Tarolnak a webáruházak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre több cég foglalkozik kiskereskedelemmel, a növekedést a webáruházakat üzemeltető cégek okozzák. Míg a hagyományos boltok újabb és újabb nehézséggel nézhetnek szembe, a jól menő online üzletek árbevétele jelentősen nő. A kereskedelemben a fizetési fegyelem viszonylag jó, de ez nem az iparág jó helyzetének köszönhető – derül ki a Dun & Bradstreet elemzéséből.

Minden 10. cég Magyarországon kiskereskedelemmel foglalkozik, sőt 2010-ről 2011-re 4 százalékkal nőtt is a szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, így januárban már a 63 ezret is meghaladta a kiskereskedelmi főtevékenységgel bejegyzett vállalkozások száma, áll a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) elemzésében.

2010-ben még 3,28 százalék volt a kiskereskedelmi cégek bedőlési aránya (azaz a cégszámhoz viszonyított felszámolási és csődeljárások száma). Ma már ez a szám meghaladta a 4 százalékot, azaz 100-ból 4 üzlet bezár egy éven belül.

A szektorban megindított felszámolások és végelszámolások száma is jelentősen nőtt. Míg 2010-ben 2000-nél kevesebb felszámolás indult az iparágban, 2011-ben már megközelítette a 2500-at, azaz egy év alatt közel 30 százalékkal nőtt a felszámolás alá került kiskereskedelmi egységek aránya. Míg a felszámolásokat a hitelezők indítják nemfizetés esetén, addig a cégek saját maguk is dönthetnek a bezárásról, azaz a végelszámolási eljárásról. A szektorban több mint 60 százalékkal több végelszámolás indult mint 2010-ben, és éves száma megközelítette a 2800-at. A sok végelszámolás és felszámolás ellenére havonta átlagosan 500 cég alakul a szektorban.

A cégbedőlések egyik oka az egyre növekvő fogyasztói árak és a csökkenő kereslet. A kiskereskedők a dohánytermékek forgalmazásának korlátozásától is félnek, sőt az intézkedés a Híd-CooP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. szerint akár 1500 munkahelyet is megszüntethet, mivel a kistelepülési boltok forgalmának mintegy 25 százalékát adja a dohányipari termékek forgalmazása.

Hódítanak a webáruházak

A hagyományos kereskedelemi egységeket az online kereskedelem is veszélyezteti. Jól láthatóan az online kereskedelemmel foglalkozó cégek száma nő és a hagyományos kereskedelemnél jobban teljesítenek az online kereskedőcégek: az Extreme Digital Zrt. közel 25 százalékos forgalombővülést ért el 2011-ben, míg az eBolt Kft 30 százalékos forgalombővülésről számolt be. Ezzel szemben az offline kereskedő Electro World csődje volt a 2011-es év egyik legnagyobb felszámolása, sőt az Electro World korábbi tulajdonosa, Szarvadi Téglás Loránd online kereskedelembe kezdett.

Az átlagosnál jobb a fizetési fegyelem

Fizetési fegyelem tekintetében a kiskereskedelmi cégek az elmúlt egy évben kisebbet „rontottak”, mint az országos átlag. Míg a magyar átlagcég, ha késik számlafizetésével 23,5 napos fizetési késedelemmel egyenlíti ki számláit, addig a kiskereskedelemben a pontatlanul fizetők esetében 19 napos csúszások a jellemzőek, áll az önkéntességen alapuló Bisnode fizetési tapasztalat-program adataiban. Ráadásul az összes magyar cég tekintetében 2010-ben 18 nap volt az átlagos késedelem, a kiskereskedelemben pedig a 2011-hez hasonló 18 nap, azaz itt csak kismértékben romlott egy év alatt a fizetési fegyelem.

A jobb fizetési morál azonban nem vezethető egyértelműen vissza az iparág jó helyzetére, mivel a kiskereskedelmi cégek nagy részénél a készpénzes árufizetés a jellemző, és a nagykereskedő partnerek jobban megnézik, mint korábban, hogy kiknek engedélyeznek utólagos utalást. A rohamosan növekvő kiskereskedelmi bedőlési arány miatt a nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára elengedhetetlenné vált az elmúlt években a megfelelő vevőminősítés még akkor is, ha csak kis összegben, utólagos átutalással vásárló kiskereskedő partnerei vannak.

(forrás: D&B)

Minden 10. cég Magyarországon kiskereskedelemmel foglalkozik, sőt 2010-ről 2011-re 4 százalékkal nőtt is a szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, így januárban már a 63 ezret is meghaladta a kiskereskedelmi főtevékenységgel bejegyzett vállalkozások száma, áll a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) elemzésében.

