Nyugdíjperek jönnek 2013-tól

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. november 28.
Rovat: Egyéb

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mielőtt kisadózóvá válnánk, érdemes a társadalombiztosítás oldaláról is szemügyre venni a katáról szóló jogszabályt, mert az számos meglepetést tartogat – derült ki a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Adómozaik konferencia második napján. Jövőre adattisztításba és adategyeztetésbe kezd a nyugdíjbiztosító, amit a munkaügyi bíróságokon perek sokasága követhet.


Az adócentralizáció mértéke a 2013-as adóátrendeződések ellenére alig változik, jövőre is 39 százalék marad – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Adómozaik konferencia második napján. Az adóváltozások nyomán jövőre a fogyasztást terhelő adók költségvetésen belüli súlya először haladja majd meg a munkát terhelő adókét – hívta fel a hallgatóság figyelmét egy fontos trendfordulóra a szakember.

Becslések szerint évente mintegy 2000 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesést okoz a feketegazdaság az állam számára; ebből mintegy 1500 milliárd a munka világához köthető. A munkához kapcsolódó általános közterhek a foglalkoztatás zömét adó hazai kkv-szektor számára magasak. Ennek következménye, hogy a hivatalos béreloszlási adatok szerint itthon mintegy kétszer annyian keresnek a minimálbér körül, mint a szintén tízmillió lakosú Csehországban, miközben ott a foglalkoztatottság 1 millió fővel meghaladja a magyarországi adatot – mondta Balog Ádám. A munkaerő-piaci és költségvetési szempontból is áldatlan állapot rendezésére tett legfontosabb kísérlet a két új adónem, a kata és a kiva bevezetése – fogalmazott a helyettes államtitkár.

A kata csak jegyben jár a Tbj-vel

A kata titkos buktatóit, és az új adónem valamint a Tbj (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény) viszonyát is boncolgatta előadásában Futó Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága főtanácsosa.

A kata választható adónem, de ha valaki ezt választotta, akkor a társaság vezető tisztségviselőjét, aki nem munkaviszonyban látja el feladatát, kisadózóként be kell jelenteni; a társaság kisadózóként be nem jelentett tagja csak munkaviszonyban dolgozhat a cégben a jogszabály szerint – mondta Futó Gábor.

Igen bonyolult lehet adózási és tb-szempontból a helyzet, ha valaki egyéni vállalkozó és egy társas vállalkozás (adott esetben Bt.) tagja is egyben. Ha például mindkét minőségében bejelentkezik a kata hatálya alá, akkor a jogszabályok szerint mindkettőben meg kell fizetnie havonta a tételes adót. Ha csak egyik minőségében jelentkezik a kata hatálya alá, akkor viszont a másik jogviszonya alapján az előírt minimumok után minden járulékot meg kell fizetnie – adott új, eddig kevéssé tárgyalt szempontokat a kata választásához a tb-szakértő.

A katáról szóló törvény szerint a tételes adó többek között kiváltja a „járulékokat” – a Tbj. szerit a járulékok kifejezés pontosan nem értelmezhető – mondta Futó Gábor, aki szerint mindezekért a kata és a Tbj „nem borultak teljesen össze, de jegyben járnak”.

Meddig nőnek a nyugdíjak?

Az egyéni járulékfizetés felső határa január elsejétől megszűnik – emelte ki az egyik legfontosabb jövő évi változásként Futó Gábor. A szakértő szerint a törvénymódosítás nyomán fennáll annak a lehetősége, hogy szakadék tátong majd a korábban és az ezután megállapított nyugdíjak között. Jogérzékem szerint elképzelhetetlen, hogy minden jövedelem után korlátozás nélkül járulékot kell fizetni, de azért járadék nem jár – mondta a főtanácsos, így ezen logika szerint a jól keresők érdemben több nyugdíjra számíthatnának.

Ezzel együtt az egészségügyi kasszánál ezzel ellentétes logika érvényesül: ott sincs járulékplafon, de a táppénz mégsem lehet több a minimálbér kétszeresénél – emlékeztetett a szakértő, aki leszögezte: 2013-ban a nyugdíjszámítási szabályok nem változnak.

Nyugdíjért folyó perek korszaka jön

Eddig bárki kérhette évente egyszer szolgálati idejének kimutatását a nyugdíjbiztosítótól. Januártól ez a lehetőség megszűnik, viszont adattisztítási és adategyeztetési eljárások tömege indul – vágott bele újabb, szinte mindenkit érintő, ám kevesek számára ismert témájába az előadó.

A nyugdíjbiztosító ugyanis olyan elektronikus adatbázis építésébe kezdett, amely minden dolgozóról napra készen számon kívánja tartani nyugdíja megállapításához szükséges valamennyi adatát. Ezért 2013-tól 5 éves korcsoportonként (elsőként az 1955-1959 között születettek) mindenkit „elővesznek”, és a fellelhető adatok alapján összeállítják, ki milyen hosszú munkaviszonnyal és mekkora keresettel szerepel a nyilvántartásban. Egy ötéves korcsoport adatbázisának tisztázására és digitalizálására két évet szán a nyugdíjbiztosító.

A hivatalból indított eljárások során mindenki értesítést kap majd a nyugdíjbiztosítótól, amely eddig megszerzett szolgálati idejét, és 1988-tól a nyugdíja alapját képező jövedelmét tartalmazza; az értesítés ellen 90 napos jogvesztő határidővel észrevételt lehet tenni – magyarázta Futó Gábor.

Így számos, szolgálati idővel kapcsolatos eljárás kerül majd a munkaügyi bíróságok elé, mivel ezen a területen szabad bizonyítás van, amibe a tanúvallomás is beletartozik (vagyis hivatalos iratok hiányában akár tanú is igazolhatja, hogy ki, mikor, hol, és mennyi ideig dolgozott) – mondta.

Ha az első érintett korosztály tagjai 2014 elejéig nem kapnak értesítést, fáradjanak az illetékes kormányhivatalhoz, mert később pórul járhatnak – tanácsolta Futó Gábor.

Már fizet előleget az egészségbiztosító

Nagy változások a társadalombiztosítás rendszerében jövőre nem lesznek; az egyik fontos, már az idei év második félévétől működő újdonság az előleg rendszerének bevezetése, ami a mostani gazdasági helyzetben teljes mértékben indokolt – mondta előadásában Farkasné Gondos Krisztina, az OEP osztályvezetője.

Előleget akkor fizet az OEP, ha az ellátásra való jogosultság fennáll, de a kérelem nem teljesíthető 30 napon belül. Az előleg nem lehet több, mint maga az ellátás, összegét a rendelkezésre álló adatok, de legalább a minimálbér alapján számolják ki. Az előleg összegével szemben jogorvoslatnak nincs helye – közölte az osztályvezető.

Az üzemi baleset esetén követett eljárási rend is változott – hívta fel a hallgatóság figyelmét Farkasné Gondos Krisztina. Korábban az üzemi baleset sérültjének gyűjtenie kellett a recepteket, amelyeket az OEP azután fizetett ki számára, hogy a hatóság elismerte az üzemi balesetet. Mostantól hivatalból indul eljárás, amelyben az orvos megírja, milyen gyógyszereket írt fel a sérültnek; ezt elküldi a tb-kifizetőhelynek, amely továbbítja az OEP-nek, amely fizet a sérültnek. Ez ügyfélbarát megoldás, mert a véget vet a receptgyűjtés korszakának.

Fontos változás még, hogy a tavalyi év elejétől csak akkor jött létre a biztosítási jogviszony, ha valaki felvette a munkát; az idei második félévtől nem kell felvenni a munkát a biztosítási jogviszonyhoz, az a munkaviszonyhoz kapcsolódik – emelte ki az előadó.

Sok konkrétum derült ki a mikrovállalkozásokra vonatkozó új beszámolási rendszer alapjairól a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Adómozaik konferencia első napján. A tételes áfabevalláshoz és a pénzforgalmi áfafizetéshez is érdemi segítséget kaptak a résztvevők, akik többek között az adózás rendjét érintő finom kis változásokról is tájékozódhattak. Beszámolónk a konferencia első napjáról itt olvasható.


Kapcsolódó cikkek: