Adó-kódex

Az „adósság”, az „adós” és a „hitelező” kifejezések lényegében egyidősek az emberiséggel, hiszen már a kezdetektől fogva az egyik ember felhalmozott, a másik ember pedig hiányt szenvedett valamely dologban, így esély nyílt a csere- vagy akár kölcsönügylet megkötésére. A kapitalizmus kialakulásával az itáliai pénzváltók által használt „banco”, vagyis pénzváltó asztal szóra visszavezethetően elterjedt a bank szó a pénzügyletekkel foglalkozó vállalkozásokra, majd később elterjedtek az ilyen szavak, mint likviditás vagy eszközforrás-menedzsment.

A ciklikusan fejlődő kapitalizmus egyik legfontosabb elméleti szakterülete, hogy miként lehet megúszni a dekonjunktúra vagy egy elhúzódó gazdasági szerkezetátalakítás a vállalkozásokra vagy természetes személyekre gyakorolt negatív hatásait.

Az adósságról, a csődről vagy felszámolásról elsőre mindenkinek negatív gondolatok jutnak eszébe, miközben a kapitalizmus, a piacgazdaság velejárója, hogy a cégeknek minden pillanatban keletkezik adóssága vagy követelése, amelyet esedékességkor teljesítenek a felek. A kérdés, hogy mi a sorsuk a ki nem fizetett tartozásoknak, illetve mi lesz a sorsuk a bajba jutott vállalkozásoknak, magánszemélyeknek.

A kapitalizmusban egész iparágak keletkeztek a piaci szereplők adósságának kezelésére, illetve a piaci szereplők likviditásának vagy jó üzleti hírnevének vizsgálatára, értékelésére. Ezen szolgáltatók előre meghatározott szempontok alapján besorolják az adósokat, illetve adósságaikat, amely besorolás a befektetők (hitelnyújtók) számára iránymutatásul szolgál arra, hogy milyen hitelezési kockázattal jár az ügylet, és milyen kockázati felárat kell felszámítani az adósnak.

Minden vállalkozás számára kihívást jelent a likviditás (fizetőképesség) folyamatos fenntartása, vagyis, hogy a cég határidőben eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek. A banküzemben az egyik legnagyobb kihívás az ún. eszközforrás-menedzsment, vagyis a betétek és hitelek, a rövid és hosszú távú lejáratok összhangjának a megteremtése, amire általában külön részleg is működik a bankban. Természetesen egy bankroham esetén az elméletek megdőlhetnek, és külső segítség nélkül a bank is bedőlhet, és jöhet a banki felszámoló. A banküzemnél maradva érdemes megemlíteni, hogy a banki hitelezés egyik legelterjedtebb formája a faktoring, ahol a pénzügyi intézmény üzletszerűen vásárol meg általában tömegesen keletkező követeléseket a követelés diszkont árán, gyors pénzhez juttatva az eladót. A másik idetartozó banki üzlet az ún. refinanszírozás, amely a jelzáloghitelezés alapja.

A szűkebb értelemben vett csődjog tulajdonképpen a vállalkozásokat és a magánszemélyeket érintő fizetésképtelenség szabályait tartalmazza, ideértve a reorganizációs eljárást, a szerkezetátalakítási eljárást, a csődeljárást, a felszámolási eljárást, valamint a természetes személyek és az önkormányzatok adósságrendezési eljárását.

Jelen kiadvány I. fejezetében bemutatjuk a csődjog szabályozási modelljeit, az adósságrendezés alapvető szabályait, a csőd és a csődjog fogalmát, helyét a magyar jogrendszerben, a csődeljárásjog EU által kezdeményezett reformját, a szerkezetátalakítási és reorganizációs eljárást, valamint a fizetésképtelenségi nyilvántartások szabályait.

A társasági adózást elemző II. fejezetben kitérünk a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés szabályaira; foglalkozunk a csoportos társaságiadó-alanyokkal, valamint a kisvállalati adóalanyisággal kapcsolatos rendelkezésekkel is.

Az adósságrendezés áfát érintő vetületei között a III. fejezetben azt járjuk körül, hogy van-e, és ha igen, milyen jelentősége, következménye annak az általános forgalmi adózás szempontjából – akár az eljárással érintett adóalany, akár üzleti partnerei számára –, ha egy adóalany adósságrendezési, felszámolási vagy csődeljárás alá kerül.

A IV. fejezetben a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozók (gazdálkodó szervezetek) helyi iparűzési adóval kapcsolatos sajátos feladatait, így különösen az eljárási kötelezettségek rendjét mutatjuk be; az V. fejezetben pedig a csőd- és felszámolási eljárásban a vagyonszerzési és az eljárási illetékek sajátos szabályait ismertetjük, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárása során az illetékkötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.

A VI. fejezet a csőd- és a felszámolási eljárás számviteli szabályait elemzi, a VII. fejezetben pedig a témakört érintő társadalombiztosítási kérdéseket járjuk körül.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. Általános jogi ismeretek
• II. Társasági adózási szabályok
• III. Az adósságrendezés, a csőd és a felszámolás áfát érintő vetületei
• IV. Helyi iparűzési adó
• V. Illetékek
• VI. A csőd- és a felszámolási eljárás számvitele
• VII. Társadalombiztosítási szabályok

Szerzők:

• Botka Erika – VI. fejezet
• Czapkó Tiborné – II. fejezet
• dr. Illés-Hajdu Emese – III. fejezet
• dr. Kovács Attila – IV–V. fejezet
• dr. Kovács Zsolt Csaba – Előszó, I. fejezet
• Palotai Kinga – III. fejezet
• dr. Radics Zsuzsanna Gabriella – VII. fejezet

Bár a környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása és ezzel együtt az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése 2023. július 1. napjával megtörtént, a megfelelő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása hosszabb időt igényel.

Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a gazdálkodók széles körét érinti: az új termékkörök és különösen a csomagolás termékkör révén szinte alig van olyan gazdálkodó, akit az ezzel járó adminisztratív és fizetési kötelezettségek valamilyen formában ne érintenének.

Az új szabályozás hatálya alá tartozó gazdálkodóknak felül kell vizsgálniuk a tevékenységüket a kötelezettségeik teljesítése szempontjából, ki kell alakítaniuk vagy át kell alakítaniuk az adminisztrációs megoldásaikat, valamint érdemes újragondolniuk az eddigi üzleti gyakorlatukat is, továbbá számba venniük új, számukra optimális lehetőségeket. A gyakorlati alkalmazás során – új rendszerről lévén szó – számtalan kérdés felmerülhet.

A gazdálkodókat érintő teendőkben, az új rendszerhez kapcsolódó jogi szabályozás rengetegében kíván segítséget nyújtani e kiadvány. Célunk elsősorban az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer részletszabályainak ismertetése számos példa segítségével; emellett bemutatjuk a környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakításának legfontosabb elemeit, valamint az új kötelező visszaváltási díjas rendszer jellemzőit. A szabályozások kapcsán az érintett gazdálkodók kötelezettségeire és az ezekhez kapcsolódó, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre helyezzük a hangsúlyt.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. Állami hulladékgazdálkodási közfeladat
• II. Európai uniós elvárások, kötelezettségek
• III. Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer
• IV. A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása
• V. Az új visszaváltási díjas rendszer
• VI. Zárszó

Szerzők:

• dr. Szabó Csilla
• dr. Schimek Szilvia

Jelen kiadványban a mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelők, egyéni vállalkozók és társas vállalkozók számára mutatjuk be az adózásukkal kapcsolatos legfontosabb, 2024. évben hatályos szabályokat.

A családi gazdaságok, őstermelők működésének jogi kereteit a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény adja, amely jelentősen megváltoztatta a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó szabályokat 2021-től. A családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtásáról szóló 665/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet átfogóan szabályozza a mezőgazdasági tevékenységet folytatók esetében a működési formákat, valamint azt is, hogy megbízhatóbb nyilvántartási rendszer alakulhasson ki.

A gyakorlatban felmerült kérdések okán az elmúlt években nemcsak az érintett magánszemélyek, hanem a társas vállalkozások esetében is számos változás került bevezetésre. A kedvezőbb szabályok bevezetése sok esetben az egyszerűsítést is szolgálja.

A kiadvány szerzői a fenti szemléletváltást követve tematikusan és gyakorlati példákkal szemléltetve elemzik a mezőgazdasági tevékenységet folytatók adózási szabályait. A lapszámban így többek között bemutatják a családi gazdaságokról szóló törvény alapvető szabályait (I. fejezet), a személyi jövedelemadózásra (II. fejezet), a társasági adózásra (III. fejezet), valamint az általános forgalmi adózásra (IV. fejezet) vonatkozó szabályokat. A kiadvány önálló fejezetben foglalkozik a helyi iparűzési adózás szabályaival (V. fejezet), továbbá az illetékjogviszonyokra (VI. fejezet) vonatkozó rendelkezésekkel. A lapszám kitér a cégautóadó (VII. fejezet), a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási kötelezettségének (VIII. fejezet), valamint az őstermelők szociális hozzájárulási adózási (IX. fejezet) szabályaira is.

Bízunk benne, hogy a kiadvány egyaránt iránytűként szolgál a mezőgazdasági tevékenységet folytatók, valamint az e területre specializálódott adózási és könyviteli szakemberek számára.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. A családi gazdaságokról szóló törvény alapvető rendelkezései
• II. A mezőgazdasági őstermelők és a személyi jövedelemadózás
• III. Mezőgazdasági termelők a társasági adó rendszerében
• IV. Az őstermelőket, családi gazdaságokat érintő áfaszabályok
• V. Helyi iparűzési adó
• VI. Illetékek
• VII. Cégautóadó
• VIII. A mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási kötelezettsége
• IX. Az őstermelők és a szociális hozzájárulási adó

Szerzők:

• dr. Kovács Attila – V–VII. Fejezet
• Lepsényi Mária – Előszó; I–II. Fejezet
• dr. Németh Nóra – III. Fejezet
• Szabó Gábor – IV., VIII–IX. Fejezet

Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának „útjelzői”

A jogszabályok ismerete minden jogágban, így az adóztatás területén is alapvető elvárás mind az adózók, mind az adóhatóság számára, azonban ezek mellett már jó ideje megkerülhetetlenek azok a döntések, amelyek a hazai, illetve az uniós bíróság előtt születnek. Saját álláspontjuk igazolására és alátámasztására a felek döntéseikben, beadványaikban szinte kivétel nélkül hivatkoznak a joggyakorlat által kimunkált jogértelmezésekre, jogszabálymagyarázatokra.

Az Adó-kódex 2019/10. számában egy helyre gyűjtve közölte a legtipikusabb tényállású adóellenőrzési esetekhez kapcsolódó, iránymutató kúriai döntéseket, kiemelt hangsúlyt fektetve a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 120. § a) pontja értelmezéséről kiadott 5/2016. (IX. 26.) kollégiumi véleményére.

