Az új törvény értelmében 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. A be nem jelentett foglalkoztatás esetén az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértés fennállásakor a hatóság a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti a jogviszony kezdetének.
Az idei forduló április közepén indul, amelynek során a belépők közel 160 ezer forintot vihetnek haza abban az időszakban, ameddig a közfoglalkoztatási szerződésük tartott volna.
Eddig több mint 155 ezer munkavállaló után igényeltek ágazati bértámogatást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került szektorokban működő cégek.
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.
A magyar munkavállalók 29 százalékának nem okozott nehézséget a 2020 márciusa óta tartó időszak, 37 százaléka "hullámvasútként" élte meg jobb és rosszabb időszakokkal.
A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.
Idén az első negyedévben duplájára emelkedett a sikeres elhelyezések száma a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató cég szerint.
9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 273 300 forint volt.
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.
Jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként - 104 ezerrel kevesebb lett a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több mint az előző hónapban.
A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat - munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés - elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják.
Egyre jellemzőbb, hogy a vállalkozások nemcsak egyszer az év végén, hanem év közben, így például húsvétkor is, motiválják dolgozóikat lehetőleg minél kedvezőbb közteher mellett.
A vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz, míg akik a továbbiakban nem kérik a támogatást, ezt április 6-áig jelezhetik.
A fővárosi cégek szakszervezetei (Bérszövetség) és a főváros sikeresen megállapodtak néhány részkérdésben péntek délután.
A csökkenő belföldi kereslet, a szükséges munkaerő hiánya és a gyengülő forint okozta csökkenő árrés is gondot okozott a cégeknek - derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás eredményeiből.
Közel 19 ezer vállalkozástól érkezett be kérelem összesen 125 ezer munkavállalóra, így átlagosan 6-7 munkavállalóra igényelnek ágazati bértámogatást.
Elfogadtuk a kamara több javaslatát, amelyek észszerűsítést és árnyaltabb szabályozást céloznak meg – mondta a miniszterelnök.
Míg a bruttó bérekben utoléri a magyar fizetés a régiós versenytársakat, a nettó keresetek vásárlóerő-paritásán lemaradás érezhető a visegrádi országokhoz képest – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára összefoglalta: munkáltatói adómentesség, a hitelmoratórium, a családtámogatások meghosszabbítása, a kamatmentes gyorskölcsön, a falusi kisboltok támogatása és a bértámogatások.