A kiberbűnözők fókuszába kerültek a nyaralni indulók
Megtévesztő ingyenes, illetve kedvező árú utazásokkal, fiktív bérelhető lakásokkal csaphatják be az internetes bűnözők a nem kellően óvatos nyaralókat az ESET elemzése szerint.
Terjedőben a netes vásárlás – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az 50 év alatti, rendszeresen netező felnőtt lakosság négyötöde legalább egyszer vásárolt már online módon, bő egynegyedük pedig havonta megteszi ezt. Egyharmaduk könyvet már gyakrabban vesz a hálón, mint a boltban. Az InfoTandem heti infografikája.
Magyarországon is folyamatosan emelkedik azok aránya, akik már átestek az online tűzkeresztségen, azaz vásároltak valamit a virtuális kereskedelem közvetítésével. A 18–49 éves – legalább hetente internetező – korosztályon belül ezek aránya két éve 74, tavaly pedig 76 százalékon állt, a Gfk legfrissebb, 2014-es Digital Connected Consumer tanulmánya szerint viszont immár 79 százalékot képvisel. A bővülés egyik gátja sokáig az volt, hogy az emberek nem érezték elég biztonságosnak az elektronikus fizetést. Úgy tűnik, ez az aggodalom is enyhül; azok aránya, akik havonta vásárolnak a hálón s egyúttal online is fizetnek, a tavalyi 20-ról mostanra 24 százalékra kúszott fel. (Összességében a vizsgált népesség 28 százaléka tartozik a havi gyakoriságú online vevők közé.)
A készpénzmentes fizetéssel kapcsolatos fenntartások fokozottan jelentkeznek, ha idegen pénznemről van szó. Ez is az egyik oka, hogy változatlanul viszonylag kevesen próbálkoznak a külföldi webes boltokban. Szintén visszatartó erő a nem kellően magabiztos nyelvtudás, illetve az a meggyőződés, hogy a határon túlról később érkezik meg az áru. A többség mindezek alapján – s például azért is, mert könnyebben érvényesíthetőbbnek véli a hazai garanciát –a hazai netáruházakat preferálja. Ezzel együtt, az online vásárlók egyötöde külföldi oldalakról is szokott rendelni, elsősorban azok, akik e csatornákon vonzóbb árakra és a szélesebb választékra bukkannak.
A felmérések szerint a nők és a férfiak online vásárlási szokásai érdemben eltérnek. Utóbbiak némileg ritkábban szánják rá magukate műveletre, de akkor többet hagynak ott. Az egy vásárlásra jutó átlagköltés a férfiaknál 15,7 ezer, míg a nőknél csak 10,5 ezer forint. Szintén különbség, hogy a nők hajlamosabbak mást meglepni a kiszemelt javakkal, míg a férfiak gyakrabban vásárolnak maguknak.
A Gfk-felmérés egyik sajátos szelete azt mutatja meg, miféle áruk és szolgáltatások azok, amelyek beszerzésekor az online színtér valóban fajsúlyos szerephez kezd jutni. Persze a többség ma még a hagyományos utat választja, s személyesen látogat el az üzletbe, ahol vásárolni szeretne – ezt az is mutatja, hogy a hazai kiskereskedelem forgalmából még mindig csak 3 százalékot hasít is ki az online csatorna –, ám figyelemreméltó, hogy az emberek egyharmada például könyvet ma már gyakrabban vesz webáruházban, mint egy könyvesbolt polcáról leemelve. Egynegyedes, vagy magasabb ez az arány az üdülés megrendelése, a biztosításkötés, a színház-, mozi- és koncertjegy beszerzése esetén, sőt akkor is, ha telekommunikációs eszközökről vagy azok kiegészítőiről van szó.