A 2020 áprilisában bevezetett ún. korlátozott precedensrendszerrel – ami tulajdonképpen intézményesítette a gyakorlatban már évtizedek óta többé-kevésbé működő rendszert – még inkább felértékelődött a bírói jogértelmezés szerepe. A legfőbb bírói fórum a jogegység biztosításának ezen alkotmányos, gyors és hatékony eszköze révén formálja a hazai ítélkezési gyakorlatot, a bíróságoknak ugyanis már az egyedi kúriai határozatokban kifejtett jogértelmezést is követniük kell. Természetesen nemcsak a hazai, hanem az Európai Unió Bíróságának döntései sem kerülhetők meg a jogalkalmazás során.

A lapszám az elmúlt években született döntésekből szemezgetve, adónemenkénti csoportosításban idéz – rövidített formában – adóhatósági ellenőrzések kapcsán született ítéleteket, végzéseket, magyar és nem magyar vonatkozású ügyben született, kiemelt figyelmet érdemlő uniós döntéseket. Kitűzött célja mindezzel segíteni az említett jogágra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok helyes alkalmazását, rávilágítani a felektől elvárt magatartásformákra, kellő súllyal figyelembe vehető bizonyítási eszközökre, nem utolsósorban pedig a tudattartalommal („tudta, tudhatta volna” formula) kapcsolatban megfogalmazott elvárásokra, a jogalkalmazói gyakorlat ezekkel kapcsolatos „finomhangolására”, esetleges módosulásaira.

Nyilván minden eset más és más, nincs két teljesen azonos tényállású ügy, de a kiadványban megjelentetett döntések ennek ellenére olyan alapvetéseket, általánosítható következtetéseket, „közlekedési útjelzőket” tartalmaznak, amelyek a szerkesztők reményei szerint segítséget nyújtanak a jogszabályok útvesztőiben való helyes eligazodásban.

Tartalomjegyzék:

• I. Bevezető gondolatok
• II. Személyi jövedelemadó
• III. Társasági adó
• IV. Általános forgalmi adó
• V. Adóeljárási kérdésekkel kapcsolatos döntések
• VI. Végrehajtás
• VII. Egyéb adók
• VIII. Illetékek
• IX. Vám
• X. Jövedéki adó
• XI. Járulék
• XII. Magyar és nem magyar vonatkozású uniós döntések

Szerző: dr. Szabó Andrea

Valamennyi vállalkozás természetes törekvése, hogy – a jogszabályok adta keretek között – optimalizálja a fizetendő adóját. Az adóoptimalizáció egyik elfogadott módja az adókedvezmények révén megszerzett adóelőny érvényesítése. Az adójogi szakirodalom megkülönböztet szűkebb, illetve tágabb értelemben vett adókedvezményt. Az adókedvezmények szűkebb értelemben a fizetendő adó összegéből igénybe vehető preferenciák, tágabb értelemben véve az adóalapból adott kedvezmények is beletartoznak. A társasági adó rendszerében mindegyik típusú kedvezményre láthatunk példát. Maga a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény – a szűkebb értelmű megközelítést alkalmazva – a számított adó terhére adóvisszatartás formájában biztosított kedvezményeket szabályozza adókedvezményként.

A tao-törvény hatályos rendelkezései alapján az adózók kilenc jogcímen szerezhetnek jogosultságot adókedvezmény érvényesítésére, amelyek közül a két „legfrissebb” a 2024-es adóévtől vehető igénybe. Az adókedvezmények egy része bizonyos beruházások létrehozásához, üzemeltetéséhez kapcsolódik, más esetben pedig a meghatározott szervezeteknek nyújtott támogatások jogosítanak a számított adó csökkentésére. A beruházásokkal összefüggésben kiemelhető, hogy minden vállalkozás életében bizonyos időszakonként elengedhetetlen a tárgyieszköz-állomány frissítése, új eszközök beszerzése, előállítása. A beruházások megvalósítása hozzájárul a vállalat növekedéséhez, versenyképességének megtartásához. Mindemellett nem elhanyagolható szempont, hogy bizonyos beruházások révén az adózó olyan további adóelőnyre tesz szert, amellyel mérsékelheti a fizetendő adóját.

Az adókedvezmények érvényesítése szigorú korlátok figyelembevételével történhet, 2012-től egészen a 2024-es évig nem is volt lehetőségük a társasági adó alanyainak arra, hogy a számított adójukat nullára csökkentsék. Ez a helyzet megváltozott a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó új adókedvezmény bevezetése révén.

A társasági adó rendszerében elérhető adókedvezmények bemutatása nemcsak a két újonnan bevezetett kedvezmény miatt aktuális, hanem amiatt is, mert az elmúlt időszakban a régóta alkalmazott adókedvezmény részletszabályai is sok tekintetben megváltoztak. E változások mögött gyakran a közösségi szabályok módosulása állt, gondoljunk csak az energiahatékonysági adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költségekre vonatkozó új szabályokra, vagy akár a 2025. december 31-éig elérhető átmeneti fejlesztési adókedvezményre.

Jelen kiadványban áttekintjük a társasági adó rendszerében elérhető valamennyi adókedvezményt, részletesen bemutatjuk az egyes kedvezmények feltételeit, az egyes támogatási struktúrákat, az adókedvezmények egymáshoz való viszonyát. Önálló fejezetben példákkal illusztráljuk az adókedvezmények igénybevételére vonatkozó korlátokat, mind az „egyedi” adózók, mind pedig a csoportos társaságiadó-alanyok vonatkozásában. A társasági adó mellett kitekintünk más adónemek felé, ugyanis néhány adókedvezmény összegével nem csak a számított társasági adó csökkenthető. Nem maradhat el a bevallási tudnivalók ismertetése sem, hiszen az adókedvezmények érvényesítése minden esetben az éves elszámoló bevallásban valósul meg. A fentiek ismertetése során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő adózókra fókuszálunk.

Bízunk benne, hogy kiadványunk hasznos segítségül szolgál a társaságiadó-kedvezmények iránt érdeklődőknek.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye
• II. A filmalkotások támogatásának adókedvezménye
• III. A fejlesztési adókedvezmény
• IV. Az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
• V. A kis- és középvállalkozások adókedvezménye
• VI. A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
• VII. A villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye
• VIII. Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
• IX. A szövetkezetek közösségi alap képzéséhez kapcsolódó adókedvezménye
• X. Az adókedvezmények igénybevételének szabályai
• XI. Az adókedvezmény érvényesítése a társaságiadó-bevallásban
• XII. Az adónemek közötti váltás hatása az adókedvezményekre

Szerzők:

• Czapkó Tiborné: III. fejezet, V. fejezet, VII. fejezet
• dr. Németh Nóra: Előszó, I–II. fejezet, VI. fejezet, VIII–IX. fejezet, XI–XII. fejezet
• dr. Rabné dr. Barizs Gabriella: IV. fejezet, X. fejezet

A transzferárazás témaköre az adózáson belül napjaink legtöbb kihívást tartogató területe. Ugyanakkor a legtöbb adókockázat is a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazása körül azonosítható. A téma nemzetközi és hazai szinten is rendkívüli érdeklődésre tart számot, az adóhatóságok, az adótanácsadók és a multinacionális vállalatok részéről egyaránt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ellenőrzési szakterülete az elmúlt évben is kiemelt figyelmet fordított a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek vizsgálatára, ez egyrészt tükröződött a 2023. évi ellenőrzési feladatokban, másrészt a megnövekedett revíziók számában is. Ennek a folyamatnak a hajtóereje egyrészt Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében (RRP) foglalt vállalásai, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz forrásaihoz való hozzáférést alapozzák meg, másrészt az a nemzetközi tendencia, amely alapján az adóhatóságok a transzferárak és a határon átnyúló ügyletek ellenőrzésére egyre nagyobb figyelmet fordítanak, főként az agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. Harmadrészt, a 2022. évi törvénymódosítások következtében szigorodott a hazai transzferár-szabályozás, és megjelent az új adatszolgáltatási kötelezettség, amelynek az ellenőrzése sem maradhatott el 2023-ban.

Jelen kiadványban egyrészt bemutatjuk a NAV 2023. évi, transzferárakat érintő ellenőrzési tapasztalatait, a transzferár-adatszolgáltatás első évét a gyakorlatban. Másrészt olyan, a szakma számára kihívásokkal telitűzdelt területekről lesz szó, mint például az autóipar, a nehezen értékelhető immateriális javak vagy az ingatlanokkal kapcsolatos vállalatközi tranzakciók. Ezekhez kapcsolódóan a szerzők gyakorlati példákon, esettanulmányokon keresztül mutatják be a transzferárazási problémákat, a tipikus hibákat és az adóhatóság ellenőrzési megállapításait. A kiadvány nem feledkezik meg a 2023. évi transzferár-dokumentációk elkészítésére vonatkozó szakmai tanácsok és felhívások bemutatásáról sem, különös tekintettel a megváltozott jogszabályokra.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. Az APA-határozatok ellenőrzése
• II. Autóipari transzferárazási problémák
• III. A TP-adatszolgáltatás első tapasztalatai
• IV. A tartósan veszteséges vállalkozások ellenőrzése
• V. A kockázatelemzési irányok
• VI. Az immateriális eszközök szokásos piaci árának megállapítása – támpontok és buktatók
• VII. Összehasonlító adatok és a szokásos piaci ár megállapításának módszerei immateriális eszközök esetében
• VIII. Vissza a számvitelhez – a nehezen értékelhető immateriális eszközök
• IX. Az országonkénti jelentés és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés
• X. A pénzügyi tranzakciók árazása egy esettanulmányon keresztül
• XI. Az ingatlanügyletek értékelése és annak nehézségei
• XII. Az ingatlan-bérbeadási kapcsolt ügyletek transzferár szempontú ellenőrzésének tapasztalatai

Szerzők:

• Kovács Attila Tibor – XII. fejezet
• Maqsoudi Ali – Előszó, I., II., III., V., XIII., XIV. fejezetek
• dr. Nagy Donát – XI. fejezet
• Páli Regő Bálint – IV. fejezet; VI.5., VI.9., VII.2., VIII.2. pontok; IX. és X. fejezetek
• Vágó Zoltán – VI.1., VI.2., VI.3., VI.4., VI.6., VI.7., VI.8., VII.1., VII.3., VII.4., VIII. 1., VIII.3. pontok

A kiadvány a megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok normaszövegét tartalmazza a 2023. évi évközi és a 2024-től, vagy később hatályba lépő változások kiemelésével egységes szerkezetben. A lapszám mindemellett az egyes normákhoz kapcsolódó módosítások magyarázatait is tartalmazza.

