Számíthat-e táppénzre, aki karanténba került?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. február 27.
Címkék: , ,
Rovat:
Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény ugyanakkor keresőképtelennek nyilvánítja, akit “közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”.

Az MTI által megkérdezett munkajogi szakértő szerint ez egy vis maior helyzet (a karanténba kerülés), hiszen a munkavállaló önhibáján kívül nem tud munkába állni. Ilyenkor a munkáltató dönthet úgy, hogy erre a kiesett időre a felek megállapodása alapján munkabért számol.

Betegszabadság, így táppénz ilyen esetekben nem jöhet szóba, arról a munkáltató nem dönthet, hiszen erre nem jogosult.

Kollektív szerződés (ksz) rendezhetné ezt a kérdést, azonban Viszló László tudomása szerint még nem készült olyan kollektív szerződés, amely az egészségügyi karantén idejére járó díjazást, munkabérkifizetést rendezi.

A munkajogász közölte: a magyar jogrendszerben nincs az egészségügyi karanténra vonatkozó munkajogi szabály, ez egy új helyzet, amely – véleménye szerint – a későbbiekben szabályozást igényel.

Az Adó Online ugyanakkor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben olyan passzust talált, amely  keresőképtelennek nyilvánítja, akit “közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, mégpedig a törvény 44. § g pontjában. A 44. §-ban a következőt olvashatjuk:

Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) *  aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d) *  a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

e) *  a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

h) *  a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A jogi helyzetet a szerkesztőségünk szakértő segítségével vizsgálja, cikkünket a későbbiekben frissítjük.

Frissítés: 

A táppénz hatóság által elrendelt karantén esetén jár, önkéntes karanténnél nem. Olvassa el a témáról írt cikkünket:

Munkajogi kérdések koronavírus esetén

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


Társadalombiztosítási alapok
2019. október 2.

A társadalombiztosítási ellátások egy cég képviselőjeként és magánszemélyként is érintenek bennünket. Az RSM blog sorozata a társadalombiztosítás szerteágazó egységeivel foglalkozik.