Nyugdíj: megjelentek a 2019. évi valorizációs szorzószámok

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2019. március 26.
Címkék: ,
Rovat:
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása egy stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található, idén csak az egyikük változott.

A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel, és változhat (nem minden évben történik meg) az ún. degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz. 2019-ben a két változó számítási elem közül csak egy modul, a valorizációs szorzószám változik.

Mielőtt ennek az összetevőnek a helyét és jelentőségét megvizsgálnánk, tekintsük át a nyugdíjszámítás folyamatát.

Beszámítandó keresetek

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22. §-a szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni.

Ez az időszak 2019. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harminckét évben elért munkabérek, egyéb jövedelmek beszámítását jelenti a nyugdíjba.

Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.

Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.

Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.

A nyugdíjszámítás menete

  1. Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.

A nettósítás két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

  1. Valorizálás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek már több mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy később elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2019. márciusában megjelent szorzók  az 55/2019. (III.18.) számú kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.

A 2019. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

A valorizációs szorzószámok megjelenésekor történik a nyugdíj végleges összegének meghatározása.

Néhány példa a szorzó számokkal kapcsolatban a jogszabályi táblázatból:

  1. évi szorzó számok                                            2019. évi szorzó számok

Év               szorzó szám                                               Év               szorzó szám

  1.               302,440                                              1950.           336,616
  2.              28,078                                                 1988.               31,251
  3.              3,551                                                    2000.               3,952
  4.             1,129                                                      2016.               1,257
  5.               —-                                                       2017.               1,113
  1. Degresszió

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
  • a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
  1. Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány kiemelés a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén az alapul szolgáló havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.

25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

2019-ben – nincs felső határ

  1. december 31-ig volt hatályban az ún. nyugdíjjárulék fizetési felső határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék fizetés, ez a jövedelem természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe vételre.

2013-tól, így ebben az évben is, már nincs felső határa a nyugdíjjárulék köteles keresetnek.

2019-ben – alsó határ

2019-ben az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.

Ez a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget.


Kapcsolódó cikkek:


Márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése
2019. március 13.

Mint ismeretes, minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal.

 Januártól nyugdíjelőleg, áprilisban végleges határozat
2019. március 19.

 Januártól nyugdíjelőleg, áprilisban végleges határozat

Minden év elején, így a 2019. január 1. és a márciusi valorizációs szorzószámok közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is nyugdíjelőleg megállapítása történik a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámok megjelenéséig.