A tartalomból:

• JÁRULÉKSZABÁLYOZÁS
  Magyarázat a járulékszabályozás 2023. évi évközi és 2024-től hatályos változásaihoz
  2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
  
  
• SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
  Magyarázat a szociális hozzájárulási adó 2023. évi évközi és 2024-től hatályos változásaihoz
  2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
  
  
• TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS
  Magyarázat a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályozás 2023. évi évközi és 2024. évi változásaihoz
  1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben
  
  
• KORHATÁR ELŐTTI ELLÁTÁS ÉS SZOLGÁLATI JÁRANDÓSÁG
  Magyarázat a korhatár előtti öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra vonatkozó szabályozás 2023. évi évközi és 2024. évi változásaihoz
  2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
  333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
  
  
• MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK ELLÁTÁSAI
  Magyarázat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó szabályok 2023. évi évközi és 2024. évi változásaihoz
  2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
  
  
• EU-ALKALMAZOTTAK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSA
  Magyarázat az Európai Unió tisztviselői és más alkalmazottai nyugdíjbiztosításával kapcsolatos szabályok 2024. január 1-jétől hatályos változásaihoz
  2012. évi CXII. törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
  219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról
  
  
• EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
  Magyarázat a kötelező egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályozás 2023. évi évközi és 2024. évi változásaihoz
  1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, a végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

A kiadvány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2024. január 1-jétől hatályos normaszövegét tartalmazza a változások kiemelésével.

Az elmúlt időszakban többször is módosításra kerültek a számvitelt érintő előírások. 2023-ban érdemben módosította a számviteli törvény előírásait

• a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény;
• az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény;
• a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény; valamint
• a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény.

Emellett a számviteli törvény kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza

• a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény; valamint
• az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény is.

A lapszám tartalmából:

Magyarázat a számviteli törvény 2023. évi évközi és 2024-től hatályos változásaihoz hatályos változásaihoz

1. A 2023. évi LIX. törvény módosításai
1.1. A kisadózó vállalkozások tételes adójának megszűnésével kapcsolatos módosítás
1.2. Az üzleti évre vonatkozó előírás kiegészítése a kényszertörlési eljárással összefüggésben
1.3. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés és nyilatkozat honlapon tartása
1.4. Az átalakulási számviteli szabályok kiegészítése
1.5. Mérlegképes könyvelő kötelező megbízásának értékhatára
1.6. Kiadványok kreditpont-minősítése
1.7. Szabályozott szakmákat megalapozó hatósági képzések létrehozása

2. A 2023. évi LXXXIII. törvény módosításai
2.1. A kiterjesztett gyártói felelősség díja
2.2. Építményi jog
2.3. Visszaváltási díj
2.4. A könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgáló kijelölése

3. A 2023. évi LXXXIV. törvény módosításai

4. A 2023. évi CVIII. törvény módosításai
4.1. A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek köre
4.2. A fenntarthatósági jelentés tartalma
4.3. A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása
4.4. Kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információk

5. A 2023. évi XXXIX. törvény módosításai

6. A 2023. évi LXX. törvény módosításai

7. Kapcsolódó kormányrendeleti módosítások

2000. évi C. törvény a számvitelről (egységes szerkezetben)

A kiadvány a megváltozott adójogszabályok normaszövegét tartalmazza a 2023. évi évközi és a 2024-ben (illetve ezt követően) hatályba lépő változások kiemelésével egységes szerkezetben. A lapszám mindemellett az egyes normákhoz kapcsolódó módosítások magyarázatait is tartalmazza.

A tartalomból:

• 1990. évi C. törvény a helyi adókról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (normaszöveg és magyarázat az új jogszabályhoz)
• 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet az extraprofit adókról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• Magyarázat a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény 2023. évi évközi változásaihoz

A kiadvány a megváltozott adótörvények normaszövegét tartalmazza a 2023. évi évközi és a 2024-ben (illetve ezt követően) hatályba lépő változások kiemelésével egységes szerkezetben. A lapszám mindemellett az egyes normákhoz kapcsolódó módosítások magyarázatait is tartalmazza.

A tartalomból:

• Adópolitika a gyorsan változó nemzetközi környezetben
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálybalépése óta eltelt 15 évben kiadott új jogszabályok, jogszabálymódosítások az általános forgalmi adózással érintett, illetve az áfaalanyok által végzett tevékenységekkel összefüggésben számos adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettséget vezettek be, amelyeket az adózóknak, illetve az áfaalanyoknak az állami adó- és vámhatóság irányában kell teljesíteniük. Emellett az áfatörvény hatálybalépése óta az áfabevallás benyújtásának módja, illetve az arra szolgáló nyomtatványok is változtak. Többek között a 65-ös számú áfabevallás kötegelt nyomtatvánnyá bővült, mivel annak „M” lapján a belföldi összestő jelentés mint adatszolgáltatás keretében is kell adatokat szerepeltetni.

Az adatszolgáltatási kötelezettségek az áfabevallási kötelezettséggel együttesen gyakorlatilag az áfaalanyok által megvalósított, illetve az áfafizetéssel járó ügyletek teljes körét lefedik, ugyanakkor a fenti kötelezettségekre vonatkozó jogi szabályozás eléggé szerteágazó és az áfatörvény mellett számos – többségében az áfatörvény felhatalmazása alapján kiadott – adójogszabály átfogó ismeretét követeli meg. Emellett az áfaalanyoknak és az áfafizetésre kötelezett adózóknak az adatszolgáltatási kötelezettségek és az áfabevallási kötelezettség teljesítése érdekében rendelkezniük kell az állami adó- és vámhatóság által kiadott különféle tájékoztató anyagokban közzétett, illetve az egyes adatszolgáltatások és az áfabevallás benyújtására szolgáló nyomtatványok, adatlapok kitöltési útmutatóiban szereplő „technikai információkkal” is.

Kiadványunk elsődleges célja az, hogy átfogó képet nyújtson az áfaalanyok és az áfafizetésre kötelezett adózók számára az általuk teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről és az áfabevallási kötelezettségről. Ennek érdekében a kiadványban egyrészt rendszerezetten bemutatjuk a kérdéses kötelezettségeket az áfatörvényben és a vonatkozó adójogszabályokban foglalt előírások, valamint a lényegesebb „technikai információk” együttes ismertetése útján, másrészt pedig kiemelten szemléltetjük az általános forgalmi adózással érintett különféle ügyletcsoportoknak, ügylettípusoknak az egyes adatszolgáltatások és az áfabevallás benyújtása szempontjából relevanciával bíró sajátosságait.

Bízunk abban, hogy a kiadvány megkönnyíti az áfaalanyok és az áfafizetésre kötelezett adózók számára az őket terhelő adatszolgáltatási kötelezettségek és az áfabevallási kötelezettség teljesítését, illetve hasznos útmutatóként szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett, milyen ügyletekről és milyen módon kell adatokat szolgáltatni, illetve áfabevallást benyújtani az állami adó- és vámhatóság felé.

Tartalomjegyzék:

• Bevezető
• I. Adatszolgáltatás
• II. Áfabevallás

Szerző:

• dr. Boda Péter

A magyar adórendszer a főbb adónemek (szja, járulékok, áfa, társasági adó) mellett számos egyéb adónemet, ún. „kisadót” ismer, amelyek jellemzően az érintett adózói kör által végzett valamely tevékenységhez kapcsolódnak.

A vállalkozásoknak tehát gyakran olyan szektorális jellegű befizetési kötelezettségekkel is számolniuk kell, amelyek összege, illetve az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs követelmények nem elhanyagolható tényezők az adótervezés során. A könyvviteli, adózási szakembereknek ezért indokolt tisztában lenniük azzal, hogy – a jövedelemadókon és forgalmi adón túl – az egyes gazdasági tevékenységek milyen további adóterheket vonhatnak maguk után, és azokat hogyan, milyen határidővel kell teljesíteni. Ezzel megelőzhető az, hogy utólag derüljön ki például, hogy adott gazdasági esemény, tevékenység által az adózó valamely adónem alanyává vált, és befizetési kötelezettsége keletkezett. Nehezíti a szakemberek munkáját, hogy az érintett szabályok nem egy helyen, hanem „elszórtan” találhatók meg, vagyis több különböző jogszabályt is ismerniük és alkalmazniuk kell, illetve az érintett kötelezettségek adott esetben külön-külön bevalláson szerepelnek. A szektorális adók jelentősége az elmúlt időszak gazdasági eseményei kapcsán meghozott állami intézkedések következtében tovább nőtt, több esetben az adóalanyi kör szélesedése következett be, így különösen aktuális, hogy ezeket a módosult szabályokat az adózók széles köre ismerje.

A kiadvány ezen ismeretek megszerzésében kíván segítséget nyújtani. Az egyéb adók közül azokat tekinti át, amelyek a vállalkozások szélesebb körét érinthetik. Foglalkozik a kiskereskedelmi, az energiaellátó, az energiatermelő szektorokat terhelő adónemekkel, a környezetvédelmi termékdíjjal, a népegészségügyi termékadóval, illetve a közép- és nagyvállalkozásokat terhelő innovációs járulékkal. A felsorolt adónemekről elmondható, hogy az elmúlt évek jogalkotása, az extraprofit adókkal kapcsolatos előírások érintették azok rendszerét, emellett a 2023. évi adójogszabály-módosítások is újabb változásokat hoztak. A szabályozási környezet folyamatos változása még a témát jól ismerő szakembereket is kihívás elé állíthatja. A kiadványban szereplő adónemek szabályainak ismertetésekor a rendelkezésre álló, hatályos előírásokat vettük alapul, bízva abban, hogy az aktuális szabályok komplex áttekintése hasznos segítség lehet.

Tartalomjegyzék:

• Bevezetés
• I. Kiskereskedelmi adó
• II. Környezetvédelmi termékdíj
• III. Népegészségügyi termékadó
• IV. Innovációs járulék
• V. Energiaellátók jövedelemadója

Szerzők:

• dr. Rabné dr. Barizs Gabriella
• dr. Szántay Anikó Katinka
• Tánczos Zoltán

Az értékpapírügyletek köre rendkívül szerteágazó, amelyek teljes körű ismertetése meghaladná a kiadvány kereteit.

Az Adó-kódex 2023/8. lapszám – a teljesség igénye nélkül – a legjellemzőbb értékpapírügyletekkel összefüggő személyi jövedelemadózási szabályokat foglalja össze. Az írás elsősorban a személyi jövedelemadóra összpontosít, de minden olyan helyen, ahol szükséges, utal az egyéb közterhekre (például szociális hozzájárulási adó szabályaira) is.

A kiadvány I. fejezete az értékpapír közgazdasági és jogi szabályozását – ezen belül az értékpapír fogalmát, az értékpapírok csoportosítását, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapírnak minősülő vagyoni értékek körét, valamint az értékpapírokkal bonyolított ügyletek során keletkező jövedelmek kategóriáit – járja körül. A II. fejezetben az értékpapír szokásos piaci értékével kapcsolatos rendelkezések összefoglalása található. A III. fejezet az értékpapír megszerzésével összefüggő adózási tudnivalókat, a IV. fejezet pedig az értékpapír tartásából, hasznosításából származó jövedelmekkel kapcsolatos szabályokat foglalja össze.
Az írás bemutatja továbbá az értékpapír átruházásának, vállalkozásból történő kivonásának adózási következményeit (V. fejezet).

