Adó-kódex

Az Adó-kódex az Adó szaklap társkiadványaként immár közel 30 éve szolgálja az adózással, számvitellel foglalkozó szakemberek, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelyeken dolgozó munkatársak, továbbá a cégvezetők információellátását. Minden évben megjelenteti a módosított adó-, társadalombiztosítási és számviteli jogszabályokat, a változások kiemelésével, valamint azok részletes magyarázataival. Évközi tematikus lapszámai átfogó, részletes ismertetőket adnak egy-egy szűkebb területtel, témával összefüggésben.

Megjelenés: havonta, évi 14 lapszám, ebből 3 duplaszám

A 2021-ben, 2020-ban és 2019-ben megjelent lapszámok témái:

Magánszemélyként és vállalkozóként is mindennapjaink nélkülözhetetlen társa a személy- vagy tehergépjármű. Korántsem tekinthető azonban egyszerű döntésnek, hogy vásároljunk, lízingeljünk vagy béreljünk gépjárművet, vagy hogyan fizessünk alkalmazottainknak a gépjárműveik használatáért, milyen költségek számolhatók el szabályosan a céges vagy az alkalmazottak tulajdonában álló gépjárművekre.

Ismernünk kell az illeték- és áfaszabályokat, és kiemelt fontosságú a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó, cégautóadó, továbbá a társasági adó gépjárművekkel kapcsolatos szabályozása. Tisztában kell lennünk ugyanakkor azokkal a rendelkezésekkel is, amelyek nélkül a közúti forgalomban részt sem vehet a gépjárművünk, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályaival, illetve a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer működésével.

Kiadványunkban valamennyi kötelezettség esetében kitérünk a magánszemélyekre, egyéni és társas vállalkozókra/vállalkozásokra, mezőgazdasági termelőkre vonatkozó hatályos rendelkezésekre, és példákkal illusztráljuk az egyes kötelezettségek teljesítését, ezáltal is segítve a helyes jogalkalmazást, ami esetenként még adóelőnyt is jelenthet Olvasóink számára.

Tartalomjegyzék:

  • Bevezetés
  • I. A Gépjárművekkel kapcsolatos illetékkötelezettség
  • II. Gépjárműadó
  • III. Cégautóadó
  • IV. Külföldi tehergépjárművek adója
  • V. Regisztrációs adó
  • VI. A gépjárművekkel kapcsolatos szabályok a személyi jövedelemadóban
  • VII. Gépjármű a társasági adó alanyainál
  • VIII. Személygépkocsik az Áfa rendszerében
  • IX. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER)
  • X. Eljáró hatóságok, adatszolgáltatás
  • XI. Úthasználat, útdíjfizetés, menetlevél
  • XII. Biztosítások, környezetvédelmi felülvizsgálat

Szerzők:

  • dr. Illés-Hajdu Emese
  • Kopányiné Mészáros Edda
  • dr. Kovács Attila
  • Kovácsné Homoródi Beáta
  • dr. Németh Nóra
  • A kiadvány elsősorban a társadalombiztosítási és családtámogatási rendszer által nyújtott sajátos jogosultságokat és támogatási formákat mutatja be. Ennek keretében az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetén igénybe vehető ellátásokat, az adózási rendszerben, a személyi jövedelemadózásban, illetékekben, áfában igénybe vehető kedvezményes lehetőségeket ismertetjük.
  • Részletes tájékoztatást adunk a korábban már bevezetett, de módosult, esetenként kibővített társadalombiztosítási és családtámogatási juttatásokról (gyes, gyet, csed, anyasági támogatás stb.), valamint az ezekhez szükséges fizetési kötelezettségek teljesítéséről, a szükséges biztosításban töltött időről, egyéb feltételekről.
  • Részletesen bemutatjuk a kisgyermekes szülőket érintő, különböző foglalkoztatási formákhoz tartozó munkaügyi és társadalombiztosítási sajátosságokat, úgymint a munkaviszony, vállalkozói jogviszony, alkalmi munkavállalás, egyszerűsített foglalkoztatás, közalkalmazotti, kormányzati tisztségviselői jogviszony kapcsolódó szabályait. Ezen eltérő foglalkoztatási formákban a munkaszerződések tartalmára, a bejelentési kötelezettségekre, a szabadságra, a táppénzre, egyéb juttatásokra vonatkozóan is átfogó tájékoztatást adunk.
  • Fontos része a kiadványnak a személyi jövedelemadó rendszerében adott kedvezmények sora, például az első házasok, a gyermeket nevelők, a többgyermekes anyák kedvezménye, melyet számos példán keresztül mutatunk be, ezzel is segítve a helyes jogalkalmazást.
  • A kiadvány megkülönböztetett figyelmet fordít a mozgáskorlátozott, illetve más fogyatékosságban érintett gyermeket nevelő családok által igénybe vehető pénzbeli ellátások és természetbeni juttatások áttekintésére.
  • A gyermekvállalási hajlandóság növelése, a már megszületett gyermek ellátásához, neveléséhez adott különböző támogatások, a fiatal házasok lakhatási körülményeinek biztosítása, javítása, a képzéshez, oktatáshoz szükséges feltételek segítése egyaránt beletartozik a közös néven családtámogatási rendszerként emlegetett kormányzati intézkedések sorába. A támogatások új törvénnyel, törvénymódosítással, kormányrendeletekkel fokozatosan lépnek életbe, a babavárástól kezdve a többgyermekes családok mobilitási célú gépjárművásárlási támogatásáig.
  • A járványügyi helyzetből fakadó sajátos munkavégzés, a hozott kormányzati intézkedések az egyes ellátásokra hosszabb távon is hatással lehetnek, így ezekre az aktualitásokra is felhívjuk a figyelmet.

