Társadalombiztosítási alapok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási ellátások egy cég képviselőjeként és magánszemélyként is érintenek bennünket. Az RSM blog sorozata a társadalombiztosítás szerteágazó egységeivel foglalkozik.

A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszer. Az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelynek fenntartásához társasági és állampolgári oldalról is járulékokkal és különböző befizetési formákkal kell hozzájárulni.

A társadalombiztosítási ellátások rendszere

A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások két nagy csoportban, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Ezek mellett a rendszer ellátásokat nyújt a megváltozott munkaképességű biztosítottak számára is.

Egészségbiztosítási ellátások				Nyugdíjbiztosítási ellátások			Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Egészségügyi szolgáltatások	Pénzbeli ellátások	Baleseti ellátások		Saját jogú ellátások	Hozzátartozói ellátások		Rehabilitációs ellátás, Rokkantsági ellátás
		Baleseti egészségügyi szolgáltatás	Baleseti pénzbeli ellátás		Sima	Baleseti
Természetbeni ellátások	Táppénz, CSED, GYED	Természet-beni ellátások	Baleseti táppénz, Baleseti járadék	Öregségi nyugdíj	Özvegyi nyugdíj, Árva-ellátás

A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítás, illetve a biztosított fogalmának pontos meghatározása különösen fontos, hiszen a biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így a természetbeni ellátáson (egészségügyi szolgáltatás) túl a pénzbeli ellátásokra is. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a biztosítás megléte mellett az egyes ellátások kapcsán a jogosultságnak további feltételei lehetnek, amelyeket külön is meg kell vizsgálnunk!

Kik biztosítottak a TB-rendszerben?

Azokat a személyeket kell a társadalombiztosítási rendszerben biztosítottnak tekinteni, akik járulékfizetés mellett valamilyen jogviszonyban állnak. Ezeket a jogviszonyokat a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj 5. §.) pontosan meghatározza, így a biztosítottak közé sorolódnak az:

• alkalmazottként dolgozó,
• szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő,
• tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanulmányokat folytató,
• álláskeresési támogatásban részesülő,
• nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó,
• egyházi személyek,
• mezőgazdasági őstermelő,
• egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, *
• választott tisztségviselő,
• főállású kisadózó,
• állami projektértékelő státuszú személyek.

Ki foglalkoztató a TB rendszerben?

Foglalkoztatónak minősülbármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, amennyiben biztosítottat foglalkoztat.

A társadalombiztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. A biztosítás megszűnik, ha az alapjául szolgáló jogviszony is megszűnik.

(*Akkor lesz biztosított a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, ha az egy napra eső jövedelme eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincad részét, vagyis 2019. január 1-jétől a 149.000 forintos minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi 44.700forintos jövedelem esetén áll fenn.)

Háttérszabályok: 

(Tbj.) 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

(Ebt.) 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

(Tny.) 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM  Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---