Tartalomjegyzék:

• I. fejezet: Az értékpapír közgazdasági és jogi szabályozása
• II. fejezet: Az értékpapír szokásos piaci értéke
• III. fejezet: Az értékpapír megszerzésével kapcsolatos tudnivalók
• IV. fejezet: Az értékpapír tartásából, hasznosításából származó jövedelmek
• V. fejezet: Az értékpapír átruházása, vállalkozásból történő kivonása

Szerzők:

• dr. Kiss Zoltán
• Kurucz Attila

A kiadvány a vámjogi aktualitásokból szemezgetve a legfontosabb kérdéseket emeli ki. Az I. fejezet a Vámunió 2023-as reformjához vezető út legfontosabb állomásait elemzi. A fejezetben válaszokat keresünk arra, miért van szükség most a reformra, illetve a tagállamok és az Európai Bizottság mit tesznek vagy tettek meg azért, hogy a kor kihívásainak megfelelve valóban meg tudjon újulni a Vámunió. 

A II. fejezetben az olvasók betekintést nyernek az uniós elnökségi feladatokba, az elnökségi trió működésébe, az elnökségi előkészületekbe, megismerhetik az elnökségi stábtagok kiválasztási kritériumait, az EU-elnökségi jogviszony elemeit és a kiválasztottak képzési mechanizmusát.

A III. fejezetben a polgári felhasználású tűzfegyverek forgalmát érintő új uniós jogszabályjavaslatról, a IV. fejezetben az orosz–ukrán háború miatt bevezetett szankciók vámhatósági érvényesítéséről értekezünk.

Az V. fejezet az e-TIR szabályait mutatja be. Előjáróban kiemelendő, hogy az eTIR-rendszer a TIR-rendszer összes szereplőjének összefogását igényli, országokon és kontinenseken átívelő együttműködést és harmonizációt feltételez. Az eTIRrendszer megnöveli a TIR-műveletek komplexitását és azt követeli meg a vámhatóságoktól, hogy hozzák összhangba nemzeti váminformatikai rendszereiket az eTIR-rel.

A VI. fejezet áttekintést ad a legfontosabb váminformatikai fejlesztésekről és arról, hogy milyen változásokkal kell számolniuk a gazdálkodóknak.

A kiadvány VII. fejezetében általánosságban ismertetjük a vámmentességek hátterét, uniós és nemzeti jogi alapjait, tájékoztatást adunk az áfamentességekkel való összefüggésekről, valamint aktualitásként bemutatjuk a katasztrófa áldozatai számára elérhető vám- és áfamentességi jogcímet, annak szabályozási hátterét és gyakorlati megvalósulását.

A VIII. fejezetben kitekintünk az EU tagállamaiban alkalmazott vámjogi szankciókra, az Európai Unió Bíróságának vámigazgatási és egyéb bírságot érintő döntéseire és bemutatjuk a hazai joggyakorlatot. Számba vesszük a gyakorlatban jelentkező problémákat, amelyek az egyes tagállamok egymástól sokszor gyökeresen eltérő szabályozása miatt jelentkeznek, különös tekintettel a ,,penalty shoppingra”. Megoldási javaslatokat nyújtunk a tagállami szabályozások közelítése érdekében, és ismertetjük a gyakorlati nehézségeket ezzel kapcsolatban.

A kiadvány szerzői: Magyarország vámattaséja, valamint a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámjogi területekkel foglalkozó szakemberei.

Bevezetés

• I. Megújul a Vámunió?
• II. Magyarország és a magyar vámterület felkészülése a 2024-es magyar uniós elnökségre
• III. A polgári felhasználású tűzfegyverek forgalmát érintő új uniós jogszabályjavaslat
• IV. Az orosz–ukrán háború miatt bevezetett szankciók vámhatósági érvényesítése
• V. eTIR – út a papírmentes ügyintézés felé az árufuvarozásban
• VI. Az Uniós Vámkódex szerinti informatikai fejlesztések
• VII. Az uniós vámmentességi lehetőségek megvalósulásai, különös tekintettel a katasztrófahelyzetekre
• VIII. A vámjogszabályok megsértése miatt alkalmazott szankciók az Európai Unió tagállamaiban

Szerzők:

• Balasi Bálint – VI. fejezet
• Harnberger György Gábor – III. és IV. fejezet
• Jenes Barbara – V. fejezet
• dr. Keresztesi Anikó Júlia– VIII. fejezet
• Nagy-Horváth Dóra – V. fejezet
• dr. Sáránszky Miklós – VIII. fejezet
• dr. Tomcsányi Irisz – I. fejezet
• dr. Varga Mónika – II. fejezet
• Wallacher Balázs – VII. fejezet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) fő feladata az elmúlt években is és azóta is a központi költségvetési bevételek biztosítása, védelme. Ennek érdekében jelentős arculatváltáson ment keresztül az adóhatóság, a korábbi hatósági arculat helyett immár az adózókat támogató, segítő arculat előtérbe helyezésével. A NAV fő célkitűzésévé vált, hogy az adózók felé a jogkövetéssel arányos fellépéssel, eljárásokkal, eszközökkel közelítsen, ügyelve az arányosság és igazságosság elveire. Ezen eljárások során is cél, hogy az adózók az adókötelezettségeiknek minél inkább az önadózás keretein belül tegyenek eleget.

A NAV ellenőrzési szakterülete az elmúlt években kevesebb, de lényegesen célzottabb módon kijelölt területeket, adózói köröket érintett ellenőrzésekkel, amelynek eredményeként a költségvetési bevételek nem csökkentek, ugyanakkor a kapacitások megkímélésének köszönhetően alternatív eljárásokkal a korábbiaknál jóval szélesebb adózói rétegekhez tudott eljutni a NAV, így is biztosítva a minél teljesebb körű önkéntes jogkövetést.

A 2022. évi tapasztalatok alapján jól látható, hogy az ellenőrzési terv irányainak több éve jellemző tagolása a jövőre nézve is fenntartható. Ennek megfelelően a fókuszban a jelentős költségvetési kockázattal rendelkező adózói körök, tevékenységek ellenőrzése, a költségvetési bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése, a kiemelt adózók ellenőrzése, valamint az önkéntes jogkövetés támogatása áll.

Előbbiekkel összhangban ajánljuk figyelmébe minden olvasónak az Adó-kódex jelen számát, amelyben bemutatjuk a 2023. évben várható ellenőrzési fókuszpontokat, célkitűzéseket és a NAV várható fellépéseinek irányait, amelyek alapján a kiadvány szerzői a korábbi évekhez hasonló eredményeket és az adózókkal való együttműködés még szorosabbra fűzését remélik.

Tartalomjegyzék:

• Bevezetés
• I. Nemzetközi adóügyi együttműködés az ellenőrzések során
• II. A digitális gazdaság speciális adókötelezettségei és ellenőrzésének módszerei
• III. Nemzetközi adatok hasznosítása a társaságiadó-ellenőrzések során
• IV. A kapcsolt vállalkozások ellenőrzése
• V. A foglalkoztatással kapcsolatos 2023. évi változások és a járulékellenőrzések általános tapasztalatai
• VI. Integrált hatósági fellépés a vámkezeléssel érintett ügyletek során
• VII. A NAV helyszíni ellenőrzéseinek új módszerei a jogkövetés ösztönzésére
• Függelék

Szerzők:

• dr. Pásztor Krisztina – szakmai szerkesztő
• dr. Boros Richárd – II. fejezet 1–6. pontok
• Dióssy Gábor Szabolcsné – V. fejezet
• dr. Emmer Edit Erika – VII. fejezet
• dr. Emri Nóra Zsuzsanna – II. fejezet 8. pont
• dr. Erdélyi Antónia Franciska – II. fejezet 7. pont
• Horváth Gábor – Bevezetés, Függelék
• Horváth Tibor – VI. fejezet
• Maqsoudi Ali – IV. fejezet 1–3. pontok
• dr. Messzi-Szabó Richárd Jenő – I. fejezet
• dr. Nádas Eszter – V. fejezet
• dr. Nagy Donát – IV. fejezet 4. pont
• Páli Regő Bálint – III. fejezet 1. pont
• Vágó Zoltán – III. fejezet 2. pont
• dr. Vas Igor – II. fejezet 7. pont

A kiadvány az átalányadózás, valamint a kata és kiva szabályok 2023-ban alkalmazandó szabályait mutatja be gyakorlati példákon keresztül szemléltetve.

Az I. fejezetben a szerzők a vállalkozás elindításának alapvető szabályait emelik ki. Egy vállalkozás elindításával ugyanis a foglalkoztatotti lét kiszámíthatónak látszó adózási környezete eltűnik, és „passzív” adózási szereplőből hirtelen „aktív” adózóvá válik az adóalany. E fejezetben bemutatásra kerül, hogy hol vannak azok a pontok, ahol el lehet dönteni, hogy milyen adózási formában (vállalkozói személyi jövedelemadózással, átalányadózással vagy az

új kata adónem előírásai szerint) kívánja az egyéni vállalkozó a közteherfizetési kötelezettségét teljesíteni.

A II. fejezet az átalányadózással kapcsolatos részletszabályokat mutatja be. E fejezetben bemutatásra kerülnek többekközt az átalányadó alkalmazásának feltételei, az átalányban megállapított jövedelem mértéke, a mentesített jövedelemrész, az eljárási szabályok (így pl. az előleg, a bevallás alapvető rendelkezései), az átalányadózó egyéb közterhei (így a társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó szabályai). A fejezet önálló alpontban foglalkozik a mezőgazdasági őstermelő átalányadózási szabályaival is.

A kiadvány III. fejezete a kiadózó vállalkozók tételes adóját mutatja be. 2022 júliusában megjelent a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: KATA tv.), amely a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójára, vagyis közismertebb nevén a régi kata adónemre vonatkozó szabályait váltotta fel. A régi kata és a KATA tv.-ben szabályozott adónem nemcsak nevében/ elnevezésében más, hanem tartalmilag is sok eltérést találhatunk, így egy teljesen új adónemnek lehet tekinteni, még akkor is, ha sok hasonlóságot mutat, illetve az elnevezése is maradt a régi. A KATA tv. megalkotásának célja az volt, hogy olyan új törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek – megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának pozitív eredményeit – biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva. A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteherfizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesíthesse.

A IV. fejezetben a szerzők bemutatják, hogy milyen alternatívák válaszhatók az átalányadó és az új kata helyett.

A kiadvány V. fejezete a kisvállalati adó szabályait mutatja be. A kisvállalatiadó-alanyok köre ugyanis az elmúlt 10 évben folyamatosan bővült, manapság kb. 80 ezerre tehető a kiva-alanyok száma. Az adóalanyi kör bővülését nagyban segítette a pénzforgalmi szemlélettel való szakítás, azaz az adóalap-meghatározás szabályainak 2017-es változása. Mindemellett meg kell említenünk azt is, hogy az „alternatív” adónemek száma is lecsökkent az elmúlt 4 évben. 2019-ben ugyanis kivezetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó, 2022. augusztus 31-ével, a régi kata megszűnésével pedig a vállalkozások kizárólag a társasági adót és a kisvállalati adót választhatják a nyereségadó-kötelezettségük teljesítésére.

