Nyugdíj: téli szezon az adategyeztetési eljárásban
Érdemes megkeresni a korábbi szolgálati időre – akár régi diákmunkára – , vagy az egyetemi időre vonatkozó leckekönyvet az adategyeztetési eljárásra készülve.
Nyugdíjba vonulás közalkalmazotti jogviszonyból 2020-ban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az iskolai tanév második félévének kezdetekor gyakran feltett kérdés – hogyan lehet nyugdíjba vonulni közalkalmazotti jogviszonyból – aktualitását a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja.
A sajátos helyzet ebben az esetben azt jelenti, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) kapcsolódó rendelkezései folytán egy az általánostól eltérő időpontot, helyzetet is tartalmaz.
Kik jogosultak öregségi nyugdíjra ?
- óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
Öregségi nyugdíjkorhatár
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2019-ben az 1955-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatár elérése következett be. A következő korosztály, az 1956-ban született személyek 2020. második félévében, illetve 2021. első félévében fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat.
Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Ezt a nyugellátást csak annak célszerű igénybe venni, akinek nincs lehetősége további szolgálati idő szerzésére, mert az öregségi résznyugdíj a rövid, tizenöt és húsz év közötti szolgálati időre tekintettel általában kedvezőtlen összegű.
Különösen nem tanácsos abban az esetben a résznyugdíj igénylése, amikor a személy nem tervezi abbahagyni a keresőtevékenységet a nyugdíj megállapítását követően, mert így elzárja magát attól a lehetőségtől, hogy további szolgálati időt szerezzen amellyel elérhetné az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultságot. A nyugdíj megállapításától kezdve ugyanis további szolgálati idő nem szerezhető.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezünk azonban, annál magasabb lehet a nyugdíj összege.
Életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának megállapításához szükséges jogosultsági idővel rendelkezik.
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulás miatt
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( továbbiakban Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb.
A Kjt. 25.§ (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel és azonnali hatállyal.
A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából a közös megegyezés, a felmentés, esetleg a lemondás vehető számításba.
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel
A Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony.
A közös megegyezés előnye itt is érvényesülhet, a felek bármilyen időpontra, akár azonnal is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját.
Ez esetben természetesen felmentési idő és végkielégítés sincs, de ha fontos, hogy már a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát a közalkalmazott, ez a megoldás is választható.
A leggyakoribb kérés a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel
Eltérő szabállyal találkozunk a felmentés kérdésénél a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, illetve nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételéhez kapcsolódóan.
A közalkalmazotti jogviszonynál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől –
a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.
A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.
Nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).
Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.
A rendelkezés szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási szerv határozatával kell igazolni.
A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg
Fenti intervallumban a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ.
Ez a hatvan napos időtartam öt év közalkalmazotti jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal.
A hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.
A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.
A felmentés kezdő időpontja
Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését.
Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.
A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap.
Jogosult lesz azonban a közalkalmazott nyugdíjnövelésre a korhatár betöltését követően a nyugdíj megállapítása nélkül szerzett szolgálati idő alapján.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21.§ (2) bekezdése szerint aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.
Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál, a felmentési idő leteltétől sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell.