Céltartalék: az óvatosság elvének érvényesülése
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.
Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.
A meghatalmazotti számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásnál speciális szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az ügylet külföldön teljesül, illetve amikor az értékesítő vagy a meghatalmazott külföldi adóalany.
Meghatalmazott általi számlakibocsátásnál a gyakorlatban felmerült kérdések érintik az alkalmazandó devizaárfolyam és az adatexport funkció témakörét.
A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.
Magyarország egyik legnagyobb fintech vállalata, a több, mint 700 ezer vállalkozást kiszolgáló Számlázz.hu összesítette a 2023-as adatokat. Tavaly a rendszerében 108 millió 125 743 darab számlát és nyugtát állítottak ki, ami jelentős növekedés a 2022-ben kiállított 102 millió darabhoz képest.
Cikkünkben összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Amennyiben az adóalany befogad egy elektronikus számlát, akkor azt elektronikusan is köteles megőrizni és értelemszerűen az elektronikus számla kibocsátóját is megőrzési kötelezettség terheli. A megőrzés, avagy archiválás még a „hagyományos”, papír alapú számlák esetében is számos kérdést felvethet, az elektronikus számlákra pedig ez hatványozottabban igaz. Jelen cikkünkben az elektronikus számlák megőrzésének legfontosabb szabályait járjuk körbe!
Cikkünkben röviden összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
A meghatalmazott általi számlázásra nem feltétlenül vonatkoznak a magyar jogszabályi előírások.
Az Európai Bizottság VAT in Digital Age (VIDA) javaslatcsomagja az EU tagállamokban kötelezővé tenné az elektronikus számlázást a közösségen belüli ügyletek esetében, illetve egy új, majdnem valós idejű digitális adatszolgáltatási rendszer bevezetését is előírná. Az e-számla fogalmának módosítására és a számlabefogadói beleegyezés eltörlésére eredetileg 2024 elején került volna sor, lehetővé téve a tagállamoknak, hogy derogáció nélkül bevezessék a kötelező, az EU sztenderdnek megfelelő e-számlázást, a projekt azonban csúszik, ezért várhatóan jövőre még egyáltalán nem lépnek hatályba ezek a rendelkezések az EU-n belül sem. Egyelőre így fellélegezhetnek azon magyar vállalkozások, akiknek nehézséget okozott volna az átállás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges a kérdéssel foglalkozni, hiszen, a következő években várhatóan kötelezővé válik az e-számlázás –foglalja össze a Niveus Consulting Group.
A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet.
2024-től módosul a mérlegképes könyvelő képzésre vonatkozó hatályos jogszabály, a kurzus hatósági képzéssé alakul át. Ugyan a pontos közlemény még nem jelent meg, azt már most is tudni: az eddig jól működő távoktatási rendszer januárral megszűnik, a helyére a jelenléti oktatás lép.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. § (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni; azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni a megfelelő dokumentumok alapján és a megfelelő mértékben.
Egy újkatás egyéni vállalkozónak lehet-e bevétele adószámos magánszemélytől? Legyen szó egy airbnb-ző szállásadóról, lakást kiadó bérbeadóról vagy akár őstermelőről. Bár már több, mint egy éve szigorították a KATA feltételeit, még mindig vannak félreértések. Íme a teljeskörű és érthető válasz a Tudatosadózótól, majd ráadásként egy állásfoglalás a NAV-tól. Van egy varázsmondat, amit a bölcs újkatás minden számlájára ráírt, 100%-os védőpajzsot húzva az újkatája köré.
Az Adó szaklap írása bemutatja az Online Számla rendszer nyugtaüzeneteit, tájékoztató üzeneteit és hibaüzeneteit, valamint felhívja a figyelmet az újdonságokra és az ellenőrzési tapasztalatokra.
Ingatlanbérleti szerződések esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan, melyik félnél kell elszámolni, ha a bérlő a saját költségén beruházást hajt végre a bérelt ingatlanon. További kérdéseket vet fel, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a felek hogyan számolhatnak el a bérlő által megvalósított beruházásokhoz kapcsolódóan. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban a három leggyakoribb esethez kapcsolódó számviteli és adózási következményeket mutatjuk be.
A pénzügyi instrumentumok szókapcsolat hallatán sokaknak összerándul a gyomruk és valamiféle megfejthetetlen, misztikus számviteli jelenségre gondolnak. Nem vitás: a pénzügyi instrumentumok téma nem könnyű, de korántsem olyan bonyodalmas, mint elsőre tűnik. Példaként a téma „kezelhetőségére” nézzük, hogy miként kell besorolni és értékelni a pénzügyi eszközök között szereplő tőkeinstrumentumokat a rendelkezésre álló számviteli kategóriákba.
Napjaink egyik nagyon fontos és aktuális témája a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj szabályai, illetve annak elszámolása. Októberben várhatóan több ezer gazdálkodó fog EPR-díjról számlát kapni a koordináló szervezettől, azaz a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-től, éppen ezért fontos mielőbb végig gondolni a könyvelési szabályokat és teendőket.