Szeptembertől új szabály az árvaellátásnál

Szerző: Molnárné Dr. Balogh Márta
Dátum: 2019. szeptember 5.
Címkék: ,
Rovat:
Az árvaellátásra vonatkozó előírások 2019. szeptember 1-jétől módosulnak  a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55.§ (3) bekezdésének a) pontját érintő jogszabály változás következtében.

A szeptember 1-jétől hatályos rendelkezés szerint iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi.

A jogszabály módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ugyancsak 2019. szeptember 1-jétől hatályos 45.§ új (5) bekezdésével való összhangot valósítja meg.

E szerint ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.

(A korábbi magántanulói, és a helyébe lépő új, az egyéni munkarenddel rendelkező tanulói jogviszony közötti oktatási szempontú különbségre ez az írás nem tér ki.)

Az árvaellátásra vonatkozó  legfontosabb hatályos rendelkezések így a következők.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a hozzátartozói nyugellátás.

Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor különleges, rendkívüli méltánylást igénylő körülmények miatt akkor is megállapítható méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).

Az árva részéről fennálló egészségi probléma, azaz a megváltozott munkaképesség is jogosító feltétel lehet ha:

  • a szülő elhalálozása a gyermek tizenhatodik (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a huszonötödik) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt,
  • továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás az általános szabálytól eltérően életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség időtartamára jár.

Az általános szabály szerint tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

A huszonötödik életévét betöltött, de huszonhét évnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató árva részére rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás állapítható meg.

Ez a kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva huszonhetedik életévének betöltéséig állapítható meg.

Ugyanezen szabályok szerint méltányosságból a huszonötödik életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.

A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben fenti feltételek hiányában is engedélyezheti az árvaellátás meghosszabbítását.

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Az egyéni munkarend alapján  (szeptember előtti szabályozás szerint  magántanulói státuszban) folytatott tanulmányok korábban csak akkor jogosítottak árvaellátásra, ha betegség vagy testi, szellemi fogyatékosság miatt kell ezt a képzési módot választani.

2019. januártól élő új lehetőség, hogy iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként (szeptember előtt magántanulóként) végzi. (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés a) pontjának rendelkezése.)

A mai változatos tanulási formák, lehetőségek megkívánták az árvaellátással kapcsolatban is a hozzáigazítást. Így 2015. január 1-től akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Meghatározott esetben a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is jár az árvaellátás.

Az árvaellátásra való jogosultságot ugyanis nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

A tanulói, hallgatói jogviszonyt rendszeresen igazolni kell.

Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, és a felsőoktatási információs rendszer működtetője igazolja a tanulói hallgatói jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.

A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül.

Megkönnyítheti az igazolást, ha a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolás nyomtatványt állíttatjuk ki a külföldi képző intézménnyel.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén a középiskolai képzésben való részvételt évente, a felsőoktatásban folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni.


Kapcsolódó cikkek:


Bővültek az árvaellátás lehetőségei
2019. január 10.

A hozzátartozói nyugellátások között az árvaellátás sok gyermek, fiatal megélhetésének segítője. 2019-től több ponton kedvezőbbé vált a jogi szabályozás.

Bővülő lehetőségek az árvaellátásnál 2019-ben
2019. február 13.

A hozzátartozói nyugellátások között az árvaellátás sok gyermek, fiatal megélhetésének segítője. Az ellátásra  vonatkozó előírások 2019. január 1-jétől néhány ponton módosultak, bővült az árvaellátásra magántanulóként jogosultak köre is.