Tartalomjegyzék:

• I. Az egyéni vállalkozók – a vállalkozói lét megkezdése
• II. Az átalányadózás szabályai
• III. A kisadózó vállalkozók tételes adója
• IV. Alternatívák az átalányadó és az új kata helyett
• V. A kisvállalati adó

Szerzők:

• dr. Kovács Ferenc – I–IV. fejezet
• dr. Németh Nóra – V. fejezet

A kiadvány a megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok normaszövegét tartalmazza a 2022. évi évközi és a 2023-tól hatályba lépő változások kiemelésével egységes szerkezetben. A lapszám mindemellett az egyes normákhoz kapcsolódó módosítások magyarázatait is tartalmazza.

A tartalomból:

JÁRULÉKSZABÁLYOZÁS

• Magyarázat a járulékszabályozás 2022. évi évközi és 2023-tól hatályos változásaihoz
• 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

• Magyarázat a szociális hozzájárulási adó 2022. évi évközi és 2023-tól hatályos változásaihoz
• 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

• Magyarázat a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályozás 2022. évi évközi és 2023. évi változásaihoz
• 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

KORHATÁR ELŐTTI ELLÁTÁS ÉS SZOLGÁLATI JÁRANDÓSÁG

• Magyarázat a korhatár előtti öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra vonatkozó szabályozás 2022. évi évközi és 2023. évi változásaihoz
• 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
  333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK ELLÁTÁSAI

• Magyarázat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó szabályok 2022. évi évközi és 2023. évi változásaihoz
  2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
• 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról

EU-ALKALMAZOTTAK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSA

• Magyarázat az Európai Unió tisztviselői és más alkalmazottai nyugdíjbiztosításával kapcsolatos szabályok 2023. január 1. napjától hatályos változásaihoz
• 2012. évi CXII. törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
• 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

• Magyarázat a kötelező egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályozás 2022. évi évközi és 2023. évi változásaihoz
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, a végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

A kiadvány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2023. január 1-jétől hatályos normaszövegét tartalmazza a változások kiemelésével.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény – többek között – módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény egyes előírásait is. A számviteli törvény változása részben uniós jogharmonizációs célú módosításokat, részben a törvényi előírások gyakorlati végrehajtását segítő pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz. A beszámolókészítéssel kapcsolatos módosításokat először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni, de az átmeneti rendelkezések lehetővé teszik, hogy a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóknál is érvényesítsék. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés szabályait először a 2024. június 22-én vagy az azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni.

A lapszám tartalmából:

Magyarázat a számviteli törvény 2023. január 1-jétől hatályos változásaihoz

1. A 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolókra alkalmazandó változások
   1.1. Egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő vagyoni részesedés kimutatása
   1.2. Pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben
   1.3. A pótbefizetésre vonatkozó előírások kiterjesztése
   1.4. A (fejlesztési) támogatások időbeli elhatárolására vonatkozó előírás pontosítása
   1.5. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírás kiegészítése
   1.6. A vagyonmérlegben szereplő eredménytartalékra vonatkozó előírás kiegészítése
   1.7. Kiválás esetén alkalmazandó értékhatárok számítása
   1.8. A létszámfogalom egyértelműsítése
   1.9. A könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó előírás pontosítása
   1.10. Technikai pontosítás
2. A 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre alkalmazandó előírások
3. A kapcsolódó kormányrendeletek módosításai

2000. évi C. törvény a számvitelről (egységes szerkezetben)

A kiadvány a megváltozott adójogszabályok normaszövegét tartalmazza a 2022. évi évközi és a 2023-ban (illetve ezt követően) hatályba lépő változások kiemelésével egységes szerkezetben. A lapszám mindemellett az egyes normákhoz kapcsolódó módosítások magyarázatait is tartalmazza. A kiadvány két új jogszabályt (új KATA tv., valamint az extraprofit adókról szóló Korm. rendelet) is feldolgoz magyarázatokkal együtt.

A tartalomból:

• 1990. évi C. törvény a helyi adókról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (normaszöveg és magyarázat az új jogszabályhoz)
• 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról (normaszöveg)
• 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet az extraprofit adókról (normaszöveg és magyarázat az új jogszabályhoz)

A kiadvány a megváltozott adótörvények normaszövegét tartalmazza a 2022. évi évközi és a 2023-ban (illetve ezt követően) hatályba lépő változások kiemelésével egységes szerkezetben. A lapszám mindemellett az egyes normákhoz kapcsolódó módosítások magyarázatait is tartalmazza.

A tartalomból:

• Adópolitikai megfontolások az orosz–ukrán háború idején
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)

A Global Mobility, illetve, ahogy magyarul kevésbé hangzatosan mondhatnánk: „Hogyan legyünk világpolgárok az üzleti és a magánéletben?” napjaink egyik meghatározó kifejezése. Az Európai Unióban és a világ többi részén is mára bevett szokássá vált, hogy cégek, magánszemélyek határon átnyúló tevékenységük keretében újabb üzleti sikerek reményében más országokban vállalkoznak, telepednek le rövidebb-hosszabb időre. Az élet felgyorsulásával és a határok elmosódásával ma már elég egy jó üzleti gondolat ahhoz, hogy a „nyakunkba vegyük” a világot és akár a szomszédos országokban, akár távolabb lévő helyeken üzleti vállalkozásba kezdjünk.

A külföldön történő jelenléthez azonban nemcsak jó üzleti elképzelésre és vállalkozó kedvre van szükség, hanem bizonyos szabályok betartására is. Például tudnunk kell, hogyan lehet letelepedni egy másik országban, milyen formában lehet ott működni, amelyek a tartózkodás és a munkavállalás főbb szabályai, hogyan kell adózni és társadalombiztosítási járulékot fizetni, és végül, de nem utolsósorban: hogyan lehet házasságot kötni vagy éppen elválni, végrendelkezni vagy örökölni.

Magyarország az elmúlt 30 évben a globális mobilitás szempontjából kiemelkedő hellyé vált, a külföldi irányítású vállalatok aránya Magyarországon az utolsó közzétett 2016. évi adat szerint 51,4 százalék, a bruttó hazai össztermék, a GDP 51,4 százaléka pedig ugyancsak külföldi vállalkozások magyarországi befektetéseiből származik.

A nagyon kedvező földrajzi, gazdasági és adózási környezet folytán a mobilitási tendencia további erősödésére számíthatunk, az újabb külföldi befektetők megjelenése a hazai vállalkozások számára is további üzleti lehetőségeket teremthet. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a világszintű mozgás magyarországi főbb szabályait az Adó-kódex jelen számában a 2019/9. szám után ismételten összefoglaljuk és az időközben bekövetkezett változásokkal aktualizáljuk. Ez azért is rendkívül időszerű, mert a mobilitási kedv – az elmúlt két évet jellemző COVID-19 vírus okozta megtorpanás után – az utazási korlátok feloldásával újra maximális fordulatszámon pörög.

A kiadvány szerzői a Fehér Legal & Tax (a Fehér Legal & Tax a Fehér és Társai Ügyvédi Iroda, valamint a Fehér Tax Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. alkotta cégcsoport) szerzőiként az Alliott Global Alliance (a Fehér Legal & Tax az Alliott Global Alliance kizárólagos magyarországi tagja) Global Mobility csoportjának tagjaként gyakorlati oldalról mutatják be a globális mobilitásra vonatkozó főbb szabályokat, elsősorban az itt lévő vagy ide jönni kívánó külföldi vállalkozások számára. A több évtized alatt a konkrét ügyekben szerzett gyakorlati tapasztalatok ismertetésével a kiadvány célja nem a részletszabályok aprólékos ismertetése, hanem a főbb irányok bemutatása, akként, hogy a kedves Olvasó átfogó képet kapjon a témáról.

Figyelemmel arra, hogy a bemutatott szabályozás egy része a világ számos országában „egy kaptafára” megy, ezért a kiadvány azzal a céllal is készült, hogy a magyar vállalkozások is kedvet kapjanak és minél nagyobb számban legyenek „globálisan mobilak”!

Tartalomjegyzék:

• I. Bevezetés
• II. Közvetlen befektetési lehetőségek
• III. Tartózkodási, letelepedési és munkavállalási közjogi szabályok
• IV. Munkajogi szabályok
• V. Adózási szabályok
• VI. Társadalombiztosítás
• VII. Befektetési, vagyonszerzési korlátok külföldiek esetében
• VIII. Családjogi sajátosságok

Szerzők:

• dr. Fehér Dániel ügyvéd (H, D) adótanácsadó, ingatlanforgalmi szakjogász I. fejezet., II. fejezet 4–6. pontok, IV. fejezet, VI. fejezet 1., 3. és 4. pontok
• dr. Sachs János ügyvéd, adótanácsadó V. fejezet, VI. fejezet 2. pont
• dr. Péntek Szilvia LL.M. ügyvéd II. fejezet 3. pont, VII. fejezet
• dr. Gerner Dorottya II. fejezet 1–2. pont, VIII. fejezet 1–2. pont
• dr. Borka Balázs III. fejezet, VIII. fejezet 3. pont

• a kriptoeszközök fogalma, a hagyományos pénz és a kriptoeszközök hasonlóságai és különbségei;
• a kriptoeszközök szabályozásának fő kérdéskörei, különösen a magánjog, a társasági jog és az értékpapír-jog terén;
• külföldi szabályozási megoldások Európában (Franciaország, Liechtenstein, Málta, Németország, Svájc), illetve Európán kívül (Ausztrália, Egyesült Államok, Kína, Japán, Dél-Korea Szingapúr);
• szabályozási irányok az EU-ban;
• a kriptoeszközök az adóeljárási és -végrehajtási szabályozásban;
• a kriptoeszközök megítélése, kategorizálása a számvitelben;
• a kriptoeszközök a jövedelemadózásban (a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban);
• a kriptoeszközök és a forgalmi adózás összefüggései.

