Spórolunk a nyugdíjakon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GDP-arányos nyugdíjkiadások aránya 2026-ig mintegy 2,5 százalékponttal csökken, negyed részben az ellátotti létszámot érintő szigorítások, háromnegyed részben pedig az új, inflációs indexálási szabályoknak köszönhetően − írja a Napi Online a jegybank számításai alapján.

A nyugdíjkorhatár emelése az 1952-ben születetteket érinti elsőként, a fokozatos emeléssel érintett korosztályok 2014 és 2022 között jelennek meg a nyugdíjrendszerben. A korhatáremelés hatását rövid távon némileg mérsékli, hogy a korai nyugdíjazást szigorító intézkedést megelőzően nyugdíjba vonultak még csökkentik azok számát, akiket a korhatáremelés érintene – olvasható a lapban.

A következő 15 évben a teljes népesség 3 százalékkal csökken, a 60 éven felüliek létszáma ugyanakkor 14 százalékkal növekszik. A nyugdíjrendszer kiadásainak változását az ellátotti létszám és az ellátások növekedése határozza meg: mivel az állomány cserélődése lassú, az indexálási szabályok különösen fontosak. Az indexálás változása a következő 15 évben a GDP-arányos kiadások csökkenése irányába hat.

A GDP-arányos nyugdíjkiadások aránya 2026-ig mintegy 2,5 százalékponttal csökken, amit egynegyed részben az ellátotti létszámot érintő szigorítások, háromnegyed részben az új, inflációs indexálási szabályok magyaráznak – áll a jegybank elemzésében.

Részleteket itt talál.

---