Változik-e a baleseti járadék újabb üzemi baleset esetén?

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2019. október 17.
Címkék: ,
Rovat:
Nem ritka eset, hogy egy-egy személyt nem csak egy, hanem két, esetleg több baleset is éri a munkahelyen, vagy útközben, munkába jövet, menet. De az is lehet, hogy ugyanabból a balesetből kerül felgyógyulását követően ismét keresőképtelen állapotba a baleseti sérült. Az üzemi baleset esetén igénybe vehető különlegesen kedvezményes baleseti ellátások ezeket a helyzeteket is figyelembe veszik.

Baleseti táppénz

Az is előfordul, hogy az üzemi baleseti sérült egyszer már felgyógyult a balesetből, majd ugyanabból a balesetből ismét keresőképtelenné válik .Ez történhet például akkor, ha a végtagtörés miatt a gyógyulás idejére egy támogató eszköz kerül beépítésre a szervezetbe, amely később eltávolítható onnan egy újabb beavatkozással, amely egy ideig szintén keresőképtelenséggel jár.

Az egészségbiztosítási szabályok szerint a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.

Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő száznyolcvan napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, ahol a baleset érte, újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.

Baleseti járadék

Gyakran előfordul, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza.

Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül baleseti járadék vehető igénybe.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét az  orvos szakértő állapítja meg.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  • az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
  • a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  • a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  • a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében az alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetve harminc százaléka.

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha az üzemi balesetet nyugdíjas munkavállaló szenvedte el, a baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet a nyugdíjasként elért kereset figyelembevételével kell megállapítani.

A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához.

Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.

A baleseti járadék 1. fokozata esetében a járadék csak két évig folyósítható még akkor is, ha az egészségkárosodás ezt követő időn át is fennáll.

Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható, amíg az egészségkárosodás fennáll.

A baleseti járadék attól a naptól folyósítható, amelytől a sérült tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása megállapításra került.

Ha a sérült ebben az időpontban baleseti táppénzben részesül, a baleseti táppénz megszűnésétől állapítható meg a baleseti járadék.

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni. A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körű lehet.

Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.

A baleseti járadék iránti igényt a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél lehet benyújtani formanyomtatványon, vagy elektronikus úton.

Ne lepődjünk meg, ennek ellenére a baleseti járadék szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben találjuk, de a jogszabály azt is rögzíti, hogy a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni.

A baleseti fokozat változásakor (állapot javulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó  orvos szakértői vizsgálat eredménye.

Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a baleseti járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.

Ha a baleseti járadékban részesülő személyt újabb üzemi baleset éri, valamennyi baleset egészségkárosító következményét együttesen kell figyelembe venni ( ez az úgynevezett összkövetkezmény). Ilyen helyzetben a baleseti járadékot akkor kell  újból megállapítani, ha a baleseti sérült az újabb üzemi baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.


Kapcsolódó cikkek:


Munkahelyi baleset – ami a foglalkoztatónak is fáj
2019. július 25.

Munkahelyi baleset – ami a foglalkoztatónak is fáj

A munkavállalót a kiküldetés során megcsípi egy kullancs. Rakodás közben meghúzódik a háta. Munkavégzés közben leég a napon. Az esetek közös jellemzője, hogy azok mindegyike munkahelyi balesetnek számít. Márpedig, ha a munkáltató ezekre nem figyel oda, komoly hátrány érheti. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Társadalombiztosítási alapok
2019. október 2.

A társadalombiztosítási ellátások egy cég képviselőjeként és magánszemélyként is érintenek bennünket. Az RSM blog sorozata a társadalombiztosítás szerteágazó egységeivel foglalkozik.