Társadalombiztosítási alapok

Szerző: Pentz Edina
Dátum: 2019. október 2.
Címkék: , ,
Rovat:
A társadalombiztosítási ellátások egy cég képviselőjeként és magánszemélyként is érintenek bennünket. Az RSM blog sorozata a társadalombiztosítás szerteágazó egységeivel foglalkozik.

A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszer. Az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelynek fenntartásához társasági és állampolgári oldalról is járulékokkal és különböző befizetési formákkal kell hozzájárulni.

A társadalombiztosítási ellátások rendszere

A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások két nagy csoportban, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Ezek mellett a rendszer ellátásokat nyújt a megváltozott munkaképességű biztosítottak számára is.

Egészségbiztosítási ellátások Nyugdíjbiztosítási ellátások Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Egészségügyi szolgáltatások Pénzbeli ellátások Baleseti ellátások Saját jogú ellátások Hozzátartozói ellátások Rehabilitációs ellátás, Rokkantsági ellátás
Baleseti egészségügyi szolgáltatás Baleseti pénzbeli ellátás Sima Baleseti
Természetbeni ellátások

Táppénz,

CSED, GYED

Természet-beni ellátások Baleseti táppénz, Baleseti járadék Öregségi nyugdíj Özvegyi nyugdíj, Árva-ellátás

A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítás, illetve a biztosított fogalmának pontos meghatározása különösen fontos, hiszen a biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így a természetbeni ellátáson (egészségügyi szolgáltatás) túl a pénzbeli ellátásokra is. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a biztosítás megléte mellett az egyes ellátások kapcsán a jogosultságnak további feltételei lehetnek, amelyeket külön is meg kell vizsgálnunk!

Kik biztosítottak a TB-rendszerben?

Azokat a személyeket kell a társadalombiztosítási rendszerben biztosítottnak tekinteni, akik járulékfizetés mellett valamilyen jogviszonyban állnak. Ezeket a jogviszonyokat a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj 5. §.) pontosan meghatározza, így a biztosítottak közé sorolódnak az:

  • alkalmazottként dolgozó,
  • szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő,
  • tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanulmányokat folytató,
  • álláskeresési támogatásban részesülő,
  • nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó,
  • egyházi személyek,
  • mezőgazdasági őstermelő,
  • egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, *
  • választott tisztségviselő,
  • főállású kisadózó,
  • állami projektértékelő státuszú személyek.

Ki foglalkoztató a TB rendszerben?

Foglalkoztatónak minősülbármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, amennyiben biztosítottat foglalkoztat.

A társadalombiztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. A biztosítás megszűnik, ha az alapjául szolgáló jogviszony is megszűnik.

(*Akkor lesz biztosított a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, ha az egy napra eső jövedelme eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincad részét, vagyis 2019. január 1-jétől a 149.000 forintos minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi 44.700forintos jövedelem esetén áll fenn.)

Háttérszabályok: 

(Tbj.) 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

(Ebt.) 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

(Tny.) 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM  Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


Számíthat-e táppénzre, aki karanténba került?
2020. február 27.

Számíthat-e táppénzre, aki karanténba került?

Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás az MTI által megkérdezett Viszló László munkajogász szerint. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény ugyanakkor keresőképtelennek nyilvánítja, akit "közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek".

A kereskedelmi cégek vezetői a legoptimistábbak
2020. február 27.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.

Május végéig használhatók fel a rezsiutalványok
2020. február 26.

A kormány módosította a rezsiutalványok felhasználhatóságának határidejét, az eredeti 2020. március 31-i határidőt május 31-re változtatva. Az új határidőhöz kötődően meghosszabbították a kapcsolódó adminisztrációs elszámolási határidők is.