Szerzők:

  • Kovácsné Homoródi Beáta
  • Kopányiné Mészáros Edda
  • dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
  • dr. Villányi Zsuzsanna

Az általános forgalmi adóról szóló törvény tartalmaz olyan különleges esetköröket, amelyek során az ügylet számlázása, illetve áfakezelése nem az általános szabályok szerint minősül. Ezeknél az eseteknél az adó mértékében, vagy az adó alapjának meghatározásában, vagy az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja tekintetében találunk különös szabályokat.

Ilyen különleges esetkörök az alábbiak:

  • az alanyi adómentesség,
  • az utazásszervezési árrésadózás,
  • a használt ingóságok árrésadózása,
  • a mezőgazdasági különös adózási jogállás,
  • a pénzforgalmi szemléletben történő áfafizetés.

Abban az esetben, ha az adó megállapításának a felsoroltak közül valamely különleges módjával találkozunk, akkor az annak alapján teljesülő ügylet áfarendszeren belüli kezelése, valamint számlázása során elsősorban az érintett különös adózási módra vonatkozó, jelen kiadványban ismertetésre kerülő különös szabályokat kell alkalmazni, és csak kivételes esetekben kerül sor az áfatörvény általános szabályainak alkalmazására (például, ha az adott különös adózási módra vonatkozó szabályrendszer nem tartalmaz egy adott kérdéskörben speciális rendelkezést, vagy ha az adott különös adózási módra vonatkozó szabályrendszer kifejezetten elrendeli az általános szabályok alkalmazását).

E kiadványban az egyes különös adózási módok ismertetésénél nemcsak a különös szabályokra térünk ki, hanem annak érdekében, hogy teljes egészében láthassuk, hogyan működik az áfa ezeken a speciális területeken, ahol szükséges, az általános áfaszabályokat is ismertetjük (mint például a mezőgazdasági különös adózásnál, ahol az általános és a különös szabályrendszer egymás melletti vizsgálatával könnyebben megérthetjük ezen adózási mód lényegét).

Kiadványunk az elméleti szabályanyag ismertetésén túl számos gyakorlati példát is tartalmaz, amelyek segítik az adózókat a jogalkalmazásban.

Szerző: dr. Farkas Alexandra

A megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

  • a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
  • évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
  • évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról – egységes szerkezetben
  • évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
  • 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
  • évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól – egységes szerkezetben
  • évi CXII. törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
  • 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

A megváltozott adótörvények szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

  • 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  • 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  • 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  • 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
  • 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  • 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

 

A megváltozott adótörvények szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
  • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  • 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
  • 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
  • 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

Kiadványismertető

Az áfalevonás, valamint az arra vonatkozó tilalomrendszer, illetve az áfa-visszaigénylés a hozzáadottérték-adózás rendszerének egyik alapvető kérdésköre. A hozzáadottérték-adózás röviden azt jelenti, hogy az adó alanya a forgalmat terhelő áfa megfizetése mellett az általa igénybe vett ügyletek kapcsán adólevonási jogot is érvényesíthet, továbbá, amennyiben az áfabevallás elkészítésekor a fizetendő és a levonható áfa különbözete negatív összeg, akkor ezen összeget visszaigényelheti. Az adólevonási, valamint az adó-visszaigénylési jog azonban nem korlátlan, számos – pozitív és negatív – törvényi feltételük van.

