Mint ahogy minden új év, a 2022. is számos számvitelt érintő jogszabály változását hozza. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv számviteli elszámolásokat érintő legjelentősebb változásait. A számviteli törvény változásának többségénél a módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. január 1-jétől kötelező lesz alkalmazni.
Szakmai videósorozatunk következő részében Bíróné Zeller Judit arról beszél, hogy a lízing szabályozása miként változott a világjárvány miatt.
Az adózási és számviteli szabályokat tkp. egységesen kell vizsgálni. Amennyiben az egyik területen új jogszabályi rendelkezés születik, új jogintézmény létrehozását biztosítja törvény, akkor szükségképpen az adott jogintézményre vonatkozó egyéb más rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Amennyiben adózók élnek az új jogintézmények adta lehetőséggel, elképzelhető, hogy egyéb bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség is terheli őket pl. egy másik adónemre való áttérés vagy csoportos társasági adóalany létrehozása során.
Az ESG fontos, ugyanakkor a hozam még előtte jár a fontossági sorrendben, de a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezők egyre inkább meghatározzák a befektetési stratégiákat, és a PwC kutatása szerint mára a világ vezető befektetőinek egyik legfontosabb szempontjává váltak.
Az EU-ban nemcsak munkavállalók szabad áramlása és letelepedése lehetséges, hanem a vállalkozások más tagállamban történő alapítása, átalakulása, székhelyáthelyezés (székhely lehet: bejegyzett iroda vagy tényleges üzletvezetés helye) is. Utóbbi tekintetében azonban a nemzetközi magánjogi rendelkezéseket, valamint a fogadó tagállam társasági jogi szabályait sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ez határozza meg az illetőséget, mely az adójogi szabályokra is kihatással van. Összetett kérdés, a jogszabályok összefüggnek egymással.
A történelmi tapasztalatok szerint a gazdasági fellendülést mindig a mélypontok követik, s a recesszió után konjunktúrális időszak jön. E törvényszerűség fényében a COVID 19 okozta egészségügyi veszélyhelyzetet és az ez ezzel szorosan összefüggő gazdasági visszaesést a gazdaság újraindulásának, fellendülésnek kell követnie, amelynek hatásait a számviteli nyilvántartásokban is meg kell jelenítenünk.
Számlázni márpedig kell, mondhatjuk egy kicsit átalakítva a latin szólást. De hogyan és milyen módszerrel és technikával, az nagyon sokat változott az elmúlt években. A számlatömb elkezdett egyre inkább háttérbe szorulni, és az informatika fejlődésével eljutottunk oda, hogy akár mobiltelefonnal is képesek vagyunk számlát kiállítani és a kiállított számlát elektronikusan megküldeni. Elektronikusan számlázni számos módszerrel lehet, az elektronikus számla számos módon jelenhet meg.
Szakmai videósorozatunk következő részében Bíróné Zeller Judit arról beszél, hogy miként és mikor kell céltartalékot képezni végkielégítésekre.
Növekvő elvárásoknak kell megfelelniük a hazai pénzügyi vezetőknek, mindezt szűkös fejlesztési projektekre szánt erőforrásokkal – olvasható a PwC Magyarország felmérésében.
Összesen 22 törvényben hozott változásokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény. Ezek közül az adótörvények módosító rendelkezései sok figyelmet kaptak eddig is, most két számviteli módosítást tekintünk át röviden. Az első részben a le nem vonható áfa könyveléséről, majd a támogatások elszámolásának számviteli szabályozásában történt módosításról lesz szó.
Régóta várt funkciót élesített az adóhatóság október 1-jén az Online Számla rendszerben: végre összekapcsolták az online kassza- és számlarendszereket. „Bizonyos óvintézkedések megtételével egy jól használható megoldás született, amely jól illeszkedik a NAV digitalizációt célzó fejlesztéseibe, és segíti a manuális munka csökkentését. Ugyanakkor az adatok felhasználása a könyvelésben csak néhány szabály betartásával lehet teljesen biztonságos!” – foglalta össze tapasztalatait Poór Károly, az adóinformatikai fejlesztésekkel foglalkozó SDSYS Zrt. vezetője a cég Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.
