Nyugdíjbiztosítás Írországban és Lengyelországban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és az uniós nyugdíjbiztosításról szóló bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami öregségi nyugdíjbiztosítási rendszereinek bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia és Horvátország után most Írország és Lengyelország ismertetése következik.

A leírások a lehető legnagyobb körültekintéssel készülnek, azonban mivel a társadalombiztosítás egy igen gyorsan változó és összetett terület, konkrét jogosultsági kérdés esetén mindig az adott nemzeti nyugdíjbiztosítási szervhez érdemes fordulni – ezek nevét és elérhetőségét a leírásokban minden esetben közzétesszük.

„Az egyes országok nyugdíjbiztosítási szektorainak bemutatásánál vizsgáljuk: a korhatárt, a korhatár előtti ellátások lehetőségét,  a minimum jogosultsági időszak hosszát, a teljes nyugdíjra jogosultságot, az ellátást meghatározó elemeket, a nem járulékfizetéssel töltött időszakok figyelembe vételét (ún. egyenértékű idők), a minimum és maximum nyugdíjat, a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségét és a megállapított ellátásból történő adózás, járulékfizetés kérdését.”

Írország

Alkalmazandó jogszabály(ok): Szociális jólét megszilárdításáról szóló törvény 2005.

Az ír nyugdíjrendszer kötelező társadalombiztosítási rendszer, amelyet járulékokból finanszíroznak, minden aktív személyre (alkalmazottakra és önálló vállalkozókra egyaránt) kiterjed, és átalány összegű ellátásokat nyújt.

Az ír nyugdíjrendszer 2014. január 1-ig kétféle, járulékfizetésen alapuló ellátást nyújtott: az egyik, amelyet a személyek a 65. életév betöltésétől igényelhettek, ha a biztosítást keletkeztető munkaviszonyból (azaz munkaviszony esetén heti EUR 38-nál, önálló vállalkozóként évi EUR 5.000-nél magasabb jövedelemmel rendelkező jogviszonyból) kiléptek és a meghatározott járulékfizetési követelményt teljesítették (átmeneti állami nyugdíj – State Pension Transition). Ez az ellátási forma ez év elejétől tehát megszűnt azokra nézve, akik idén vagy ezután töltik be a 65. életévüket, ezért jelen ismertetőnkben ezt az ellátást már nem mutatjuk be.

Megmaradt viszont a másik, szintén járulékkövetelményen alapuló nyugdíj (State Pension Contributory), amelyet 66 éves kortól lehet igényelni, ha a személy teljesíti a meghatározott járulékfizetési feltételt – viszont itt nem követelmény, hogy a munkaviszonyt az igénylő megszüntesse a nyugdíjba vonuláskor.

Aki nem jogosult a járulékkövetelményen alapuló állami nyugdíjra (State Pension Contributory), jogosult lehet a nem-járulékalapú állami nyugdíjra (State Pension Non-Contributory), ha legalább 66 éves, rászorul erre az ellátásra és teljesíti az állandó lakóhely követelményét. Ez az ellátási forma a segélyezési területhez tartozik, ezért itt bővebben most nem tárgyaljuk.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt ebben a tagállamban a State Pension Transition eltörlésével 66 éves korra emelte fel a jogalkotó.

A jogosultsághoz szükséges minimum időszakra nézve a következő követelményeknek kell megfelelni. Az 56. életév betöltése előtt biztosítottá kell válni; továbbá 1953-tól (vagy a biztosítás kezdetének első napjától, ha ez későbbi) a 66. életév elérését megelőző adóévig azok a személyek, akik 2012. április 6. után töltik be a korhatárt, minimum 520 teljes értékű járulékegységet (10 évi járulékot) kell teljesíteniük, és évente átlagosan legalább 10 járulékegységet kell megfizetni vagy jóváírást teljesíteni.

Korhatár előtti nyugdíjazásra nincs lehetőség. A teljes nyugdíjra jogosultsághoz az ír nyugdíjrendszer a minimum időszakra előírt feltételeket követeli meg azzal, hogy éves átlagban 48 egységnyi járulékot kell megfizetni vagy jóváírást megszerezni.

Az ellátást meghatározó elemek a biztosítás kezdetétől megfizetett járulékok száma, a megfizetett vagy jóváírt járulékok éves átlaga, valamint hogy a biztosítás kezdetének legalább 10 évvel a korhatár előtt be kell következnie. Minimum összeg heti EUR 92. Maximum összeg heti EUR 230,30.

Keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső időszakok (ún. egyenértékű időszakok): betegségi, anyasági, munkanélküliségi, állandó rokkantsági, munkahelyi baleset idejére járó pénzbeli ellátások időszaka 16 és 66 éves kor között. Olyan időszakok is ide tartoznak, amely alatt nem részesült ellátásban, viszont a biztosított személy álláskeresőként regisztrált vagy beteg volt. Legfeljebb 20 évnyi időszak hagyható figyelmen kívül a State Pension Contributory számításakor, ha a személy 12 éven aluli gyermeket nevelt vagy bármilyen életkorú gondozásra szoruló személyt ápolt.

Lehetséges-e munkát végezni a nyugdíj mellett? Igen, nyugdíj mellett a munkavégzés lehetséges ebben a tagállamban.

Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? Az ellátás adózik, járuléklevonás nem történik.

További információk az ír társadalombiztosítási szerv honlapján találhatók: Department of Social and Family Affairs

Lengyelország

Alkalmazandó jogszabály(ok): Társadalombiztosításról szóló törvény (Ustawa o systemie ubezpieczeń społecznych) – 1998. október 13.

Társadalombiztosítási nyugdíjalapról szóló törvény (Ustawa o emeryturach i rentach z Funduszu Ubezpieczeń Społecznych) – 1998. december 17.

Kötelező nyugdíjbiztosítási rendszer működik ebben a tagállamban, amelyet járulékokból finanszíroznak, és keresetalapú nyugdíjakat szolgáltat a járulékok, valamint a biztosításban töltött idő függvényében. A nyugdíjrendszer az aktív személyekre terjed ki (a munkavállalókra és önálló vállalkozókra is) nincs kivétel a biztosítás hatálya alól.

Lengyelországban vegyes nyugdíjrendszer működik: a felosztó kirovó első pillér mellett egy második, magán-nyugdíjpénztári rendszert is létrehoztak. A második pillér nem vonatkozik az 1949 előtt születettekre, csak az 1969 után szültetettekre kötelező. Az 1949 és 1968 között születettek döntésük szerint részt vehetnek a vegyes rendszerben. Aki nem vesz részt a második pillérben, az úgynevezett régi nyugdíjrendszerbe tartozik.

Külön rendszerük van a rendőrökre, katonákra, ügyészekre és a bírókra nézve. Mi itt most az első pillérhez tartozó általános rendszert tekintjük át.

Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg nőkre nézve 60 év, férfiak esetén 65 év. 2013. január 1-től fokozatosan emelkedik 1 hónappal 3 havonta minden születési évre nézve a korhatár, amíg el nem éri mindkét nemre a 67 évet. Az emelés az 1953-ban született nőket és az 1949-ben született férfiakat érinti először.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

2014 .03. 19.:  A Ptk. alkalmazása a munkajogban – dr. Berke Gyula 2014. 04. 02.:  A szerződés létrejötte és tartalma, a piaci középár– prof. dr. Kiss György 2014. 04. 09.:  A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos 2014. 04. 23.:  A munkaviszony megszüntetése, atipikus munkaviszony – dr. Bankó Zoltán, dr. Lőrincz György Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Jogosultsághoz szükséges minimum időszak Öregségi nyugdíj (Emerytura) garantált minimum összeggel: férfiak 25 év, nők 20 év (nem-)járulékfizetési időszakkal.

Nyugdíj garantált minimum nélkül:

• 1949. január 1. előtt születettek: férfiak 20 év, nők 15 év (nem-)járulékfizetési időszakkal
• 1949. január 1. után születettek: nincs követelmény

Nem-járulékfizetési időszakok: betegségi, ápolási ellátás, stb. (lásd bővebben lent), de ezek azonban  legfeljebb 1/3-át adhatják a járulékfizetési időszaknak.

Korhatár előtti nyugdíjazásra a régi, egypilléres nyugdíjrendszerben a következőkre van lehetőség. Az 1949. január 1. előtt született férfiak esetén 60 év és afelett 35 évnyi biztosítási idővel, 1954 előtt született nők esetén 55 év és afelett 30 évnyi biztosítási idővel. Teljesen munkaképtelen személyek 5 évvel korábban igényelhetik az ellátást, ha teljesítik az elvárt biztosítási időt. 5 évvel korábban igényelhetik továbbá: az egészségtelen környezetben vagy meghatározott típusú munkát végzők (hivatalos lista alapján pl. vasúti dolgozók, üvegmunkások), 10 évvel korábban (bányászok, pilóták, búvárok, acélmunkások) vagy 15 évvel korábban (fúvós hangszeren játszó zenészek).

A korhatár előtti nyugdíjakat az általános nyugdíjszámítás szerint végzik. A teljes nyugdíjra jogosultságra nincs koncepció ebben a nyugdíjrendszerben.

Az ellátás összegét meghatározó elemek az 1949. január 1. előtt születettekre nézve: a referencia kereset mértéke, biztosítási évek száma és az alapösszeg.

1949. január 1. után születettekre nézve: a járulékköteles jövedelem nagysága a biztosítási időszak alatt, az átlagos várható élettartam a nyugdíj-megállapítás időpontjában.

A nyugdíj minimum összege PLN 831,15 havonta. A maximum összeget a referencia kereset 100 százaléka adja a régi rendszerben, az új rendszerben nincs maximum.

Keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső időszakok (ún. egyenértékű időszakok): betegségi ellátás, ápolás, szülői szabadság, egyetemi tanulmányok.

Lehetséges-e munkát végezni a nyugdíj mellett? A lengyel nyugdíjrendszerben, ha az öregségi nyugdíjban (Emerytura) részesülő elérte a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjat nem csökkentik és nem függesztik fel a munkavégzés miatt.

Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? Az öregségi nyugdíj (Emerytura) adózik, és egészségbiztosítási járulék terheli ezen felül.

További tájékoztatás a lengyel társadalombiztosítás honlapján található: Zakład Ubezpieczeń Społecznych – ZUS

---