A munkanélküliek száma 2023 augusztusában 195 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt. 2023 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 709 ezerre emelkedett, a férfiak körében 22 ezer fős növekedés, a nőknél 10 ezres csökkenés volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Cikksorozatunkban a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.
A LEGO mintegy 54 milliárd forintos beruházással 300 új munkahelyet hoz létre Nyíregyházán, illetve a napelemparkját is bővíteni fogja és geotermikus projektet tervez – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Nyíregyházán.
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését – a Kúria eseti döntése.
Az Ipsos átfogó munkaerőpiaci kutatást végzett a Prohuman megbízásából. A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.
Cikksorozatunkban a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.
A joggal való visszaélés tilalma a munkajog egyik fontos alapelve, amely megsértése jelentős érdeksérelmet okozhat a munkaviszony alanyai számára. Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása pontosította a bizonyítási teher kérdéskörét, ami így jóval egyértelműbbé vált.
A kollektív autonómia alkotmányos keretei, az abból folyó jogosultságok értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő „implementálása” tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel a nemzeti sajátosságoknak megfelelően is, de a gazdasági munkajog és a „közszféra munkajoga” tekintetében is. A tanulmány e tekintetben az állami szférára fókuszál: a közszférában dolgozók ugyanis minden jogállamban bizonyos fokú korlátozásokkal gyakorolhatják a kollektív jogokat a gazdasági versenyszféra munkajogához képest.
Miközben a vállalatok hosszú távú eredményességének kulcsa a digitalizáció és a fenntartható működés, addig a döntéshozásért felelős igazgatósági tagoknak alig töredéke rendelkezik ilyen irányú tapasztalattal – mutat rá az EY európai pénzügyi szolgáltató cégeket elemző nemzetközi kutatása. A bankoknak, vagyonkezelőknek és biztosítóknak mihamarabb meg kell emelniük a női vezetők arányát is, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak.
A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerőfelvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is. – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A munkaviszony létrejötte, fennállása, megszűnése és megszüntetése során a munkáltatónak és a munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szabályaira tekintettel kell eljárniuk. Bár a munkaviszony létrejötte és fennállása során is számos vitás helyzet merülhet fel a felek között, a legtöbb konfliktus mégis a munkaviszony megszüntetése körül adódik. Éppen ezért, ha úgy dönt a munkáltató, hogy felmond dolgozójának, akkor azt oly módon kell megtennie, hogy maradéktalanul betartsa a jogszabályi rendelkezéseket, ellenkező esetben ugyanis jogellenessé válhat a munkaviszony megszüntetése és szankciókkal kell szembe néznie.
A szerző álláspontja szerint a munkáltatói kártérítési felelősség intézményét tulajdonképpen pusztán a „peres” logikában, izoláltan szemlélni elhibázott, szűk megközelítés. Ehelyett a rendszer átfogó reformjára van szükség. Az alábbiakban prof. dr. Kun Attilának[1] a Munkáltatói kárfelelősségről „másképpen” – a biztosítási logika lehetőségei?[2] című, a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változatát olvashatják.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény hiányosságait eddig a szokásjog helyettesítette, de a közelmúltban változások léptek életbe. A TB-kifizetőhelyek létesítése, megszűntetése és nyilvántartása témakörében a változásokat az RSM blog szakértője gyűjtötte csokorba.
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót foglalkoztassa a munkaszerződésnek megfelelően. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor ennek nem tud eleget tenni a munkáltató. Ezt az időszakot állásidőnek hívjuk. Az állásidőre vonatkozó szabályok az év elején némiképp módosultak, így az alábbiakban ezt tekintjük át.
Áttekintjük a legfontosabb szabályokat, és elmondjuk, mi a nyugellátás számítási alapja.
A kérdés az, hogy vajon a munkáltató tudja-e a munkaviszony fenntartásában meglévő és a károkozással összefüggő kockázatokat minimalizálni, vagy lehetősége nyílik-e arra, hogy a kockázatokért fennálló helytállást másra telepítse. Az alábbiakban a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változatát olvashatják.
A munkavédelmi hatóság hatékony szakmai tevékenységének, a veszélyes üzemekben elrendelt több és szigorúbb ellenőrzésnek, valamint a munkáltatók és a munkavállalók szabálykövető magatartásának köszönhetően 2023 első félévének adatai az elmúlt öt év legalacsonyabb munkabaleseti esetszámát mutatják – ismetette csütörtöki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
