Ha egy arisztokrata kisasszony arra kényszerült, hogy pénzkereset után nézzen, akkor mondjuk nyelvtudását felhasználva lefordított néhány érdekes, külföldön megjelent kötetet, vagy úti beszámolót írt, esetleg zongoraleckéket adott. De könyvelni, ráadásul „passzióból”, azt nem. Vagy mégis?
A koronavírus miatt felértékelődtek azok az állami elektronikus szolgáltatások, amelyek elősegíthetik, hogy ne kelljen elhagyni az otthonunkat - hívta fel a figyelmet a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.
A számviteli törvény 2020-tól hatályos módosítása hoz néhány jelentősnek mondható változást. Az új előírások elsődleges célja továbbra is, hogy közelítsék a magyar számviteli szabályokat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz.
Mi köze lehet a világ leghíresebb drámaírójának az üzleti élethez? Azon kívül, persze, hogy ő maga is remek üzlet, már századok óta. Képzeljük el őt most zöldfülű ifjoncként, aki Itáliában igyekszik magába szívni a vállalkozás minden csínját-bínját!
Nem akadt még rá arra a kiadványra, melynek segítségével teljes mértékben eligazodhat a 2020-as jogszabály-módosítások tengerében? De igen, megtalálta.
Cikkünkben az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard kevésbé ismert munkaviszony megszűnése utáni juttatások értelmezésével és számviteli kezelésével foglalkozó témáját vázoljuk fel.
Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük: 2020-ban a Keretelveken a sor.
A könyvelésből megtudhatod, nyereséges vagy veszteséges-e a céged. Általában, a működése egészét tekintve. Előfordulhat azonban, hogy rejtett veszteségforrások lapulnak a nyereség mögött is.
Nincs külön számviteli törvény a kereskedők, a termelővállalatok vagy éppen a szolgáltatók számára. Így üzleti stratégiát sem alapozhat meg a számviteli rendszer. Vagy mégis?
525 évvel ezelőtt, 1494. november 10-én jelent meg Velencében Luca Pacioli forradalmi műve, a ‘Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita’, magyarul ‘Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása’. A 615 oldalas könyv matematikatörténeti szempontból is kiemelkedő, de legalább ennyire fontos, hogy egy bőséges fejezetben ismertette a szerző a kettős könyvvitel rendszerét. Ez az átlátható rendszer jelentősen hozzájárult a kereskedelem és az ipar fejlődéséhez.
A számviteli törvény kötelező jelleggel írja elő a hatálya alá tartozó gazdálkodók számára a számviteli politika összeállítását. Ha muszáj, hát muszáj – elkészítjük. Nem biztos, hogy a vállalkozóknak az jut eszébe e feladatról, hogy az stratégiájuk része…
A nonprofit szervezetek világát könyveléstechnikai és adózási szempontból bemutató cikksorozatot indít az Adó Online. Első írásunk a közhasznúsági beszámoló készítésének apró trükkjeit mutatja be.
A vállalkozások vezetői tisztában vannak azzal, mennyire fontos a kommunikáció az üzleti életben (is). Azonban az, hogy a számvitelnek is „kifejezőképesnek” kell lennie, biztosan sokak számára hangzik meglepően.
„Jó munkához jó szerszám kell!” – ez egy barkácsáruház régi tv reklámjának szövege volt, de napjainkban új értelmezést nyerhet. A „szerszám” ma már szellemi termék, valami olyan produktum, ami egyszerűbbé, hatékonyabbá, „minőségibbé” tehetik a munkafolyamatokat és azok eredményeit.
Rendszeresen felmerülő probléma, hogy vajon a legfőbb szerv által a beszámoló elfogadásával egyidejűleg jóváhagyott osztalék visszavonható-e.
A digitalizáció jelentősen át fogja alakítani a könyvelők mindennapi munkáját, jobb minőségű szolgáltatásokat tesz elérhetővé az ügyfelek számára, de csak a magukat és irodájukat folyamatosan fejlesztő könyvelők maradhatnak talpon a versenyben Horváth Ilona, az Adótanácsadók Egyesülete Digitális tagozatának elnöke szerint.
Egy pszichológiai tény nem írja (még egyelőre) felül az önköltségszámítás szabályait. A jelenséggel azonban számolni kell – szó szerint, forintban is.
Ha önköltségszámítás, akkor számviteli törvény 51.§. Ez nem nézőpont kérdése. Vagy mégis?
A digitalizáció elkerülhetetlen a számvitel területén is. A 2020. üzleti évtől bevezetésre kerül az ESEF, azaz az egységes elektronikus beszámolási formátum, amelyet az Európai Unió tőzsdén jegyzett társaságainak kell alkalmazniuk.
A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.