Talán mindenki számára ismert előírás, hogy osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét figyelembe véve a rendelkezésekre álló forrásokat. Ennek lehetőségeit járjuk körül számviteli szempontból.
Az átállás sikeres levezényléséhez hasznos előre látni, melyek lehetnek a kulcspontok, potenciális buktatók, hogy végül az ERP-bevezetés eredményes legyen - írja az RSM blogja
A szabályozás engedékenyebbé válásának köszönhetően sok cégnek nyílt lehetősége az áttérésre, más kérdés, hogy mennyien éltek ezzel.
Részletes magyarázatokkal és példákkal ismerteti a számviteli törvény friss változásait az Adó-kódex idei első száma.
Az ma már nem kérdés, hogy a könyvelést számítógépen végezzük – csak az idősebbek emlékeznek még arra, amikor ez nem így volt. Lassan az is természetessé válik, hogy a digitalizáció magáévá teszi a könyvelési folyamat alapját és kezdetét, az adatbevitelt, még ha erre talán a fiatalok gondolkodása áll is rá jobban. De hogyan segítheti a számítástechnika azt az összetett, sokféle feladatrendszert magában foglaló folyamatot, amely során a nyers könyvelési anyagból ellenőrzött és kész mérleg, teljes beszámoló lesz? Ezt fogjuk az alábbiakban röviden áttekinteni.
A munkát meghatározó jogszabályokban nincs sok korrekció, inkább a pontosítások és a napi tevékenységből következő, azt elősegítő módosítások időszakát éljük. Most nézzük a fontosabb változásokat könyvvizsgálói szemmel!
A júliustól érvényes változásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, azonban bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. A Deloitte álláspontja szerint az új jogszabály segítheti az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedését.
Az éves zárásokhoz közeledve a TB-kifizetőhelyeknek és minden kisebb társaságnak is fel kell készülnie az az éves cafeteriaelszámolásra, a szabadságok kiadására, illetve a decemberi munkanap-átrendezésekre.
A Számviteli tanácsadóból többek között megtudhatja, hogy a mezőgazdasági beruházási támogatás elszámolásához miként kell több EU-rendeletet együttesen figyelembe venni.
Az IFRS szerint beszámolót készítőknek is fel kell készülniük néhány számviteli és adóváltozásra 2019 januárjától, a számviteli törvény évközben elfogadott változásaiból adódóan. Változik, hogy ki készítheti el magát az IFRS beszámolót, módosulnak többek között az osztalékfizetés és az eredménytartalékolás szabályai is - írja az RSM blogja.
Az adótörvények módosítása idén is számos kisebb-nagyobb számvitelitörvény-változást hozott magával. Mind a magyar szabályok, mind az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan találhatunk módosító rendelkezéseket az új szabályokban. Az RSM Blog először a magyar változásokat tekinti át, hiszen ezek érintik a legtöbb magyar céget, következő összegzésben pedig a Nemzetközi Szabályok (IFRS) alapján riportálókat érintő módosításokat dolgozza fel.
A pénzügyi ágazat szakemberei, így a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók titoktartási kötelezettséget vállalnak ügyfeleik adatai, információi tekintetében. Ez természetes a mi szakmáinkban, de mit teszünk ezért konkrétan? Az magától értetődő, hogy harmadik személynek nem beszélünk a munkánk során tudomásunkra jutott adatokról, információkról. Ám mi az, ami ezen felül elvárható tőlünk?
Az egycélú és többcélú utalvány megkülönböztetése és eltérő idejű áfafizetési kötelezettsége mellett a kereskedelemben, szolgáltatásban utalványokat kibocsátók azon is gondolkodhatnak, hogy a számlázás hogyan módosul 2019. januártól.
A szerződés felbontása után a könyvelési anyag visszaadását kétmillió forint kifizetésétől tette függővé.
A nyári szabadságról visszatérve a feldolgozott jogszabályi változások között a cégtörvény júliusban hatályba lépett módosítást is áttekintettük. Az egyszerűsített végelszámolás szabályai tekintetében is számos könnyítést vezetett be a törvény azzal, hogy az adóhatóság feladatait kiszélesítve „egyablakossá” tette az ügyintézést. De hogyan érinti mindez az adóhatósággal a cégek képviseletében kapcsolatot tartó a könyvelők feladatait?
Az elmúlt hetekben, hónapokban már megszokhattuk, hogy minden cikk a NAV újabb „csodafegyveréről” szól, a számlázó-programok bekötéséről a NAV-hoz, és a folyamatos adatszolgáltatásról. Ennek kapcsán számos információhoz juthattunk a technikai kihívások leküzdésére. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy ezeket tovább mélyítse, hanem olyan eszközt kíván az olvasó kezébe adni, amely a megváltozott körülmények között tud az adóalanyok segítségére lenni.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította, amit a gyakorlat oldaláról tekintek át cikkemben.
Friss számában a Számviteli tanácsadó bemutatja az értékelemzés szemléleti alapjait, a funkcionális megközelítés lényegét.
A számviteli szakma továbbra sem kell nélkülözze a kihívásokat, hiszen egy rendkívül széles kört érintő számviteli téma került újragondolásra: 2019-től alkalmazandóvá válik az IFRS 16, amely a lízingeket szabályozza.
A globális biztosítók harmada több mint 50 millió eurót irányoz elő az implementációra, a Deloitte legfrissebb kutatásai szerint.