Kiadványunkban gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be az adólevonási jog természetét, részletes szabályait, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre (köztük a személygépkocsi, az ingatlan, a telefon és az étel, ital, vendéglátás áfalevonási szabályaira). Ismertetjük továbbá az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

A kiadvány ezen túl konkrét esetekkel illusztrálva mutatja be a levonható és a le nem vonható áfa megosztására vonatkozó előírásokat, a tárgyi eszközzel kapcsolatos levonási és arányosítási szabályokat, illetve a vagyoni értékű jogot érintő arányosítási rendelkezéseket is.

Szerző: dr. Farkas Alexandra, adószakértő

Kiadványismertető

Napjaink kereskedelmi folyamatai során lépten-nyomon találkozunk az áruforgalmat meghatározó vámjogi rendelkezésekkel. A globális kereskedelem elképzelhetetlen vámszabályok és azok betartásán dolgozó szakemberek nélkül. A vám megőrizte alapvető fiskális szerepét, ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése, az áru- és személyforgalom hatalmas mértékű növekedése előtérbe helyezte az áruforgalom ellenőrzéséből adódó rendészeti feladatokat. A hatalmas méretű áruforgalom ellenőrzését ugyanakkor a vámhatóságoknak, valamint a vámeljárásokat kezdeményező vámszolgáltatóknak olyan módon kell megoldaniuk, hogy a vámellenőrzések és a vámjogi műveletek az ellátási láncban a lehető legkisebb fennakadást okozzák. Fenti kihívásoknak való megfelelés alapfeltétele egy jól működő Vámunió és annak alapját képező vámjogi rendelkezéseket tartalmazó európai vámkódex.

Kiadványunkban bemutatjuk a vámjog alapjait képező szabályrendszereket, az áruk tarifális besorolását, vámjogi származását és a vámértékét érintő alapvető rendelkezéseket, valamint gyakorlati alkalmazásuk kérdéseit. Olvashatnak továbbá, olyan modern vámjogi megoldásokról, mint az AEO engedély, valamint az import áfa kezelésének jelenlegi gyakorlati megoldásai. A kiadvány utolsó harmadában – a vámjogi szankciórendszer bemutatása mellett – a jövedéki termékek export- és importforgalmának szabályai is helyet kaptak.

A vámjog, valamint a vámigazgatási eljárás egy speciális jogi terület, ugyanakkor ezer szálon kapcsolódik a mindennapjainkhoz, a további jogi területekhez. Egyes részei, mint például a termékek tarifális besorolása alapját képezi adómértékek meghatározó osztályozásához, adókötelezettség megállapításához, valamint az EKÁER-rendszerben való érintettség azonosításához.

Olyan jogi rendelkezésekről van szó, amikor a vámjogot vizsgáljuk, melyet az Európai Unió jogalkotó szervei alkottak, és melyek közvetlenül és egységes módon alkalmazandók az egész Unió területén a tagállamok vámigazgatásai által. A Vámuniónak köszönhetően az EU területén letelepedett gazdálkodók vámfolyamataikat bármely tagállamban, az adott tagállam vámigazgatása előtt kezdeményezhetik, függetlenül a letelepedésük helyétől. Egy ilyen komplex vámigazgatási rendszer képes modern szabályok kialakítására, ugyanakkor érdekes és megoldásra váró kérdések felvetésére is.

Szerző: dr. Falcsik István, ügyvéd, vámszakértő

A magyar adórendszer kialakításának alapvető jellemzője, hogy a legnagyobb adóbevételek önadózás útján teljesülnek, azaz elsődlegesen a magánszemélyek, vállalkozások, egyéb szervezetek azok, akik/amelyek kötelesek adófizetési kötelezettségüket megállapítani és a megállapított adót az adóhatóságok felé bevallani és megfizetni. Ezért az adóztatás szabályozásakor meg kellett oldani, hogy az önkéntes jogkövetésen alapuló rendszerbe olyan ellenőrző pontok épüljenek be, amelyek egyrészt alkalmasak arra, hogy az adózók egyre szélesebb tömege számára váljon egyértelművé, hogy a rendszert nem érdemes se rövid, se hosszú távon kijátszani, vagyis az adószabályokat jobb követni. Másrészt az adóztatás során az adóhatóság részére is biztosítani kellett azokat az eszközöket, amelyek alkalmazásával a látókörébe került adózóról utólag meg tudta mondani, hogy az adókötelezettségeit a törvényes előírásokkal összhangban teljesítette-e. Ennek az eszközrendszernek a központi eleme a kezdetektől fogva a hatósági ellenőrzés volt. Amennyiben az adóhatóság egy-egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy az adószabályok megsértése miatt az adózó nem előírásszerűen teljesítette az adókötelezettségeit és ennek következtében kevesebb adót fizetett, az elmaradt adót utólagos adómegállapítás keretében határozattal írta elő, illetve a jogsértéshez igazodó szankciót alkalmazott.