2010-ben még 3,28 százalék volt a kiskereskedelmi cégek bedőlési aránya (azaz a cégszámhoz viszonyított felszámolási és csődeljárások száma). Ma már ez a szám meghaladta a 4 százalékot, azaz 100-ból 4 üzlet bezár egy éven belül.

A szektorban megindított felszámolások és végelszámolások száma is jelentősen nőtt. Míg 2010-ben 2000-nél kevesebb felszámolás indult az iparágban, 2011-ben már megközelítette a 2500-at, azaz egy év alatt közel 30 százalékkal nőtt a felszámolás alá került kiskereskedelmi egységek aránya. Míg a felszámolásokat a hitelezők indítják nemfizetés esetén, addig a cégek saját maguk is dönthetnek a bezárásról, azaz a végelszámolási eljárásról. A szektorban több mint 60 százalékkal több végelszámolás indult mint 2010-ben, és éves száma megközelítette a 2800-at. A sok végelszámolás és felszámolás ellenére havonta átlagosan 500 cég alakul a szektorban.

A cégbedőlések egyik oka az egyre növekvő fogyasztói árak és a csökkenő kereslet. A kiskereskedők a dohánytermékek forgalmazásának korlátozásától is félnek, sőt az intézkedés a Híd-CooP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. szerint akár 1500 munkahelyet is megszüntethet, mivel a kistelepülési boltok forgalmának mintegy 25 százalékát adja a dohányipari termékek forgalmazása.

Hódítanak a webáruházak

A hagyományos kereskedelemi egységeket az online kereskedelem is veszélyezteti. Jól láthatóan az online kereskedelemmel foglalkozó cégek száma nő és a hagyományos kereskedelemnél jobban teljesítenek az online kereskedőcégek: az Extreme Digital Zrt. közel 25 százalékos forgalombővülést ért el 2011-ben, míg az eBolt Kft 30 százalékos forgalombővülésről számolt be. Ezzel szemben az offline kereskedő Electro World csődje volt a 2011-es év egyik legnagyobb felszámolása, sőt az Electro World korábbi tulajdonosa, Szarvadi Téglás Loránd online kereskedelembe kezdett.

Az átlagosnál jobb a fizetési fegyelem

Fizetési fegyelem tekintetében a kiskereskedelmi cégek az elmúlt egy évben kisebbet „rontottak”, mint az országos átlag. Míg a magyar átlagcég, ha késik számlafizetésével 23,5 napos fizetési késedelemmel egyenlíti ki számláit, addig a kiskereskedelemben a pontatlanul fizetők esetében 19 napos csúszások a jellemzőek, áll az önkéntességen alapuló Bisnode fizetési tapasztalat-program adataiban. Ráadásul az összes magyar cég tekintetében 2010-ben 18 nap volt az átlagos késedelem, a kiskereskedelemben pedig a 2011-hez hasonló 18 nap, azaz itt csak kismértékben romlott egy év alatt a fizetési fegyelem.

A jobb fizetési morál azonban nem vezethető egyértelműen vissza az iparág jó helyzetére, mivel a kiskereskedelmi cégek nagy részénél a készpénzes árufizetés a jellemző, és a nagykereskedő partnerek jobban megnézik, mint korábban, hogy kiknek engedélyeznek utólagos utalást. A rohamosan növekvő kiskereskedelmi bedőlési arány miatt a nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára elengedhetetlenné vált az elmúlt években a megfelelő vevőminősítés még akkor is, ha csak kis összegben, utólagos átutalással vásárló kiskereskedő partnerei vannak.

Forrás: D&B


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

GVH-elnök: A fogyasztók mindig az elsők!

Kiállt a magyar fogyasztók érdekei mellett Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke Párizsban az OECD fogyasztóvédelmi bizottsága által rendezett, két napos szakmai konferencián, ahol a résztvevők a digitális és zöld átállást vitatták meg a fogyasztóvédelem oldaláról – közölte a GVH.

2024. október 9.

AM: a sikeres mezőgazdaság alapja a fenntartható élelmiszeripar

Magyarországon a mezőgazdaságnak mindig is erős kultúrája volt, mára pedig azok tudnak sikeres mezőgazdasági országok lenni, ahol sikeres az élelmiszeripar is – mondta Nobilis Márton a Clever Food kiállítás megnyitóján szerdán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

2024. október 7.

Elutasítják a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását Budapesten szakmai szervezetek

A rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják a hazai turisztikai szakmai szövetségek a kormány számára. Huszonhat szakmai szervezet közös szakmai álláspontot alakított ki az ügyben, amelyet az új Fővárosi Közgyűlés megalakulásának apropóján tettek közzé a Turizmus.com-on.