Öregségi nyugdíjak: nagy változás a szabályokban

Szerző: Molnárné Dr. Balogh Márta
Dátum: 2018. július 31.
Címkék: ,
Rovat:
A hatályos szabályozás szerint a 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára.

A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény 22. §-a módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-át . A módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba.

Nézzük meg részletesen, mit jelent ez a változás.

Nyugdíj jogosultság

A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

Öregségi nyugdíjkorhatár

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
A Tny. 18.§ (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek
• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2018-ban az 1954. második félévében születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat.

A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Életkorára tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik

Korábbi szabály –a biztosítási jogviszony megszüntetése

2010. január 1-i időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhatott munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködött, nem lehetett főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhatott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjedt a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony

sem Magyarországon,
sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében  – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban
nem állhatott fenn.

Annak továbbra sem volt akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Változás 2018. július 26-tól

Akinek az öregségi nyugellátását (teljes, vagy résznyugdíját, nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását) 2018. július 25-t követő kezdő időponttól, azaz július 26-tól, vagy későbbtől állapítják meg, már nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében.

2018. július 26. előtti kezdő időpontú megállapításnál a korábbi szabályok alkalmazandóak, tehát a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyokat meg kell szüntetni a nyugdíj megállapítás kezdő időpontjára nézve.

Mivel a nyugellátás kezdő időpontját, ha a jogosultsági feltételek ( korhatár betöltése, szükséges szolgálati idő megszerzése, a „nők 40”-hez a jogosultsági idő megléte) fennállnak, a nyugdíj igénylő szabadon választhatja meg, célszerű az új szabályozást is figyelembe venni a folyósítási kezdő időpont meghatározásakor.

Tekintettel arra, hogy a nyugellátás iránti igény ha a jogosultsági feltételek fennállnak visszamenőleg hat hónapra is érvényesíthető, még hosszabb ideig sor kerülhet 2018. július 26. előtti kezdő időpontú nyugdíj kérelem benyújtására, amikor a korábbi szabályokat kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony öregségi nyugdíj igénybevételéhez történő megszüntetése eddig sem volt szükséges, mert ezek a jogviszonyok a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységű jogviszonyokká váltak a nyugdíj megállapításával

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat július 26-tól nem kell megszüntetni a korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez sem.

Ezeknél az ellátásoknál július 25. utáni kezdő időpontú esetekben vállalkozói tevékenységnél az egyéni vállalkozói jogviszonyt nem kell szüneteltetni az ellátás megállapításhoz, és nem kell megszüntetni a személyes közreműködést a társas vállalkozás tevékenységében társas vállalkozói jogviszonyban sem.


Kapcsolódó cikkek:


Megéri-e a Nők 40?
2019. január 18.

Megéri-e a Nők 40?

Az a nő, aki élt a nyugdíjkedvezménnyel, és nyugdíjba vonult, természetesen folytathat kereső tevékenységet, méghozzá előnyös feltételek között.

Januártól márciusig nyugdíjelőleget fizetnek
2019. január 17.

Év elején, azaz a 2019. január 1. és a márciusi valorizációs szorzószámok közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén nyugdíjelőleg megállapítása történik a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámok megjelenéséig.

Nyugdíjas munkavállalók: ezek az aktuális feladatok
2019. január 16.

Számos tévhit kering az interneten a nyugdíjas munkavállalók 2019-es foglalkoztatásával kapcsolatosan, ami miatt akár helytelen következtetéseket is levonhatunk. Mivel ennek jó volna elejét venni, cikkünkben áttekintjük a vonatkozó szabályokat.

Adóemelések jöhetnek Spanyolországban
2019. január 14.

A spanyol kormány rekordnak számító, a tavalyinál 9,5 százalékkal több, mintegy 227,3 milliárd euró adóbevétellel számolva fogadta el idei költségvetési tervezetét pénteki ülésén Madridban.