Ma már az adóztatási technikák fejlődése miatt látni kell, hogy az ellenőrzés nem feltétlen jelent egyet azzal, hogy az adóhatóság megbízólevéllel elrendelt formális ellenőrzési eljárásban győződik meg a vizsgálat alá vont adózó önkéntes jogkövetéséről, vagy annak hiányáról. Ehelyett ma már az ellenőrzési funkciók egyre speciálisabb eszközök alkalmazásával, az adóellenőrzések világán túl is megjelennek.

Az adóhatóság tevékenységének egészét jellemzően elérő szolgáltatói szemlélet fokozatosan megjelenik az ellenőrzési területen is. Ennek következménye, hogy sok esetben az adóhatóság nem feltétlen hatósági eszközzel old meg korábban adóellenőrzés során végrehajtott feladatokat. Ugyanakkor a információs technológia fejlődéséből fakadó lehetőségek tudatos fejlesztésével az ellenőrzési munka mára a célzottabb, a reálfolyamatokhoz közelebbi ellenőrzési jelenlétet tesz lehetővé, ami szükségszerűen magával hozza a hatósági munka hatékonyságának növekedését is.

A kiadványban a külföldön történő munkavégzésre vonatkozó leggyakrabban előforduló esetekkel összefüggő adózási és társadalombiztosítási tudnivalókat mutatjuk be, a belföldi és külföldi foglalkoztató és a magánszemély oldaláról egyaránt megvilágítva.

A kiadvány segítséget nyújt a külföldön dolgozó magánszemélynek abban, hogy megismerje, Magyarországon milyen adókötelezettségekre kell figyelnie, továbbá számos gyakorlati útmutatást tartalmaz azon szakemberek számára is, akik munkájuk során foglalkoznak külföldi kiküldetések költségtervezésével vagy bérszámfejtésével, a magyar szja-bevallás elkészítésével. A határon túl végzett tevékenységekből származó jövedelmek utáni adókötelezettségek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben és a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény és Kommentárban (a továbbiakban: OECD Modellegyezmény) szabályozott jövedelemkategóriák és az egyes adókötelezettségekre vonatkozó szabályok ismertetésén alapulnak. A személyi jövedelemadó mellett a járulékok és a szociális hozzájárulási adó kiküldetéseket érintő rendelkezéseit is bemutatjuk.

A társadalombiztosítási kötelezettség megítélése különös figyelmet érdemel 2020-ban a második félévtől hatályos új törvényi előírások és a kiküldetésre vonatkozó átmeneti rendelkezések hiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy szinte egyik napról a másikra kell áttérni az új rendelkezések alkalmazására: a 2020. június havi számfejtésnél még a régi, júliustól pedig már az új szabályokat kell figyelembe venni.
A külföldön történő munkavégzés adózási és társadalombiztosítási szabályozása igen összetett. Nem elegendő a küldő és a fogadó ország szabályait ismerni, hanem vizsgálni kell a két vagy többoldalú egyezmények adózásra és a szociális biztonságra gyakorolt hatását is. Mind az adó-, mind a társadalombiztosítási egyezményekre elmondható, hogy felülírják a magyar előírásokat. Ennek következtében a bérszámfejtés mindennapi gyakorlatát a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően át kell alakítani, amely időigényes feladat, ha eltévedünk az adózás útvesztőjében. A kiküldetés megkezdése előtt fontos mind az adózásra, mind a járulékfizetésre vonatkozó szabályok körültekintő áttanulmányozása, mely által elkerülhető az adóbevallások utólagos önellenőrzésével járó adminisztráció.

A kiadványban olyan szabályok, javaslatok is ismertetésre kerülnek, melyek a magyar törvényekben esetleg nem találhatók meg, de az OECD Kommentár alapján a kettős adózás elkerülhető. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerek megfelelő alapul szolgálnak például a jövedelmek munkanapok szerinti arányosításához, a munkaviszony megszűnésekor járó juttatások vonatkozási időszakának rendhagyó megállapításához, valamint a hipotetikus adó lényegének és gyakorlati hasznosságának megértéséhez.