• I. A kriptoeszközök szabályozásának alapkérdései
• II. Kriptoeszközök az egyes állami szabályozásokban
• III. Adóeljárási és -végrehajtási kérdések, valamint az adózási információk cseréje
• IV. A kriptoeszközök kezelése a számvitelben és a társasági adózásban
• V. A kriptoeszközökből származó jövedelem adózása
• VI. Az áfa kihívásai a kriptoeszközök világában

• dr. Halász Zsolt (Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK, tszv. egyetemi docens, halasz.zsolt@jak.ppke.hu) – I. fejezet, II. fejezet 1. rész, szerkesztő
• dr. Kelemen Dániel (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal, ügyvéd, daniel.kelemen@pwc.com) – II. fejezet 2. rész
• dr. Klenanc Miklós (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal, ügyvéd, miklos.klenanc@pwc.com) – II. fejezet 2. rész
• dr. Szabó Ildikó (Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK, egyetemi adjunktus, szabo.ildiko@jak.ppke.hu) – III. fejezet
• Novák Miklós (PwC Magyarország, igazgató, miklos.novak@pwc.com) – IV. fejezet
• Juhász Gergely (PwC Magyarország, cégtárs, gergely.juhasz@pwc.com) – IV. fejezet
• Halmosi Gábor (PwC Magyarország, cégtárs, gabor.halmosi@pwc.com) – IV. fejezet
• Honyek Péter (PwC Magyarország, igazgató, peter.honyek@pwc.com) – V. fejezet
• Farkas Gábor (PwC Magyarország, cégtárs, gabor.farkas@pwc.com) – VI. fejezet
• Tóth Orsolya (PwC Magyarország, vezető tanácsadó, orsolya.toth@pwc.com) – VI. fejezet

Minden vállalkozás életében bizonyos időszakonként elengedhetetlen a tárgyieszköz-állomány frissítése, új eszközök beszerzése, előállítása. Mindemellett a vállalat növekedéséhez, versenyképességének megtartásához is szükséges az új beruházások megvalósítása. A beruházásokkal kapcsolatosan a tulajdonosok, vállalatvezetők részéről tudatos, jól megfontolt döntésekre van szükség, amelyekhez megfelelő alapot biztosíthat a vonatkozó adójogi és számviteli környezet ismerete. Természetesen a könyvviteli és adózási szakemberekkel szemben alapvető követelmény, hogy behatóan ismerjék az ide kapcsolódó szabályokat, hiszen így tudják a tulajdonosok – többnyire adótervezési kérdéseket is érintő – döntéseinek meghozatalát hatékonyan segíteni.

A beruházások több adónemben megkülönböztetett szerephez jutnak, mivel ösztönzési céllal különféle kedvezményeket érvényesíthetnek az adózók. Más szempontból azonban nem egyszerű annak meghatározása, hogy egyáltalán milyen jellegű munkálatok, tevékenységek, beszerzések minősülhetnek beruházásnak.

Jelen kiadvány a cégek és az egyéni vállalkozók számára mutatja be a beruházásokra vonatkozó szabályozás kereteit, az elérhető adópreferenciákat, a számviteli és az általános forgalmi adóbeli sajátosságokat számos példán, rövid eseten keresztül.

A beruházások számviteléről szóló fejezetben bemutatjuk, hogy milyen szempontok alapján lehet elkülöníteni a beruházás fogalmát a felújítástól és a karbantartástól, ismertetjük az egyes típusú beruházások bekerülési értékének meghatározási módját, valamint a fejlesztési tartalék képzésének és feloldásának számviteli vonatkozásait könyvelési tételekkel alátámasztott példákon keresztül.

A társasági adóval kapcsolatos fejezetben áttekintjük a beruházáshoz kapcsolódó adóalap- és adókedvezményeket, így például a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét, illetve az energiahatékonysági adókedvezményt is. Önálló fejezetben vázoljuk az egyes adórendszeren belül nyújtott támogatásokkal kapcsolatban alkalmazandó közösségi rendeletek legfontosabb szabályait.

Nemcsak a társaságiadó-alanyok, hanem a kisvállalati adó alanyai, illetve az egyéni vállalkozók is részesülhetnek adózási könnyítésekben a megvalósított beruházásaikra tekintettel. A kisvállalati adó vonatkozásában kiemelt témakör a veszteségleírás és az új beruházások kapcsolata. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetén az érintett kedvezmények alkalmazási sajátosságai mellett részletesen bemutatjuk a beruházások elszámolásának módját és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségeket is.

A jövedelemadózás mellett a forgalmi adózás is terítékre kerül, áttekintjük például, hogy az általános forgalmi adó rendszerében az egyes tárgyi eszközök után milyen esetben élhet az adózó a levonási joggal.

Habár egyelőre az önkormányzatok csekély része biztosít adópreferenciát a helyi iparűzési adóból az új beruházásokra tekintettel, ennek keretszabályait is ismertetjük.

Bízunk benne, hogy kiadványunk segítséget nyújt a fenti döntések meghozatalában.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. A beruházások számvitele
• II. Társasági adó
• III. Kisvállalati adó
• IV. Személyi jövedelemadó
• V. Általános forgalmi adó
• VI. Helyi iparűzési adó

Szerzők:

• Botka Erika
• dr. Horváth Dávid
• Kopányiné Mészáros Edda
• dr. Kovács Attila
• dr. Németh Nóra
• dr. Rabné dr. Barizs Gabriella

Az elmúlt hónapokban sűrű sajtómegjelenések kísérték, hogy a világ vezető hatalmai, illetve az OECD hogyan akarja megreformálni a több mint egy évszázada kialakult nemzetközi adózási rendet, és a folyamatról mint forradalmi változásról adott hírt. A nemzetközi adórendszer reformjaként aposztrofált javaslat két különálló, egymástól nagyban független intézkedéscsomagból áll. A kettőnek a kiindulópontja ugyanaz volt, vagyis az OECD 2008-as válság utáni adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó (BEPS) programjának első akciópontja, amely azt tűzte ki célul, hogy a gazdaság digitalizációja teremtette kihívásoknak megfelelően átalakítja a jelenleg működő, elavult nemzetközi adózási szabályokat. Az évek alatt azonban a munka két irányba kezdett fejlődni, amelyek tisztán megfogalmazva először 2019-ben jelentek meg az OECD kommunikációjában. Azonosítva a két fő kihívást a digitális gazdaság adóztatásával kapcsolatosan, létrejött az ún. kétpilléres megközelítés.

Az OECD által felállított, mára több mint 140 joghatóságot összefogó, ún. Inclusive Framework keretei között, a G20 pénzügyminisztereinek támogatása mellett megindult a szakmai munka. Az OECD a digitális gazdaság adóztatására munkatervet állított össze, amely az eredeti tervek szerint részben a digitális cégek jövőbeli megadóztatására (OECD munkaterv 1. Pillére), részben pedig az adóverseny visszaszorítására és a túl alacsony adókulcs szankcionálására, így egy globális társasági minimumadó kidolgozására irányult (OECD munkaterv 2. Pillére). Míg az Inclusive Framework 2021. július legelején lezajlott ülésén, amelyen 134 állam csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely lefekteti az új szabályok kereteit, Magyarország nem tudta azt támogatni, 2021 októberében azonban csatlakozott a módosított konszenzushoz. Októberben a módosult nyilatkozat mellett elfogadásra került a részletszabályok megalkotására és a végrehajtásra vonatkozó pontos menetrend is. Ez a szakzsargonban Októberi Nyilatkozatnak hívott dokumentum tartalmazza az 1. és 2. Pillér legfontosabb szabályait.

Míg az 1. Pillér mentén a munka meglehetősen lassan bontakozik ki, addig a globális minimumadót érintően dinamikusan halad. 2021 decemberében az Inclusive Framework elfogadta a globális minimumadó Modellszabályait (angolul: Model Rules, a továbbiakban: OECD Modellszabályok), és az EU Bizottsága egy egyenértékű szabályokat tartalmazó irányelvjavaslatot nyújtott be (a Tanács irányelve a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről, COM/2021/823 final). Az Inclusive Framework a Modellszabályok részletes magyarázatait, a Kommentárt 2022 márciusában tette közzé.

A kiadvány célja megismertetni az olvasóközönséggel a globális minimumadónak hívott nemzetközi kezdeményezés legfontosabb szabályait, működési mechanizmusát. A kezdeményezés azért bír kiemelt jelentőséggel, mert rendkívül széles nemzetközi konszenzus áll mögötte, és a létrejött szabályokat az államok önállóan is be tudják bevezetni, nincs szükség egy többoldalú nemzetközi szerződés vagy más nemzetközi megállapodás aláírására.

A kiadvány a globális minimumadó szabályait és a kapcsolódó magyarázatokat mutatja be részletesen, példákkal kiegészítve, valamint a szabályok hazai adórendszerre gyakorolt hatását, megvalósíthatóságát is elemzi röviden. Kiemeli továbbá azokat az elemeket, ahol az uniós, és így a magyar implementáció eltérhet az OECD Modellszabályaitól.

Tartalomjegyzék:

• Bevezető
• I. Előzmények
• II. Az OECD Modellszabályok felépítése és a Kommentár jelentősége
• III. A globális minimumadó hatálya
• IV. A jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya
• V. A GloBE-jövedelem vagy -veszteség meghatározása
• VI. A lefedett adók köre és a kiigazított lefedett adók számítása
• VII. Az effektív adókulcs és a kiegészítő adó kiszámítása
• VIII. Szervezeti átalakítások kezelése
• IX. Adósemleges és elismert osztalékadó-rendszerek
• X. Adminisztratív rendelkezések
• XI. Átmeneti szabályok
• XII. Összegzés

Szerzők:

• Csabai Róbert
• dr. Orbán Nikolett
• Siklósiné Antal Gyöngyi
• dr. Varga Erzsébet

A központi költségvetés legfőbb bevételeinek biztosításáért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felel. Ezek az összegek részben önadózás útján folynak be az adózói bevallásoknak, befizetéseknek köszönhetően, részben pedig ellenőrzés útján, annak eredményeként, a megállapításként realizált összeg megfizetésével és/vagy beszedésével. Az önadózás kizárólag akkor tudja megfelelő szinten biztosítani a bevételeket, ha egyrészt az adókötelezettségek teljesítését megfelelő színvonalú szolgáltatásokkal lehetővé teszi a NAV az adózók számára, másik oldalról viszont az önadózási hajlandóságot, szándékot alapjaiban befolyásolja a NAV ellenőrzési vagy hatósági tevékenysége. Ez akadályozza a gazdaság „szürke” vagy „fekete” zónába való elfordulását, vagyis biztosítja a gazdaság tisztaságát, az adórés kellően alacsony szinten tartását.

2016. meghatározó év volt az állami adóhatóság életében, mivel ebben az évben megszűnt a korábbi háromszintű struktúra, helyette visszaállt a korábban megszokott gyakorlat szerinti kétszintű működés. Ebben az évben került meghatározásra az adóhatóság felé azon elvárás is, hogy a svéd adóhivatal mintájára alakítsa át tevékenységét és törekedjen arra, hogy rövid időn belül egyike legyen azon állami intézményeknek, amelyet a társadalom legjobban tisztel, elfogad, amelyhez mindenki szívesen és bizalommal fordul kérdéseivel, állásfoglalás-kéréseivel, mivel tudja, hogy azokra szakértő választ kap és akitől szükség esetén a megfelelő támogatást is megkaphatja. Ettől az időponttól kezdődően még inkább előtérbe került az ún. ügyfélközpontú hozzáállás az adóhatóságnál, amely szorosan összefüggött a szemlélet alapvető megváltoztatásával.

Az adóhatóság – a fenti elvárással összhangban – főként az ellenőrzési tevékenységét alapjaiban átalakította. Az alapvetően jogkövető, néha hibákat elkövető, de együttműködni hajlandó adózókat tevékenységükben segíti, támogatja, számukra szankciók nélkül lehetőséget biztosít a korrekcióra, míg a jogsértő – és ezen belül is kiemelendő a szándékos jogsértő – adózókkal szemben valamennyi eszközével és jogi lehetőségeivel együttesen fellép. Az adóhatóság éves ellenőrzési terveiben e szemléletváltás is megjelenik, az ellenőrzések irányait ezzel összefüggésben határozta meg a NAV a 2022. évre is.

A kiadvány rendhagyó a maga nemében, mert az adóhatósági ellenőrzés szabályait – e szemléletváltás kiemelésével –, az eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókat a NAV elismert szakemberei a gyakorlati tapasztalataik és eredményeik megosztásával mutatják be. Az összeállítás célja, hogy segítse az Olvasókat a NAV ellenőrzési szakterülete által végzett eljárások szabályainak megismerésében, ugyanakkor hasznos útmutatót is adjon az együttműködéshez.
Tartalomjegyzék:

• Bevezető
• I. Felkészülés az ellenőrzésre
• II. Az ellenőrzési eljárás legalapvetőbb szabályai
• III. Az ellenőrzések típusai
• IV. Az ellenőrzések során alkalmazott szankciók
• V. Az adóelkerüléssel érintett pénzösszegek biztosítása az ellenőrzési eljárásokban
• VI. Jogorvoslati rendszer

Szerzők:

• Besenyeiné dr. Majoros Dóra
• Dudás Zsolt István
• dr. Görög Demeter
• Horváth Gábor
• Horváth Tibor
• Horváthné dr. Ruprecht Szilvia
• dr. Jankovich Roland
• dr. Kósa Gábor
• Maqsoudi Ali
• dr. Monostori Lívia
• Orosz Tamás
• dr. Pásztor Krisztina
• dr. Ruzsa Beatrix
• dr. Szlifka Gábor, PhD

A kiadvány a helyi adókat szabályozó – 2022. január 1-jétől hatályos – anyagi és eljárási törvények, kormányrendeletek magyarázatát adja. A magyar adórendszerben speciális helyet betöltő helyi adózás, adóztatás gyakorlati megismerését számos példa, jogeset segíti, továbbá bírósági határozatokból levonható következtetés is kapcsolódik hozzá.

A lap valamennyi jogalkalmazó (adózó, adózási szakember, adóhatóság) számára általános, elvi támpontokat nyújt a napi feladatok szakszerű ellátásához.

Tartalomjegyzék:

• I. Általános szabályok
• II. Kivetéses, tárgyi adók
• III. Idegenforgalmi adó
• IV. Helyi iparűzési adó

Szerző:

• dr. Kovács Attila

A 2022-es év számos változást hozott a vállalkozások és a munkavállalók életében. A változások – többek között – a vállalkozások működőképességet alapvetően befolyásoló adónemeket: a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, a helyi adózást, az átalányadózás szabályait, továbbá a minimálbér nagyságát érintették.

A vállalkozások mindig méltányolják, ha a kötelezettségeik teljesítése egyszerűbbé válik, és összegszerűségében is kevesebb közterhet kell teljesíteniük. Ugyanakkor meg kell, hogy jegyezzük, az is nagy könnyebbség, ha már a jól bevált, begyakorolt módon kell kiszámítani, teljesíteni az adókötelezettségeket. Ennek is megvannak a hátrányai, buktatói: ha rutinszerűvé válik a teljesítés, elkerülheti a figyelmet egy-egy korábbi vagy közelmúltbeli változás. Ezért arra törekedtünk, hogy úgy mutassuk be – számos példán keresztül – a 2022. évben alkalmazandó szabályokat, az adózók számára részben vagy egészben könnyítést jelentő változásokat, hogy azok egyúttal segítséget nyújtsanak a helyes teljesítéshez.

Az összeállítás felhívja a figyelmet a 2021. év végig elfogadott és kihirdetett, de esetenként 2022. január 1-jétől még nem hatályos rendelkezésekre is.

Tartalomjegyzék:

• I. Személyi jövedelemadó
• II. Társasági adó
• III. Társadalombiztosítás
• IV. Szociális hozzájárulási adó
• V. Szakképzési hozzájárulás
• VI. A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség
• VII. Helyi iparűzési adó
• VIII. Egyéb változások

Szerzők:

• Kopányiné Mészáros Edda
• dr. Kovács Attila
• Kovácsné Homoródi Beáta
• dr. Németh Nóra
• dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
• dr. Suhajda Zsuzsanna

A kiadvány a megváltozott adótörvények normaszövegét tartalmazza a 2021. évi évközi és a 2022-ben hatályba lépő változások kiemelésével egységes szerkezetben. A lapszám mindemellett az egyes normákhoz kapcsolódó módosítások magyarázatait is tartalmazza.

A tartalomból:

• A magyar adópolitika az elmúlt évtizedben
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)
• 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról (normaszöveg és módosításokhoz kapcsolódó magyarázat)

Az elnyúló járványhelyzet alapjaiban megváltoztatta a kis és középvállalkozások jelentős részének pénzügyi helyzetét. Ennek következtében az ide tartozó, nehéz helyzetbe sodródó cégek, cégcsoportok a működési és szervezeti struktúrájuk újragondolására, racionalizálására kényszerülnek. Az észszerűsítés egyik fő megoldási módját a cégformaváltások, fúziók és szétválások jelentik. Az átalakulások (jelen esetben a társaságiforma-váltásokra, egyesülésekre, szétválásokra, beolvadásos szétválásokra gyűjtő fogalomként használva) szervezésének, végrehajtásának különböző aspektusai vannak. Ennek megfelelően a vonatkozó szabályozás főbb területei a következők: társasági és cégjogi, számviteli, adó- és közteherviselési, piacszabályozási.

A főbb szabályozási területeket górcső alá véve, eme megoldások gyakorlati megvalósításában kíván a jelen kiadvány segítséget nyújtani.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. Polgári jogi és cégjogi alapvetések
• II. A számviteli törvény átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó előírásai
• III. Az átalakulás, egyesülés és a szétválás adózási kérdései
• Melléklet: PÉLDATÁR

Szerző:

• Egri-Retezi Katalin

Életünk során többféle ingatlanhoz lesz közünk, csak a legfontosabbak: a lakás, a nyaraló, a vállalkozásunk irodája, egy üzlethelyiség vagy esetlegesen egy termelőüzem, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi létesítmény vagy földtulajdon: mind meghatározó tere a mindennapjainknak. 

Minden esetben felmerül a kérdés: ingyenesen jutottunk-e hozzá, örököltük vagy ajándékba kaptuk, esetleg apportként került a vállalkozásunkhoz, és ha igen, akkor milyen adó- és illetékkötelezettséggel számolhatunk? Ha nem ingyenes a szerzés, akkor mi a célszerű: vásároljunk, építsünk vagy béreljünk ingatlant? Milyen ingatlanok szerzése preferált, ezeknek milyen feltételei vannak, hogyan befolyásolhatják az esetleges kiadásainkat, ezzel a döntésünket is? Ha már miénk az ingatlan, milyen folyamatos kötelezettségekkel kell helyi/önkormányzati és központi szinten számolnunk? Ha bérbeadjuk az ingatlanunkat, úgy mikor, milyen feltételekkel lesz legcélszerűbb a hasznosítás? Mi legyen az ingatlannal, ha külföldön vállalunk munkát, társadalombiztosítási szempontból van-e jelentősége a lakóhelynek? A döntésünk megalapozásához valamennyi kapcsolódó adónemet és a hozzájuk tartozó eljárási szabályokat is ismertetjük: személyi jövedelemadó, társasági adó, általános forgalmi adó, helyi adók (építmény-, telek-, kommunális adó), szociális hozzájárulási adó. Természetesen megkerülhetetlen bármilyen ingatlanszerzésnél az illetékkötelezettség, amelyet a leggyakoribb szerzésekre vonatkozóan részletesen bemutat kiadványunk. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása minden esetben jogi esemény is, amelyhez különböző fontos tartalmi kellékekre is figyelnünk kell: pl. mikor érvényes egy adásvételi szerződés, előleget vagy foglalót fizessünk, mikor szükséges ügyvéd vagy közjegyző közreműködése? 

Szándékunk szerint Olvasóink minden, a fentiekkel kapcsolatos kérdésükre választ találnak kiadványunkban, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy terjedelmi okokból csak a legfontosabb szabályok bemutatására vállalkozhattunk. 

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. Az ingatlanok szerzésének, átruházásának jogi szempontjai
• II. Az ingatlanügyletek szerződéseinek megerősítése
• III. Ingatlanok a személyi jövedelemadózásban
• IV. Társasági adó és ingatlan
• V. Az ingatlanokhoz kapcsolódó áfaszabályok
• VI. Az ingatlanok és a helyi adózás
• VII. Ingatlanok és illetékkötelezettség
• VIII. Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási összefüggések

Szerzők:

• dr. Illés-Hajdu Emese
• Kopányiné Mészáros Edda
• dr. Kovács Attila
• dr. Kovács Zsolt Csaba
• Kovácsné Homoródi Beáta
• dr. Németh Nóra
• dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

Az elektronikus (vagy e-)kereskedelem, valamint újabb szóhasználattal digitális gazdaság a globalizálódó világ egyik legjellegzetesebb megnyilvánulási formája. Az internet elterjedése korábban soha nem látott kereskedelmi módszerek előtt nyitotta meg az utat. Legjelentősebb vívmányának minden bizonnyal azt tekinthetjük, hogy lehetővé tette a tartalomnak, vagyis az információnak annak megjelenési formájától független értékesítését.

Mivel a digitalizálódási folyamat egyre inkább kiterjed a kereskedelem valamennyi területére, egyre nehezebbé válik elhatárolni a digitális gazdaság adózási kérdéseit a hagyományos gazdaságétól. Jelen kiadványban az e-kereskedelem adózási kérdései körében bemutatjuk a klasszikus elektronikus kereskedelem nemzetközi adójogi szabályait, vívmányait.

Ennek körében áttekintjük az e-ügyletek főbb szereplőit, foglalkozunk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) javaslataival, az e-kereskedelem bölcsőjének tekinthető Amerikai Egyesült Államokbéli adózási alapvetésekkel, továbbá a magyar adóigazgatás és a digitalizáció jelentősebb kapcsolódásaival.

Az írásban górcső alá vonjuk az elektronikus kereskedelem és digitalizáció térnyerése által teremtett új adójogi kihívásokat, ennek körében kitérünk a digitális gazdaság adózására a nemzetállamok által adott megoldásokra is, külön figyelmet szentelünk a magyar reklámadónak mint a korát megelőző digitális jellegű adónak.

A kiadványban elemezzük a digitális gazdaság adóztatásától a globális társasági minimumadó felé vezető megoldásokat, valamint az elektronikus kereskedelem áfakezelésének megújult szabályait. Utóbbi aktualitása abban áll, hogy uniós szinten módosultak a hozzáadottérték-adó (áfa) szabályai. A változtatások egy része 2019. január 1-jétől lépett hatályba, az érdemibb változást hozó rész pedig 2021. július 1-jétől alkalmazandó. 

