vannak olyan cégek, amelyek már a megalakulásuk pillanatától nem akarnak közterheket fizetni, így nehéz velük versenyezni.

Akik azonban talpon akarnak maradni, az új gazdasági környezethez leginkább két irányba próbálnak alkalmazkodni. Vannak, akik az egészen kicsi megrendelések felé nyitnak, és „átpozícionálták” a tevékenységüket, míg mások egészen szorosra fűzik két-három nagy megrendelőjükkel a kapcsolatot, és szimbiózis szintű , szinte megkerülhetetlen együttműködést alakítanak ki.

Az MMOSZ alelnöke fontosnak tartaná, hogy a kölcsönbe vevő cégek is alapítsanak egy olyan szervezetet, amely megírhatná a maga etikai kódexét, kialakíthatná piaci normáit és akikkel tárgyalni lehetne. Ez amiatt is fontos lenne, mert egyre inkább terjednek az olyan internetes licitek, amely során végül a munkakölcsönzők olyan áron vállalnak el egy-egy állást, amelyet legális keretek közt már nem is tudnak teljesíteni, és ez a gyakorlat a jövőben erősen visszaüthet. Ezen túl az a gyakorlat is terjed, és lenne mit változtatni rajta, amikor nem szerződéses ártárgyaláson dől el egy-egy üzlet, hanem gyakorlatilag a megrendelők meghatároznak egy árat, mondván „ha kell, kell, ha nem, nem”. Azt pedig nem gondolják végig, hogy ebből hogyan lehet a juttatásokat kifizetni.

Szükség lenne olyan szakszervezetre is, amely reprezentálni tudná a kölcsönzött munkavállalói kört. Nem csak a potenciális kollektív szerződések adta könnyebb lehetőségek miatt, de egyébként sok tekintetben is fontos lenne egy olyan érdek-képviseleti szervezet, amellyel tárgyalni lehetne.

Mindezek mellett az alelnök már nem félti a területet a jövőtől. Fontosnak tartja, hogy a munkaerő-kölcsönzés még inkább igazi szakmává váljon, és megtudja mindenki, hogy ez jó dolog: a bankszakmától kölcsönvett szakkifejezéssel élve prudens eszköz, amely észszerű létszámgazdálkodást és erőforrás-optimalizálást tesz lehetővé.


Kapcsolódó cikkek:


Tények és tévhitek az szja és a tb területén – 2. rész
2018. november 21.

A bejelentett lakcím mellett a személyes és üzleti kapcsolatok, végső soron pedig nemzetközi egyezmények dönthetik el egy magánszemély adóügyi illetékességét. Mivel ez határozza meg, hogy a magánszemélynek hol kell jövedelemadót fizetnie, a külföldi munkavállalást tervezőknek érdemes ezt a témakört is alaposan körüljárniuk.

PM: 40 milliárd forintra pályázhatnak fiatalok és álláskeresők
2018. november 21.

Mintegy negyvenmilliárd forintra pályázhatnak a 30 év alatti fiatalok és a 30 év feletti álláskeresők, egyenként 4,5 millió forint támogatást kaphatnak új vállalkozásuk elindításra - mondta Bodó Sándor államtitkár, a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint.

A családi cégek tulajdonosai az öröklétben hisznek
2018. november 21.

A családi cégek tulajdonosai az öröklétben hisznek

Nem könnyű betartani azt a szabályt, amely szerint úgy kell vezetni a családi vállalatot, hogy az bármikor alkalmas legyen a tulajdonos kilépésére. Már csak azért sem, mert a tapasztalatok alapján a hazai cégtulajdonosok úgy gondolják, örökké fognak élni, így nem foglalkoznak időben a vállalati vagyontervezéssel.

Több mint 50 milliárd forint van Babakötvényekben
2018. november 21.

Több mint 50 milliárd forint van Babakötvényekben

Töretlen a Babakötvény népszerűsége, a megtakarítások állománya novemberben átlépte az 50 milliárd forintot - közölte Varga Mihály szerdán. A pénzügyminiszter kiemelte: ez 30 százalék feletti növekedés a tavalyi 38 milliárdos állományhoz képest.

Nemet mondani – a munkáltatói utasítás megtagadása
2018. november 21.

A jogszerű munkáltatói utasítások betartásának elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi következményekkel is járhat. Ám vannak esetek, amelyekben a munkavállaló nemet mondhat, sőt egyesekben egyenesen kötelező az utasítás megtagadása.