Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mivel a nyugdíjba vonulás egyik kötelező előfeltétele a biztosítási jogviszony hiánya, azaz a keresőtevékenység befejezése a nyugdíj megállapítás időpontjára nem meglepő az az olvasói igény, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit bővebben foglalkozzunk a lehető legjobb felkészülés, előkészület érdekében. Ez az írás a kapcsolódó általános információk mellett mintegy olvasói közkívánatra részletesen bemutatja a közalkalmazotti jogviszonyból öregségi nyugdíjba vonulókra vonatkozó rendelkezéseket.
A kérdés azért is időszerű, mert a közalkalmazottak jelentős részét képező pedagógusok számára nem közömbös, hogy az iskolai tanév során mikor fejezzék be pedagógusi tevékenységüket, mikorra kell pótlásukról gondoskodni.
Nyugdíjbavonulás 2015-ben
2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
Öregségi nyugdíjkorhatár
2015-ben az 1952. második félévében születettek, 2016-ban az 1953-ban születettek nyugdíjkorhatár elérése következik be.
További feltételek – szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges.
2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.
A biztosítási jogviszony
nem állhat fenn.
Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.
A biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásnál
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) megkönnyíti, de egyben meg is nehezíti a nyugdíjba készülő munkavállaló munkaviszonyból történő távozásának elrendezését.
Könnyebbséget okoz azzal, hogy nem szabályozza kötötten ezt a helyzetet, az általános munkaviszony megszüntetési lehetőségekkel élhetünk ebben az esetben is.
Nehézséget is eredményezhet azonban ez a szabályozás, amikor nem nyújt lehetőséget a munkáltatónak kifejezetten a nyugdíjjogosultságra alapított felmondási indok alkalmazására.
Az Mt. 64. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető
A munkaviszony megszüntetési lehetőségek közül igen gyakori a közös megegyezéssel történő megszüntetés, de nincs akadálya a felmondásnak sem.
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven |
|---|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. |
Munkavállalói felmondás
Munkavállalói felmondásnál harminc nap felmondási idővel szűnik meg a munkaviszony, melyen belül felmentési idő nincs, és végkielégítés sem jár.
A munkavállalói felmondást csak határozott időtartamú munkaviszony felmondásakor kell indokolni, itt viszont igen kötöttek a lehetőségek.
Az Mt. 67.§ (2) bekezdése szerint a felmondási indok ebben az esetben csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.
Munkáltatói felmondás
Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésével a nyugdíj a legkorábbi időponttól, azaz a nyugdíjkorhatár elérésének napjától kerül megállapításra, a munkaviszonynak legkésőbb az ezt megelőző napon meg kell szűnnie.
A nyugdíjkorhatárt megelőzően (akár csak egy nappal előtte is) a munkavállaló az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontja szerint még nem minősül munkajogilag nyugdíjasnak, hanem a 66. § (4) és (5) bekezdésének hatálya alatt áll, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli személy.
Ha a munkaviszony a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt kerülne megszüntetésre, előbb meg kell kísérelni a munkáltatónál olyan betölthető munkakört találni, amely a nyugdíj előtt álló munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő.
Ha ilyen munkakör nincs, vagy a munkavállaló azt nem fogadja el, csak akkor lehet felmondással élni vele szemben.
Ebben az esetben azonban a felmondási idő és annak felére kiterjedő felmentés mellett a munkavállaló – ha végkielégítésre egyébként jogosult, mert legalább három éve a munkáltató alkalmazásában áll – emelt összegű végkielégítést kap.
Az emelt összeg a végkielégítés mellett további egy-három havi átlagkereset annak függvényében, hogy a munkavállaló milyen hosszú idő óta áll a munkáltató alkalmazásában.
Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésével a nyugdíj a nyugdíjjogosultság kezdő napját, azaz a nyugdíjkorhatár elérését követő időponttól kerül megállapításra, munkajogilag új helyzet keletkezik, mert a munkavállaló ekkor már az Mt. 294. § (1) bekezdés ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül.
A vonatkozó rendelkezés szerint ugyanis nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, azaz öregségi nyugdíjra jogosult.
Ha nyugdíjasnak minősül munkavállalónk, a speciális munkajogi szabályok alkalmazandók esetében. Így munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell indokolni, a végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének (nem a munkaviszony megszűnésének) időpontjában nyugdíjasnak minősül. A rendelkezést az Mt.66.§ (9) bekezdés, és 77.§ (5) bekezdés a) pont tartalmazza.
Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásnál
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése meglehetősen kötött szabályok szerint történhet, eltérően a versenyszférában lehetséges viszonylag rugalmas megoldásoktól.
A jogviszony megszüntetésére azonban itt is több lehetőség áll rendelkezésre.
Közös megegyezés
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony.
Lemondás
A Kjt. 28. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti közalkalmazotti jogviszonyát.
A lemondási idő két hónap, melynek egy részére vagy egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Felmentés
A közalkalmazotti jogviszonyoknál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől –
a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.
A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.
Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló (közalkalmazott), ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).
Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.
A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg
Fenti intervallumban a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ.
A Kjt. 33. § (2) bekezdése szerint például a hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.
A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.
Végkielégítés
A Kjt. 37. §-a szerint a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, ha jogviszonya felmentéssel szűnik meg.
Nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazott legkésőbb jogviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Ugyancsak nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha a felmentésre a közalkalmazott kérésére, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának igénybevétele céljából került sor.
A végkielégítéshez legalább három év közalkalmazotti jogviszonnyal kell rendelkezni.
A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszony hosszától függ, húsz év jogviszonynál például nyolc havi távolléti díj összegének felel meg.
Emelt összegű (további négyhavi távolléti díj) végkielégítés jár, ha a közalkalmazott jogviszonya az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
A végkielégítés a felmentési idő utolsó napján fizetendő ki (Kjt. 37. § (10) bekezdés).