Az egyszerűbb megértés segítése érdekében példák, táblázatok szemléltetik a leírtakat a 2020. áprilisban hatályban lévő és/vagy júliustól hatályos, de a kézirat leadásakor már kihirdetett jogszabályi rendelkezések alapján.

A cégvezetőknek sajnos nem elegendő a vezetett vállalkozás tevékenységét alaposan ismerniük – összetett a felelősségük a vállalkozás vitelét illetően. A gyakorta változó szabályozási környezetben nem egyszerű az ennek való megfelelés, ráadásul a 2020-as év igazán az alkalmazkodás próbája…

Már „az élet megszokott rendje szerint”, január 1-jén hatályba lépett rendelkezések áttekintése és alkalmazása is komoly feladatot jelent, s persze készülni kell az év közben hatályba lépő, már kihirdetett normákra, így például a számlázással kapcsolatos elektronikus adatszolgáltatásra vagy az új társadalombiztosítási szabályrendszer alkalmazására is, közben pedig márciustól még a koronavírus miatti veszélyhelyzet is naponta hoz új rendeleteket. Ez a rendkívüli helyzet megfelelő kezeléséhez természetesen elengedhetetlen akkor, mikor jó néhány ágazat egyik hétről a másikra került rendkívül nehéz helyzetbe, vesztette el piacának jelentős részét vagy akár egészét.

Kiadványunkat olyan mankónak szánjuk, amelyre bátran támaszkodhatnak az érdekeltek a mindennapi munkájuk, cégvezetői tevékenységük során.
Hasábjainkon áttekintjük az alapvető társasági jogi kérdéseket, a cégvezető felelősségi körébe tartozó legfontosabb teendőket.

A könyvviteli feladatokat ellátókkal való kapcsolattartáshoz szükséges számviteli alapok mellett áttekintjük, hogy e területen melyek az ügyvezetés felelősségi körébe utalt feladatok. A vezetői felelősségvállalás szintjéhez szükséges mértékben sorra vesszük az adózás egyes kérdéseit, amelynek során külön kitérünk a veszélyhelyzettel összefüggésben meghozott fontosabb változásokra. Végül szót ejtünk a társaság mint munkáltató egyes feladatairól, különös hangsúlyt helyezve a munkáltató adatkezelésének problémáira.

A kiadvány bemutatja a hatályos transzferár-szabályozási előírásokat, a transzferárazás alapjaitól, módszertani megfontolásoktól, a nemzetközi és hazai szabályozási környezeten keresztül egészen az adóhatósági ellenőrzési szempontrendszerig. Részletezésre kerülnek a kapcsolt vállalkozások transzferárazással kapcsolatos feladatai és kötelezettségei, az új dokumentációs rendelet és a dokumentálási folyamat. Képet alkot a transzferárazás kiemelten kockázatos területeiről és tranzakció-típusairól, az adatbázisok alkalmazási megfontolásairól, valamint a 2019. és 2020. évben hatályba lépett, vállalatcsoportokat speciális módon érintő adóváltozásokról. A kiadvány példákkal és esettanulmányokkal segíti az elméleti részletek gyakorlatba illesztését.

Kiadványunk a követelésekről, azok biztosításáról és érvényesítésnek lehetőségeiről szól. Összefoglaljuk, hogy mire érdemes figyelni már a szerződések megkötése során annak érdekében, hogy az egyes követeléseinket mind biztosabban és egyszerűbben tudjuk érvényesíteni, illetve kitérünk az egyes kontraktusok jogkövetkezményre is ebből a szempontból. Végigjárjuk a követelések érvényesítésének egyes útjait, lehetőségeit, s áttekintjük az elszámolási, számviteli és adójogi vonatkozásokat is.

