Gombhoz a kabátot, vagy fordítva? Üzleti modell és számviteli stratégia
Nincs külön számviteli törvény a kereskedők, a termelővállalatok vagy éppen a szolgáltatók számára. Így üzleti stratégiát sem alapozhat meg a számviteli rendszer. Vagy mégis?
Számvitel
November 10-e a számvitel és a könyvelők világnapja
525 évvel ezelőtt, 1494. november 10-én jelent meg Velencében Luca Pacioli forradalmi műve, a ‘Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita’, magyarul ‘Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása’. A 615 oldalas könyv matematikatörténeti szempontból is kiemelkedő, de legalább ennyire fontos, hogy egy bőséges fejezetben ismertette a szerző a kettős könyvvitel rendszerét. Ez az átlátható rendszer jelentősen hozzájárult a kereskedelem és az ipar fejlődéséhez.
A könyvelési stratégia – létezik ilyesmi egyáltalán?
A számviteli törvény kötelező jelleggel írja elő a hatálya alá tartozó gazdálkodók számára a számviteli politika összeállítását. Ha muszáj, hát muszáj – elkészítjük. Nem biztos, hogy a vállalkozóknak az jut eszébe e feladatról, hogy az stratégiájuk része…
Bevallások a civil térben
A nonprofit szervezetek világát könyveléstechnikai és adózási szempontból bemutató cikksorozatot indít az Adó Online. Első írásunk a közhasznúsági beszámoló készítésének apró trükkjeit mutatja be.
Számvitel-kommunikáció – az üzleti stratégia új útja?
A vállalkozások vezetői tisztában vannak azzal, mennyire fontos a kommunikáció az üzleti életben (is). Azonban az, hogy a számvitelnek is „kifejezőképesnek” kell lennie, biztosan sokak számára hangzik meglepően.
A zárlati munka segítése célprogramokkal
Dátum: 2019. szeptember 19.
Címkék: mkvkok, számviteli alkalmazás, számviteli program
Rovat: Számvitel
„Jó munkához jó szerszám kell!” – ez egy barkácsáruház régi tv reklámjának szövege volt, de napjainkban új értelmezést nyerhet. A „szerszám” ma már szellemi termék, valami olyan produktum, ami egyszerűbbé, hatékonyabbá, „minőségibbé” tehetik a munkafolyamatokat és azok eredményeit.
A jóváhagyott osztalék (nem) véglegessége
Rendszeresen felmerülő probléma, hogy vajon a legfőbb szerv által a beszámoló elfogadásával egyidejűleg jóváhagyott osztalék visszavonható-e.
Átalakítja a digitalizáció a könyvelést
A digitalizáció jelentősen át fogja alakítani a könyvelők mindennapi munkáját, jobb minőségű szolgáltatásokat tesz elérhetővé az ügyfelek számára, de csak a magukat és irodájukat folyamatosan fejlesztő könyvelők maradhatnak talpon a versenyben Horváth Ilona, az Adótanácsadók Egyesülete Digitális tagozatának elnöke szerint.
A vásárlói élmény számvitele
Egy pszichológiai tény nem írja (még egyelőre) felül az önköltségszámítás szabályait. A jelenséggel azonban számolni kell – szó szerint, forintban is.
Önköltségszámítás – régi költségek, új nézőpontok…
Ha önköltségszámítás, akkor számviteli törvény 51.§. Ez nem nézőpont kérdése. Vagy mégis?
ESEF: megszületett az egységes uniós elektronikus beszámolási formátum
A digitalizáció elkerülhetetlen a számvitel területén is. A 2020. üzleti évtől bevezetésre kerül az ESEF, azaz az egységes elektronikus beszámolási formátum, amelyet az Európai Unió tőzsdén jegyzett társaságainak kell alkalmazniuk.
A behajthatatlan követelés a társasági adóban
A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.
Páratlan párosítás a NAV nyugtáknál – az e-Cégkapuban már a helyükre kerülnek (x)
A technikai üzeneteket és a nyugtákat nem szükséges manuálisan párosítani a hivatalokkal történő elektronikus levelezésben, mert az e-Jogsegéd Kft. megoldotta, hogy e-Cégkapu szolgáltatás a beadványokkal automatikusan összepárosítja a feladóvevényt, tértivevényt és a NAV nyugtát.
A pénzügyi lízing számviteli problémái
Dátum: 2019. augusztus 6.
Címkék: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ, mkvkok, pénzügyi lízing
Rovat: Számvitel
A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…
Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.
PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!
Online számla – a leggyakoribb hibák
Melyek a leggyakoribb hibák és kihívások az online számlariport kapcsán?- e kérdésre ad választ az RSM Blogja.
A skontó számviteli- és adókezelése
A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.
Közbeszerzés: pénzügyi ágazati szakemberek az ajánlatkérők és az ajánlattevők oldalán
Dátum: 2019. június 12.
Címkék: közbeszerzés, közbeszerzési szabályok, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ, mkvkok
Rovat: Számvitel
A közbeszerzésben nem csak az állami szereplők, hanem gyakran uniós forrást elnyerő magántulajdonú cégek, vagy éppen közszolgáltatók is érintettek ajánlatkérői oldalon, miközben ajánlattevői oldalon a piaci szereplők vetélkednek szerencsés esetben a szerződés elnyeréséért.
Így működik az új cash flow-kimutatás (x)
Elmagyarázza az új cash flow-kimutatás működését, az IFRS-ek néhány friss változását, valamint a kártyás fizetések esetén alkalmazott eljárásokat legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó.