A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
A kérdés azért is időszerű, mert a közalkalmazottak jelentős részét képező pedagógusok számára nem közömbös, hogy az iskolai tanév során mikor fejezzék be pedagógusi tevékenységüket, mikorra kell pótlásukról gondoskodni.
Nyugdíjbavonulás 2015-ben
2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
Öregségi nyugdíjkorhatár
2015-ben az 1952. második félévében születettek, 2016-ban az 1953-ban születettek nyugdíjkorhatár elérése következik be.
További feltételek – szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges.
2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.
A biztosítási jogviszony
nem állhat fenn.
Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.
A biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásnál
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) megkönnyíti, de egyben meg is nehezíti a nyugdíjba készülő munkavállaló munkaviszonyból történő távozásának elrendezését.
Könnyebbséget okoz azzal, hogy nem szabályozza kötötten ezt a helyzetet, az általános munkaviszony megszüntetési lehetőségekkel élhetünk ebben az esetben is.
Nehézséget is eredményezhet azonban ez a szabályozás, amikor nem nyújt lehetőséget a munkáltatónak kifejezetten a nyugdíjjogosultságra alapított felmondási indok alkalmazására.
Az Mt. 64. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető
A munkaviszony megszüntetési lehetőségek közül igen gyakori a közös megegyezéssel történő megszüntetés, de nincs akadálya a felmondásnak sem.
Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015 |
|---|
|
A csomag tartalma: – Atipikus munkajogviszonyok – Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – Külföldiek magyarországi foglalkoztatása |
Munkavállalói felmondás
Munkavállalói felmondásnál harminc nap felmondási idővel szűnik meg a munkaviszony, melyen belül felmentési idő nincs, és végkielégítés sem jár.
A munkavállalói felmondást csak határozott időtartamú munkaviszony felmondásakor kell indokolni, itt viszont igen kötöttek a lehetőségek.
Az Mt. 67.§ (2) bekezdése szerint a felmondási indok ebben az esetben csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.
Munkáltatói felmondás
Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésével a nyugdíj a legkorábbi időponttól, azaz a nyugdíjkorhatár elérésének napjától kerül megállapításra, a munkaviszonynak legkésőbb az ezt megelőző napon meg kell szűnnie.
A nyugdíjkorhatárt megelőzően (akár csak egy nappal előtte is) a munkavállaló az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontja szerint még nem minősül munkajogilag nyugdíjasnak, hanem a 66. § (4) és (5) bekezdésének hatálya alatt áll, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli személy.
Ha a munkaviszony a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt kerülne megszüntetésre, előbb meg kell kísérelni a munkáltatónál olyan betölthető munkakört találni, amely a nyugdíj előtt álló munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő.
Ha ilyen munkakör nincs, vagy a munkavállaló azt nem fogadja el, csak akkor lehet felmondással élni vele szemben.
Ebben az esetben azonban a felmondási idő és annak felére kiterjedő felmentés mellett a munkavállaló – ha végkielégítésre egyébként jogosult, mert legalább három éve a munkáltató alkalmazásában áll – emelt összegű végkielégítést kap.
Az emelt összeg a végkielégítés mellett további egy-három havi átlagkereset annak függvényében, hogy a munkavállaló milyen hosszú idő óta áll a munkáltató alkalmazásában.
Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésével a nyugdíj a nyugdíjjogosultság kezdő napját, azaz a nyugdíjkorhatár elérését követő időponttól kerül megállapításra, munkajogilag új helyzet keletkezik, mert a munkavállaló ekkor már az Mt. 294. § (1) bekezdés ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül.
A vonatkozó rendelkezés szerint ugyanis nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, azaz öregségi nyugdíjra jogosult.
Ha nyugdíjasnak minősül munkavállalónk, a speciális munkajogi szabályok alkalmazandók esetében. Így munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell indokolni, a végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének (nem a munkaviszony megszűnésének) időpontjában nyugdíjasnak minősül. A rendelkezést az Mt.66.§ (9) bekezdés, és 77.§ (5) bekezdés a) pont tartalmazza.
Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásnál
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése meglehetősen kötött szabályok szerint történhet, eltérően a versenyszférában lehetséges viszonylag rugalmas megoldásoktól.
A jogviszony megszüntetésére azonban itt is több lehetőség áll rendelkezésre.
Közös megegyezés
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony.
Lemondás
A Kjt. 28. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti közalkalmazotti jogviszonyát.
A lemondási idő két hónap, melynek egy részére vagy egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Felmentés
A közalkalmazotti jogviszonyoknál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől –
a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.
A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.
Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló (közalkalmazott), ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).
Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.
A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg
Fenti intervallumban a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ.
A Kjt. 33. § (2) bekezdése szerint például a hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.
A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.
Végkielégítés
A Kjt. 37. §-a szerint a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, ha jogviszonya felmentéssel szűnik meg.
Nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazott legkésőbb jogviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Ugyancsak nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha a felmentésre a közalkalmazott kérésére, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának igénybevétele céljából került sor.
A végkielégítéshez legalább három év közalkalmazotti jogviszonnyal kell rendelkezni.
A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszony hosszától függ, húsz év jogviszonynál például nyolc havi távolléti díj összegének felel meg.
Emelt összegű (további négyhavi távolléti díj) végkielégítés jár, ha a közalkalmazott jogviszonya az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
A végkielégítés a felmentési idő utolsó napján fizetendő ki (Kjt. 37. § (10) bekezdés).
A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
Négy vármegye kivételével az ország valamennyi területén alacsonyabb a betöltésre váró állások száma idén az első negyedévben, mint egy évvel korábban – közölte a Profession.hu csütörtökön.
A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.
Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