A digitalizáció bevezetésével elsődleges cél mind a vállalkozások, mind a könyvelést végző szakemberek számára a hatékonyság növelése, a tervezhetőség, átláthatóság megteremtése. A NAV által előírt adatszolgáltatási kötelezettség és az ehhez kapcsolódó lehetőségek dinamikus fejlődést kínálnak a digitális ügymenet kialakításához.
Az elmúlt bő másfél év legmarkánsabb számviteli feladatai közé tartott a koronavírus járvány hatásainak könyvekben való megjelenítése. Megértettük többek között, hogy mikor és mennyi értékvesztés elszámolására van szükség, milyen módon prezentáljuk az eredményt. Ebben a cikkben azt villantjuk föl, hogy a kilábalás, egy várt trendforduló miként kezelendő – nem titkolva, hogy a szerző reméli minél hamarabb szükség lesz ezen ismeretek alkalmazására.
A magyar adózási specialitások jelentős kihívások elé állították a számlázóprogramok – különösen a külföldi ERP rendszerek – nagyvállalati felhasználóit és fejlesztőit. Az RSM blog összefoglalójából a tipikus problémák mellett a megoldásra is fény derül.
Melyik felet (a jogelődöt vagy a jogutódot) illeti meg az adóalap-csökkentés, milyen okiratok, dokumentumok alátámasztják az adóalap-módosításokat, továbbá milyen sajátosságokra ajánlatos figyelemmel lenni ennél a tételnél? Írásunk minden kérdést megválaszol.
A Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program egy eszköz arra, hogy a gazdálkodó olyan juttatási rendszert alakítson ki, amely amellett, hogy érdekeltté teszi a programban résztvevő munkavállalókat a vállalkozás eredményes működésében, a munkabéren felüli juttatásra ad lehetőséget az általános szabályoktól eltérő, kedvező adózás mellett. Részlet a Számviteli tanácsadó írásáából.
Gyakran kerülnek számviteli szakemberek szembe azzal a nehézséggel, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) nem írja le pontosan egy adott tétel elszámolásának vagy lekönyvelésének módját. Ez azonban nem okoz(hat) problémát, hiszen minden gazdasági esemény könyvelése levezethető a számviteli alapelvekből. Gyakran mondjuk az Szt.-re, hogy az egy ún. „kerettörvény”. Ez azt jelenti, hogy az adott gazdálkodónak kell megtöltenie a saját tevékenységének és céljainak legjobban megfelelő tartalommal, eljárásokkal. Ahhoz azonban, hogy milyen szabályok szerint alakítsa ki a gazdálkodó a saját elszámolási és számviteli rendjét, szükség van elvi jellegű keretekre. Ezek az alapelvek.
A projektelszámolás kérdésköre az elmúlt időszak talán legjelentősebb számviteli törvényi módosításának tekinthető. A 2020-ban kötött szerződések tekintetében már kötelező az új szabályozás alkalmazása a gazdaság szereplői számára, vélhetően ezért is érkezett a Könyvvizsgálói Kamarához számos megkeresés a gyakorlati alkalmazások vonatkozásában.
A számviteli törvény 2020. január 1-jétől történő változása előtt a valódiság, óvatosság és összemérés elveinek érvényesülése sok esetben bizonytalanságot okozott az évek között áthúzódó projektek bevételének, költségeinek, illetve eredményének egyes évekre vonatkozó elszámolásában.
A követelések kiemelt mérlegtételnek minősülnek. E cikk keretében bemutatjuk, hogy milyen feltételekkel lehet a követeléseket a mérlegben kimutatni, illetve a követelésekkel kapcsolatos legjellemzőbb gazdasági eseményekkel foglalkozunk. Az Adó szaklap írása.
