A kormány 200 ezres minimálbért szeretne
A kormány azt szeretné, ha a minimálbér 200 ezer forintra emelése már jövő év január elsejével megvalósulna – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.
Munkaügyek
Szerdától igényelhető a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás
A Vállalkozások munkaerő támogatása program kibővítésével legfeljebb 9 hónapon át kaphatnak állami hozzájárulást az alacsony végzettségű álláskeresőt foglalkoztatók. Szerdától nyújthatók be az igénylések a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásra – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
200 ezer forintos minimálbér jöhet jövőre, a garantált bérminimum összege még kérdéses
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre, a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől – mondta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a keddi megbeszéléseket követően.
120 új munkahelyet teremt a Mars gigaberuházása
Közel 15 milliárd forint értékű beruházással bővíti magyarországi kisállateledel-gyárát a Mars élelmiszeripari világcég, a fejlesztéssel 120 új munkahely létesül – közölte a vállalat.
Manpower: felpörög a munkaerőfelvétel az év végéig
A hazai munkáltatók nem kevesebb, mint 18 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét a következő negyedévben, miközben csökkentést csupán 8 százalék tervez. A piaci szereplők optimizmusa közel három éve volt utoljára ennél magasabb szinten – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Újabb munkásszállások építését támogatják több mint 10 milliárd forintból
Már hatodik alkalommal váltak elérhetővé a munkaerő mobilitását elősegítő “Munkásszállások kialakítása” program forrásai. A legújabb kiírásban több mint 10 milliárd forintra nyújthatnak be pályázatot a vállalkozások, az önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint.
Rekordévet zárhat az atipikus szektor
A koronavírus-járvány kitörése felével vetette vissza a nyugdíjas, 20 százalékkal a diákfoglalkoztatást, s mindössze 8 százalékkal a kölcsönzési szektort 2020-ra. Idén mindannyian rekordforgalmat várnak az előző esztendő bázisán: 2021 végére ötödével nőhet a diákok, negyedével a kölcsönzöttek, s duplájára az időskorúak nettó árbevétele – tette közé az összesen 420.000 atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozók kétharmadát képviselő tagszervezeteik legfrissebb adatai alapján a DiákÉSZ, a KÖZÉSZ és az MMOSZ.
Hogyan kell szabályosan leszerelni a munkaviszonyból?
A munka törvénykönyve előírja a munkaviszonyából kilépő munkavállalónak, hogy szabályszerűen „le kell szerelnie”, azaz munkakörét az előírt rendben át kell adnia, és a munkáltatóval elszámolni. Az alábbiakban áttekintjük, mit is takar e kötelezettség, és mi történhet azzal a munkavállalóval, aki ennek nem tesz eleget.
Rendhagyó foglalkoztatási formák: egyszerre több munkáltató, és az iskolaszövetkezeti jogviszony
A hagyományos modell a foglalkoztatásban az egy munkáltató és egy munkavállaló kapcsolata. Azonban egyre gyakoribb, ha a munkáltatói oldalon többen vesznek részt, illetve ha egy iskolaszövetkezet a közvetítő munkavállaló és munkáltató között.
140 ezer új diplomás úszta meg nyelvvizsga nélkül
Már csaknem 140 ezer új diplomást hozott a nyelvvizsgamentesség – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Lökést adhat a fiatalok foglalkoztatottságának az szja-mentesség
A 25 év alattiak foglalkoztatottságának a 2022. január 1-jétől bevezetendő szja-mentesség különösen az egyetemisták körében lehet eredményes – mondta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke.
Adócsökkentéssel jöhet a minimálbéremelés
A Pénzügyminisztérium és a kamara egyeztetése során a kamara összegyűjtötte a vállalkozók javaslatait, a kormány ezeket is figyelembe véve vizsgálja a minimálbér emelése cserében nyújtott kompenzáció, így például a további adócsökkentések lehetőségét.
Versenytilalmi megállapodás és az igazolt teljesítménycsökkenés
A munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy igazolt teljesítménycsökkenés esetén mely munkavállalója munkaviszonyát szünteti meg felmondással. A munkáltató csak a munkaviszony megszüntetéséig állhat el a versenytilalmi megállapodás teljesítésétől.
15 milliárdot kaptak bértámogatás helyett az önfoglalkoztatók
Több mint két hónapja igényelhetnek 219 ezer forintos egyszeri támogatást az ágazati bértámogatásból munkavállaló híján kimaradt vállalkozások, önfoglalkoztatók.
Munkajogi segítség a gyermeket nevelőknek – a gyermekek után járó pótszabadság szabályai
A gyermekek utáni pótszabadságra való jogosultság törvényi szabályait nem árt pontosan ismerni, különösen az olyan munkavállalóknak, akik nem a tradicionális kétszülős családmodellben nevelik gyermeküket, hiszen ilyenkor válhat kérdésessé, ki jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra, és ki nem.
Elállás a munkaszerződéstől
Az elállás a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható a jogintézmény?
Munkahelyi képzéseket támogató program indul
A 70 milliárd forintos kormányzati programban első körben 15 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a vállalkozások október 1-jétől.
A munkaerő-kereslet és a verseny alakítja a bérdinamikát
Az elemzők szerint a jelenlegi egyszeri tényező után az idei év már nem tartogat nagy meglepetést egészen az év végi jutalomosztásig a bérek tekintetében.
3,5 százalékkal nőttek a keresetek júniusban
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Távmunkavégzés vagy otthoni munkavégzés? Melyiket válasszuk?
A járványügyi helyzetben jelentős szerep jut az otthoni munkavégzésnek, amelynek megfelelő jogi szabályozása sajnos a 393/2021. (VII.2.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseivel együtt sincsen. Az alábbi cikkeben azt mutatjuk be, hogy a cím utalásának megfelelően valóban két munkavégzési formáról van-e szó, s ha igen, akkor miben különböznek egymástól, illetve mik a buktatóik.