Változás a keresőképtelenségi igazolások kiállításában

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2019. február 27.
Címkék: , ,
Rovat:
Változást hozott az új év a keresőképtelenségi igazolások kiállításával kapcsolatban, ami orvosainknak jelent nagyobb adminisztrációs terhet.

A keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként kell elbírálni, mivel ha több jogviszonya is van egy személynek, nem biztos, hogy mindegyikben keresőképtelennek minősül. Például, ha egy munkavállaló eladóként dolgozik egy üzletben, ahova lábtörése esetén nem tud bejárni dolgozni, de másik munkahelyén (vagy egyéni vállalkozóként) informatikusi munkakörben nem okoz neki problémát otthonról ellátni feladatait, csak eladói munkaköréből adódóan fog táppénzt igényelni.

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.)10. § (5) rendelkezése szerint az orvosnak annyi eredeti táppénzes papírt szükséges kiállítania, ahány jogviszonya van a személynek, továbbá mindegyik igazolásra köteles ráírni a dolgozó munkakörét. Ez alapján fogják tudni megkülönböztetni az adott jogviszonyból történő táppénz igényt. A rendelkezés oka érthető, a kivitelezése viszont elgondolkodtató.

Egyrészt ha a beteg nem tudja, hogy több táppénzes papírra is szüksége lesz több jogviszonya esetén, a munkáltató, akinek ’nem jutott’ táppénzes papír, vissza fogja küldeni az orvoshoz érte, ami a munkavállalónak és az orvosnak is plusz időbe és energiába kerül. Ennek megoldása, ha az orvos minden igazolást kérő esetén rákérdez, hogy 1 jogviszonyban dolgozik e, ha nem, megkéri, hogy részletezze minden jogviszonyát és munkakörét. Ezek alapján egyeztet a beteggel, majd elbírálja, hogy mindegyikben keresőképtelennek minősül e, az információk birtokában pedig megírja az igazolásokat.

A magánszemély oldaláról ami elgondolkodtató, hogy tapasztalataim szerint nem mindenki tudja rögvest, hogy pontosan milyen munkakörre is van bejelentve a munkahelyén. Egyrészt képtelenség minden munkakörre pontosan illeszkedő Feor kódot találni, továbbá van, aki összetettebb feladatokat lát el. De nyilvánvalóan nem Feor kódokat várnak el az egészségbiztosítóban, csupán arra illeszkedő munkakört mondjon az igazolást kérő munkavállaló.

Hangsúlyozom, idén már kifejezetten eredeti orvosi igazolás benyújtását követelik meg a keresőképtelenné vált személytől. Tehát összegezve az eddigieket:

  • annyi eredeti orvosi igazolást köteles kiállítani az orvos, ahány jogviszonya van a betegnek,
  • mindegyikre rá kell írnia a munkakört, amiben keresőképtelennek minősül.

Kr. 13. § (1) szerint, ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, az orvos a keresőképtelenségét „L” kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére kiadja az orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről nevű igazolást, az Orvosi Naplóban új sorszámon, „L” kóddal szerepelteti az esetet mint „Felvétel módja” „L” kóddal jelöli a keresőképtelenség felvételének módját a heti jelentésben.

Ha a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy (pl. nyugdíjas munkavállaló) kéri, az orvosnak ki kell adnia azt, a rendeletben említett módon.

Őszintén remélem, hogy ez az új rendelkezés hamar beépül a köztudatba, és a több jogviszonnyal rendelkező keresőképtelenné vált személy már eleve a szükséges információk átadásával együtt igényli az orvostól az igazolást, ezáltal némiképp csökkentve az orvosainkat terhelő adminisztrációs kötelezettségeket.


Kapcsolódó cikkek:


Mikortól lehet nyugdíjas a közalkalmazott?
2019. június 19.

A kérdés aktualitását különösen a közelgő következő tanév megtervezésére tekintettel a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja.