Minden egyes álláshely, minden egyes munkakör, amelyet megváltozott munkaképességű, de dolgozni képes és akaró munkavállaló tölt be, kétszeres értéket hordoz – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára egy hétfői budapesti díjátadón.
A jól képzett, felkészült munkavállaló igazi kincs és nem is terem minden bokorban, így a munkáltatók gyakorta döntenek úgy, hogy a szakember-hiányt nem új dolgozók keresésével és alkalmazásával, hanem a már meglévő és megbízható beosztottak továbbképzésével oldják meg. Annál is inkább, hiszen egyre nehezebb olyan munkaerőt találni, aki alkalmas a feladatra, fel tudja venni a ritmust és kapcsolódni tud az adott céghez. A tanulmányi szerződéssel a munkáltatók két legyet üthetnek egy csapásra; egyrészről támogatni tudják a munkavállalók fejlődését, másrészről pedig szakképzett munkaerőhöz jutnak.
A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XX. Magyar Munkajogi Konferencia zárónapján, 2023. október 12-én az alábbi jogeset részletes elemzésén túl, dr. Zambó Réka ügyvéd segítségével azt a kérdéskört járták körbe a résztvevők, hogy a törvényes távolléten (pl. betegség vagy szabadság miatt) levő munkavállalót milyen kötelezettségek terhelik, illetve a munkáltatónak milyen jogai vannak a hasonló élethelyzetekben.
Megszűnt az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés, helyette a jövőben ajánlás segíti a vállalkozásokat a munkáltatói és a munkavállalói oldal közötti helyi kollektív szerződés megkötésében – közölte az ÉVOSZ csütörtökön.
Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesül. Az ilyen jellegű kifizetést nevezzük távolléti díjnak. A távolléti díj kiszámítása a munkavállaló számára fizetett bér pontos megállapítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de a végkielégítés és a kártérítés maximális összegének mértéke is ennek ismeretében határozható meg.
Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.
Áttekintjük, hogy a december 1-től hatályos 2024-es minimálbér és garantált bérminimum milyen jövedelmeket, kedvezményeket és közterheket pontosan melyik időponttól és miként érint.
A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra emelkedett, a munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt.
Az üzleti életben és a közintézményekben tanúsított jogellenes vagy tisztességtelen, etikai követelményeket sértő magatartás súlyos következményekkel járhat akár közérdekre, de magukra a foglakoztató szervezetekre nézve is. Emiatt elemi érdeknek tekinthető az ilyen káros magatartásokra vonatkozó felderítési hatékonyság növelése, könnyen hozzáférhető, bizalmas csatornák biztosítása a bejelentők részére és a bejelentők védelmének biztosítása olyan esetben, mikor vállalatvezetési szinten hiányozhat az ilyen magatartásokkal szembeni aktív fellépés érdeke.
A magyarországi vállalatok 78 százalékát érintette idén valamilyen mértékben a munkaerő fluktuációja, ami főként a gépgyártási és a nehézipari szektorra volt jellemző – közölte a Profession.hu a friss, HR Körkép 2023 kiadványa alapján szerdán.
2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A vendégmunkások hazai foglalkoztatásáról szóló törvény 2023. november 1. napjával lépett volna hatályba, azonban a Kormány még októberben úgy döntött, hogy a kihirdetett jogszabályt visszavonja és a tervek szerint egy új törvényjavaslatot fog alkotni. Az érintetti kör mindenesetre továbbra is dolgozhat Magyarországon, foglalkoztatásukra pedig – ahogy eddig is – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szabályai vonatkoznak.
A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn.
A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.
Felértékelődtek a humán szempontok a munkavállalói preferenciák között a PwC felmérése szerint. A PwC Magyarország hetedik alkalommal mérte fel a munkaerőpiaci preferenciákat és átadta az Év Legvonzóbb Munkahelye díjakat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet – jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményében.
Minősített munkaerő-kölcsönzőként a Pensum Group Nyrt. értékelte a Kormány által előterjesztett „A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról” szóló törvénytervezetet, mely új keretbe helyezi a vendégmunkások foglalkoztatását. A Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett vállalat üdvözli, hogy a tervezet alapján nem változik az eddigi szabály, mely szerint vendégmunkásokat továbbra is csak minősített kölcsönbeadók hozhatnak be az országba gyorsított eljárás keretében. A társaság elkötelezett a magyar munkavállalók foglalkoztatása iránt, ugyanakkor ezzel párhuzamosan növekedve a harmadik országbeli munkavállalókkal foglalkozó üzletága az év végéig elérheti az érintett országokból toborzott 500 munkavállaló foglalkoztatását.
A szakszervezetek elsődleges célja a dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme. Éppen ezért a munkajogi szabályok számos jogosultságot fogalmaznak meg a szakszervezetek és a szakszervezet munkájában részt vevő munkavállalók számára, valamint a jogok érvényesülését elősegítő kötelezettségeket állapítanak meg a munkáltatók felé. Ilyen például a munkaidő-kedvezmény is, amely a szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében illeti meg a munkavállalót.
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.
