Bejelentkezés Hírlevél

Munkaügyek

2024. október 21.

A női vezetők, mint gazdaságunk fontos sikertényezői

Egy szervezetben a női vezetők arányának 10%-os növekedése akár 7%-os innovációs teljesítménynövekedést eredményezhet – derül ki a WILL Foundation által készített kutatásból. A legfelsőbb vezetői szinteken lévő nők pedig akár 27%-kal javíthatják a vállalatok pénzügyi teljesítményét, hozzájárulva ezzel a vállalatok sikeréhez. A női vezetők és nők munkahelyi arányos képviseletét vizsgálták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által támogatott kutatásban.

2024. október 21.

Új szakemberek az ország negyedik legnagyobb foglalkoztatójánál

A magyar tulajdonú, de nyolc országban jelenlévő B+N Referencia Zrt. három új vezető kinevezésével erősíti gazdasági területeit. A társaságnak csak idehaza több mint 13 ezer dolgozója van, az új kollégák feladata, hogy tudásukkal minél hatékonyabbá tegyék a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb létesítményüzemeltetőjének működését.

2024. október 21.

Felmérés: a magyarországi cégek 47 százaléka költ többet jövőre munkáltatói márkaépítésre

A munkaerő megtalálása és megtartása érdekében tovább erősödik a munkáltatói márkaépítés szerepe a vállalati szektorban: a megkérdezett cégek 47 százaléka a gazdasági kihívások ellenére is növeli az employer brandingre fordított büdzséjét 2025-ben – derül ki a Brandfizz Employer Branding Compass Országos Munkáltatói Márka felméréséből.

2024. október 16.

VOSZ: a vállalkozók csak állami kompenzációval tartják megvalósíthatónak a tervezett béremeléseket

A tervezett 1000 eurós minimálbér és 1 millió forintos átlagbér elérését 2028-ig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) abban az esetben tartja reálisnak, ha megfelelő kompenzációt (tehercsökkentést, támogatást) kapnak a vállalkozások, továbbá a tervezett bértételek a bérmegállapodásban rögzített gazdasági növekedéshez, inflációhoz és termelékenységi mutatók eléréséhez kötöttek – közölte a szervezet kedden.

Szombati munkavégzés: milyen pótlék jár?
2024. október 15.

Szombati munkavégzés: milyen pótlék jár?

Napjainkban a szombati munkavégzés – főleg a kékgalléros munkavállalók körében –elterjedtnek számít, a hozzá kapcsolódó szabályozás néha mégis fejtörést okoz a munkáltatóknak. A munkáltatók elbizonytalanodhatnak, hogy ugyan szombati munkavégzésért járó bérpótlék nincs, de az adott helyzetben tartoznak-e egyéb külön pótlékkal a munkavállalók felé, esetleg kötelesek-e egy másik pihenőnapot biztosítani a szombatra beosztott munkavállalók számára.

2024. október 14.

Az ország egyik legjelentősebb telekommunikációs cége nyerte a budapesti kamara „A főváros felelős foglalkoztatója” különdíját

A képzett munkaerőért folytatott jelenlegi versengés különösen fontossá teszi, hogy a vállalatok megbecsüljék és sikertényezőként értékeljék munkavállalóikat. A piaci szereplőknek ezt a törekvését díjazza az OFA Nonprofit Kft. idén kilencedik alakalommal meghirdetett „Az év felelős foglalkoztatója” pályázatával – emelte ki Nagy Márton a gazdasági miniszter a díjátadón.

2024. október 11.

Gyorsan javítana a magyar bérszínvonalon a kormány

A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása
2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban
2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. szeptember 26.

A magyar fiatalok többé-kevésbé elégedettek a munkahelyükkel

A magyar fiatalok kissé pozitívabban ítélték meg munkájukat és munkahelyi előrelépési lehetőségeiket 2024 második negyedévében, mint korábban, de ilyenre az elmúlt 12 évben akadt máskor is példa – derül ki a friss K&H ifjúsági index felmérésből, amit a 19–29 évesek körében végeztek. Eközben mintha be lenne betonozva a megbecsültségük a munkahelyükön.

2024. szeptember 26.

Üzleti titok és munkaviszony – kiadványajánló

Vegyes műfajú, igen hasznos, és hiánypótló munka dr. Tercsák Tamás könyve. A vegyes műfajú minősítés azt jelenti, hogy egyszerre kommentárként, kézikönyvként, tananyagként és kismonográfiaként is olvasható, és az olvasó számára hasznosítható a kötet – írja recenziójában dr. Faludi Gábor a Wolters Kluwer Hungary gondozásában nemrégiben megjelent műről.

A külföldiek foglalkoztatása és az előzetes megállapodás kötőereje
2024. szeptember 24.

A külföldiek foglalkoztatása és az előzetes megállapodás kötőereje

A harmadik országbeli állampolgár és a reménybeli munkáltatója, mielőtt a munkavégzést lehetővé tévő engedély iránti kérelem beadásra kerülne, kötelesek egymással előzetes megállapodást kötni. A hatóság elsősorban az előzetes megállapodás tartalma alapján ítéli meg, engedélyezi-e a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását.

2024. szeptember 23.

Júliusban a bruttó átlagkereset 636 700 forint volt

2024 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,1 százalékos növekedése mellett – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).