A válság és a technológiai fejlődés átrendezheti a pénzügyi területen dolgozók összetételét
A PwC felmérése szerint az elvárások átrajzolják a pénzügyi vezetők csapatának összetételét is.
Munkaügyek
Sokba kerülhet a munkáltatónak a szerződés el nem olvasása
Két friss és precedensképes bírósági döntést mutat be az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője, melyekben a jogvita elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat.
Heti pihenőidő
Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.
Kamerás megfigyelés a munkahelyen
Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.
Augusztusban 3,6 százalékos volt a munkanélküliség
Augusztusban 177 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt, míg a foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 713 ezret.
Joggal való visszaélés tilalma
A munkajog egyik fontos alapelve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagy ismertebb nevén a joggal való visszaélés tilalma. A joggal való visszaélés lényegében olyan magatartást takar, ami látszólag megfelel a szabályoknak és jogszerűnek tekinthető, azonban figyelmen kívül hagyja az adott norma tényleges célját és társadalmi rendeltetését. Bármely jog gyakorlása csak úgy lehet jogszerű, ha egyszersmind nem ütközik a joggal való visszaélés tilalmába.
„Visszatérne a munkába?” – I.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
Erős érvek szólnak a négynapos munkahét mellett
A négynapos munkahét bevezetése szükséges lehet, ezt egyre több szempont indokolhatja, bár ágazatonként eltérően valósulhat meg – vélték szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának A négynapos munkahét vizsgálata címmel szervezett online kerekasztal-beszélgetésén, csütörtökön Budapesten.
Hogyan rendelkezzünk a kötetlen munkaidő elrendeléséről vagy megszüntetéséről?
A rugalmas munkaidő-beosztási formák egyre népszerűbbek. Mint köztudott, a pandémia idején megugrott a home office-ban illetve távmunkában dolgozók száma is, mely munkavégzési forma gyakran – ámde nem szükségszerűen – együtt járt azzal, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás terén is szabadabb kezet kapott. A cégek jelentős része – rezsikiadásainak csökkentése, más hatékonysági szempontok vagy a munkavállalók elégedettségének javítása végett – a járványhelyzettől függetlenül is fenntartotta az otthonról történő munkavégzés illetve a rugalmas munkaidő-beosztási rendszerek alkalmazását. A kötetlen munkaidő nemcsak a munkavállalónak lehet kedvezőbb, az életszervezésre nagyobb teret biztosító munkavégzési forma, hanem a munkáltató számára is jelentős adminisztratív könnyebbséget eredményez (különösen: nem kell munkaidő-beosztásokat készíteni, azok jogszerűségére figyelni, azokat szabályszerűen és időben közölni, a rendes és a rendkívüli munkaidőt nyilvántartani). Fontos azonban odafigyelni arra, hogy miként kerülhet sor szabályosan a kötetlen munkaidő bevezetésére. Ugyanígy körültekintést igényel, hogy hogyan lehet eltérni a kötetlen munkarendtől azokban az esetekben, melyekben a kötetlenséget jogszabály írja elő. Az ebbéli szabálytalanságok ugyanis ahhoz vezethetnek, hogy a munkáltató tévesen abban a hiszemben lesz, hogy a fent említett adminisztratív mentesülések rá is vonatkoznak, ezeknek nem tesz eleget, így később az ezek elmulasztásából eredő következmények őt sújtják.
Az EU a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon való betiltását javasolja
Az Európai Bizottság javaslatot tett szerdán arra, hogy az Európai Unió piacain tiltsák be a kényszermunkával előállított termékeket.
Fordulat a munkaerőpiacon: a cégek negyede elbocsátásokat tervez
A Covid-járvány első időszaka óta először fordul elő, hogy a Magyarországon működő vállalatok közül többen terveznek elbocsátást, mint létszámnövelést. A következő negyedévben a hazai munkáltatók 20 százaléka jelez előre bővítést, miközben 26 százalékuk tervezi csökkenteni jelenlegi munkaerő-állományát. A legnagyobb mértékű leépítések a legfejlettebb régiókban: Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók – derül ki a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárása
A munkaügyi ellenőrzések elsődleges célja az alapvető munkajogi szabályok betartásának és érvényesülésének biztosítása. Az ellenőrzések lefolytatása 2021 márciusától kezdődően a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság feladat- és hatáskörébe került. A hatóság eljárására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről 2020. évi CXXXV. szóló törvény (a továbbiakban: Fftv.) és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.
Ezért érdemes szövetkezetben dolgozni
Mindkét félnek, a munkáltatóknak és a náluk dolgozóknak is előnyös lehet az egyes sajátos szövetkezetek keretében történő munkavégzés, amely nagyon rugalmas foglalkoztatásra ad lehetőséget.
Egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárás az alapvető jogok biztosa előtt
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021-es megszűnésével a Hatóság valamennyi feladatkörét az alapvető jogok biztosa vette át. Bemutatjuk, milyen eljárásban vizsgálja a biztos a diszkriminációval kapcsolatos panaszokat.
Indokolással vagy anélkül? – A munkajogi jognyilatkozatok indokolásának rejtelmei
Cikkünkben a munkajogi jognyilatkozatok indokolásának alapvető szabályairól, továbbá a szükségtelen indokolással és a formális indokolásban nem szereplő rejtett indokokkal kapcsolatos bírói gyakorlatról számolunk be.
Gyorsuló ütemben nőnek a vállalatvezetői fizetések egy kutatás szerint
Bár a beosztottak fizetése rendszerint gyorsabban nő, idén a vállalatvezetők fizetése is egyre nagyobb ütemben emelkedik – közölte a Wyser.
Fizetésemelést kérnének a fiatalok, ha lejár az SZJA-mentesség
25. életévük betöltése után is ragaszkodna az SZJA mentességgel járó magasabb nettó fizetéshez a fiatalok fele – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
3,5 százalékos volt a munkanélküliség
Júliusban 173 ezer volt a regisztrált munkanélküliek száma, míg több, mint 4,7 millióan dolgoztak.
503 500 forint volt a bruttó átlagkereset
A reálkeresetek – a magas infláció miatt – 3,3 százalékkal emelkedtek júniusban – derül ki a KSH jelentéséből.
Kétszeresére emelkedik az apaszabadság mértéke
Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.