  • a követelések érvényesítésének jogi eszközei
  • szerződéskötési praktikák
  • bírósági végrehajtás
  • adózási és elszámolási kérdések

A megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

  • évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, valamint a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról – egységes szerkezetben
  • a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
  • évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
  • évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról – egységes szerkezetben
  • évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
  • évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
  • 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
  • évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól – egységes szerkezetben
  • évi CXII. törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
  • 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról

A megváltozott számviteli törvény szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

A megváltozott adótörvények szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

  • évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  • évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  • évi C. törvény a helyi adókról
  • évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
  • évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  • évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
  • évi XCIII. törvény az illetékekről
  • évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról

A megváltozott adótörvények szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

  • évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
  • évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
  • évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  • évi CL. törvény az adózás rendjéről
  • évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
  • évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

Az adóhatósági ellenőrzések megállapításai a befogadott felülvizsgálati kérelmek nyomán született iránymutató kúriai döntések tükrében

A jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezése, gyakorlati alkalmazása, legyen szó bármely jogterületről, igen sok esetben vet fel kérdéseket. Az eligazodást segítik a szabályozókhoz fűzött jogalkotói indokolások, különböző cikkek, tanulmányok, kiadványok. Mindezeken felül kiemelt szerepet játszik e körben a Kúria joggyakorlat-egységesítő tevékenysége. Jogegységi határozatok, kollégiumi vélemények, állásfoglalások, elvi bírósági döntések, joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálatai segítik a jogalkalmazást. Nemcsak az összegző elemzésekre érdemes azonban figyelmet fordítani, a Kúria eseti ügyekben hozott döntéseiből is jól kirajzolódik az ítélkezési gyakorlat. Nincs ez másként az adóigazgatás terén sem. Kiadványunk az elmúlt egy-két év néhány fontosabb, érdekesebb témakörben született, iránymutató kúriai ítéletének, illetve azok t tartalmazza.

A kiadványban gyakorlati oldalról mutatjuk be a globális mobilitásra vonatkozó főbb szabályokat, elsősorban a Magyarországon lévő vagy ide jönni kívánó külföldi vállalkozások számára. A konkrét ügyekben szerzett gyakorlati tapasztalatok ismertetésével célunk nem a részletszabályok aprólékos ismertetése, hanem a főbb irányok bemutatása, akként, hogy a kedves Olvasó átfogó képet kapjon a témáról. Figyelemmel arra, hogy a szabályozás egy része a világ számos országában „egy kaptafára” megy, ezért írásunkat azzal a nem titkolt céllal is készítettük el, hogy a magyar vállalkozások is kedvet kapjanak és minél nagyobb számban legyenek „globálisan mobilak”!

  • Határokon átnyúló üzleti jelenlét
  • Foglalkoztatás és munkavállalás
  • Tartózkodás, letelepedés
  • Adózás és társadalombiztosítás
  • Befektetési, vagyonszerzési lehetőségek
  • Családjogi sajátosságok
  • A külföldi kiküldetések szabályrendszere és ellenőrzése
  • Nehezen elérhető adózók
  • EKHO ellenőrzési szemmel
  • Sajátos ellenőrzési területek: transzferár, gyógyszer, élelmiszer 
  • Az adóregisztrációs eljárás mint sajátos ellenőrzési módszer
  • Kisvállalati adó
  • Egyszerűsített vállalkozói adó
  • Kiadózó vállalkozások tételes adója
  • Egyéni vállalkozók

Kiadványunk a gazdálkodó szervezetek számára készült, célja, hogy bemutassa, miként intézhetik a gazdálkodó szervezetek saját ügyeiket elektronikusan a különféle közhatalmi szervek előtt, mint amilyenek például a bíróságok és a hatóságok.

Az útmutató gyakorlati segítséget nyújt a jogi képviselő nélkül eljáró gazdálkodó szervezetek részére, ugyanakkor a tartalmát úgy fogalmaztuk meg, hogy a jogi képviselők számára is hasznos információkat rögzítsen. A teljesség érdekében kitérünk néhány olyan témakörre is, mint a cégeljárás vagy a polgári peres eljárások, ahol vagy kötelező, vagy pedig jellemző a jogi képviselet.

  • Jogi háttér
  • Adatkezelés
  • Gazdálkodás és számvitel
  • Adózás
  • Iratminták

A kiadvány a munkavállalók részére adható juttatások adókötelezettségét mutatja be, rendszerezett formában, a munkáltatóknál leggyakrabban előforduló kiadásokra fókuszálva.

Impresszum

A Folyóiratot kiadja a Wolters Kluwer Hungary Kft.

Budapest, 2020

1117 Budapest, Budafoki út 187-189. A épület III. emelet

Telefon: +36 (1) 464-5656
Fax: +36 (1) 464-5657
www.wolterskluwer.hu

Felelős vezető: Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezetője

Kiadásért felelős: Kézdi Katalin

A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Gábor Zsolt

Felelős szerkesztő: Somlai Beáta

ISSN 1219-316X