A lapszám az elektronikus kereskedelem jogi kérdései közül az elektronikus kereskedelemben megjelenő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok körét dolgozza fel. Ennek keretében bemutatjuk az elektronikus kereskedelem és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának „kapcsolódását”; az online környezetben alkalmazandó speciális jogi megoldásokat; az alkalmazott kommunikációs eszközök, üzleti modell sajátosságait. 

Kitérünk egyebek között a fogyasztók árral, árkedvezménnyel kapcsolatos megtévesztésére; az ingyenesség ígéretére; az ún. értékelésekre (történjenek azok a fogyasztók vagy véleményvezérek által); bemutatjuk az agresszív kereskedelmi gyakorlatok főbb szabályait, külön figyelmet szentelünk továbbá a különösen kiszolgáltatott fogyasztók, főként a gyermekek védelmének kérdéseire.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• Nemzetközi adózás
• Az elektronikus kereskedelem áfakezelésének megújult szabályai
• III. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az elektronikus kereskedelemben

Szerzők:

• Csabai Róbert
• Gubacsi Bernadett
• Magony Krisztina
• ŐryTamás
• Siklósiné Antal Gyöngyi
• Zavodnyik József

Régóta ismeretes volt, hogy az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket célszerű lenne újra gondolni. Ennek egyik indoka az volt, hogy az adóztatással kapcsolatos bevételi határok a magánszemélyek esetében évek óta változatlanok voltak.

A 2021. január 1-jén hatályba lépett új szabályokat a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény tartalmazza. Az új keretrendszerben három, egymástól jól elkülöníthető működési forma közül választhatnak a termelők: maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy akár családi mezőgazdasági társaságot is. A családi gazdaságokba beléphető magánszemélyek köre bővült, így van remény a generációváltásra is ebben a tevékenységi körben.

Egyszerűsödik az adminisztráció az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mindenki átalányadózó lesz, ha belefér az értékhatárba, és azt kell csak jelezni, ha valaki nem ezt az adózási módot választja.

A kiadvány célja az új szabályok alkalmazásának bemutatása mellett a hatályban maradt rendelkezések számbavétele és bemutatása.

Tartalomjegyzék:

• Előszó
• I. A családi gazdaságokról szóló törvény
• II. A mezőgazdasági őstermelők és a személyi jövedelemadózás
• III. A mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási kötelezettsége
• IV. Az őstermelők és a szociális hozzájárulási adó
• V. Szakképzési hozzájárulás
• VI. Rehabilitációs hozzájárulás
• VII. Az őstermelőket, családi gazdaságokat érintő áfaszabályok
• VIII. Mezőgazdasági termelők a társasági adó rendszerében
• IX. Helyi iparűzési adó a mezőgazdasági termelőknél
• X. Illetékek a mezőgazdaságban
• XI. Gépjárműadó, cégautóadó

Szerzők:

• Kopányiné Mészáros Edda
• dr. Kovács Attila
• Lepsényi Mária
• Matlné Kisari Erika
• dr. Németh Nóra
• Szabó Gábor

Magánszemélyként és vállalkozóként is mindennapjaink nélkülözhetetlen társa a személy- vagy tehergépjármű. Korántsem tekinthető azonban egyszerű döntésnek, hogy vásároljunk, lízingeljünk vagy béreljünk gépjárművet, vagy hogyan fizessünk alkalmazottainknak a gépjárműveik használatáért, milyen költségek számolhatók el szabályosan a céges vagy az alkalmazottak tulajdonában álló gépjárművekre.

Ismernünk kell az illeték- és áfaszabályokat, és kiemelt fontosságú a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó, cégautóadó, továbbá a társasági adó gépjárművekkel kapcsolatos szabályozása. Tisztában kell lennünk ugyanakkor azokkal a rendelkezésekkel is, amelyek nélkül a közúti forgalomban részt sem vehet a gépjárművünk, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályaival, illetve a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer működésével.

Kiadványunkban valamennyi kötelezettség esetében kitérünk a magánszemélyekre, egyéni és társas vállalkozókra/vállalkozásokra, mezőgazdasági termelőkre vonatkozó hatályos rendelkezésekre, és példákkal illusztráljuk az egyes kötelezettségek teljesítését, ezáltal is segítve a helyes jogalkalmazást, ami esetenként még adóelőnyt is jelenthet Olvasóink számára.

Tartalomjegyzék:

• Bevezetés
• I. A Gépjárművekkel kapcsolatos illetékkötelezettség
• II. Gépjárműadó
• III. Cégautóadó
• IV. Külföldi tehergépjárművek adója
• V. Regisztrációs adó
• VI. A gépjárművekkel kapcsolatos szabályok a személyi jövedelemadóban
• VII. Gépjármű a társasági adó alanyainál
• VIII. Személygépkocsik az Áfa rendszerében
• IX. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER)
• X. Eljáró hatóságok, adatszolgáltatás
• XI. Úthasználat, útdíjfizetés, menetlevél
• XII. Biztosítások, környezetvédelmi felülvizsgálat

Szerzők:

• dr. Illés-Hajdu Emese
• Kopányiné Mészáros Edda
• dr. Kovács Attila
• Kovácsné Homoródi Beáta
• dr. Németh Nóra

• A kiadvány elsősorban a társadalombiztosítási és családtámogatási rendszer által nyújtott sajátos jogosultságokat és támogatási formákat mutatja be. Ennek keretében az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetén igénybe vehető ellátásokat, az adózási rendszerben, a személyi jövedelemadózásban, illetékekben, áfában igénybe vehető kedvezményes lehetőségeket ismertetjük.
• Részletes tájékoztatást adunk a korábban már bevezetett, de módosult, esetenként kibővített társadalombiztosítási és családtámogatási juttatásokról (gyes, gyet, csed, anyasági támogatás stb.), valamint az ezekhez szükséges fizetési kötelezettségek teljesítéséről, a szükséges biztosításban töltött időről, egyéb feltételekről.
• Részletesen bemutatjuk a kisgyermekes szülőket érintő, különböző foglalkoztatási formákhoz tartozó munkaügyi és társadalombiztosítási sajátosságokat, úgymint a munkaviszony, vállalkozói jogviszony, alkalmi munkavállalás, egyszerűsített foglalkoztatás, közalkalmazotti, kormányzati tisztségviselői jogviszony kapcsolódó szabályait. Ezen eltérő foglalkoztatási formákban a munkaszerződések tartalmára, a bejelentési kötelezettségekre, a szabadságra, a táppénzre, egyéb juttatásokra vonatkozóan is átfogó tájékoztatást adunk.
• Fontos része a kiadványnak a személyi jövedelemadó rendszerében adott kedvezmények sora, például az első házasok, a gyermeket nevelők, a többgyermekes anyák kedvezménye, melyet számos példán keresztül mutatunk be, ezzel is segítve a helyes jogalkalmazást.
• A kiadvány megkülönböztetett figyelmet fordít a mozgáskorlátozott, illetve más fogyatékosságban érintett gyermeket nevelő családok által igénybe vehető pénzbeli ellátások és természetbeni juttatások áttekintésére.
• A gyermekvállalási hajlandóság növelése, a már megszületett gyermek ellátásához, neveléséhez adott különböző támogatások, a fiatal házasok lakhatási körülményeinek biztosítása, javítása, a képzéshez, oktatáshoz szükséges feltételek segítése egyaránt beletartozik a közös néven családtámogatási rendszerként emlegetett kormányzati intézkedések sorába. A támogatások új törvénnyel, törvénymódosítással, kormányrendeletekkel fokozatosan lépnek életbe, a babavárástól kezdve a többgyermekes családok mobilitási célú gépjárművásárlási támogatásáig.
• A járványügyi helyzetből fakadó sajátos munkavégzés, a hozott kormányzati intézkedések az egyes ellátásokra hosszabb távon is hatással lehetnek, így ezekre az aktualitásokra is felhívjuk a figyelmet.

Szerzők:

• Kovácsné Homoródi Beáta
• Kopányiné Mészáros Edda
• dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
• dr. Villányi Zsuzsanna

Az általános forgalmi adóról szóló törvény tartalmaz olyan különleges esetköröket, amelyek során az ügylet számlázása, illetve áfakezelése nem az általános szabályok szerint minősül. Ezeknél az eseteknél az adó mértékében, vagy az adó alapjának meghatározásában, vagy az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja tekintetében találunk különös szabályokat.

Ilyen különleges esetkörök az alábbiak:

• az alanyi adómentesség,
• az utazásszervezési árrésadózás,
• a használt ingóságok árrésadózása,
• a mezőgazdasági különös adózási jogállás,
• a pénzforgalmi szemléletben történő áfafizetés.

Abban az esetben, ha az adó megállapításának a felsoroltak közül valamely különleges módjával találkozunk, akkor az annak alapján teljesülő ügylet áfarendszeren belüli kezelése, valamint számlázása során elsősorban az érintett különös adózási módra vonatkozó, jelen kiadványban ismertetésre kerülő különös szabályokat kell alkalmazni, és csak kivételes esetekben kerül sor az áfatörvény általános szabályainak alkalmazására (például, ha az adott különös adózási módra vonatkozó szabályrendszer nem tartalmaz egy adott kérdéskörben speciális rendelkezést, vagy ha az adott különös adózási módra vonatkozó szabályrendszer kifejezetten elrendeli az általános szabályok alkalmazását).

E kiadványban az egyes különös adózási módok ismertetésénél nemcsak a különös szabályokra térünk ki, hanem annak érdekében, hogy teljes egészében láthassuk, hogyan működik az áfa ezeken a speciális területeken, ahol szükséges, az általános áfaszabályokat is ismertetjük (mint például a mezőgazdasági különös adózásnál, ahol az általános és a különös szabályrendszer egymás melletti vizsgálatával könnyebben megérthetjük ezen adózási mód lényegét).

Kiadványunk az elméleti szabályanyag ismertetésén túl számos gyakorlati példát is tartalmaz, amelyek segítik az adózókat a jogalkalmazásban.

Szerző: dr. Farkas Alexandra

A megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
• évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
• évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról – egységes szerkezetben
• évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
• 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
• évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól – egységes szerkezetben
• évi CXII. törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
• 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

A megváltozott adótörvények szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

• 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
• 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
• 1990. évi C. törvény a helyi adókról
• 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
• 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
• 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A megváltozott adótörvények szövege a 2020. évi évközi és a 2021-ben hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
• 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
• 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

Kiadványismertető

Az áfalevonás, valamint az arra vonatkozó tilalomrendszer, illetve az áfa-visszaigénylés a hozzáadottérték-adózás rendszerének egyik alapvető kérdésköre. A hozzáadottérték-adózás röviden azt jelenti, hogy az adó alanya a forgalmat terhelő áfa megfizetése mellett az általa igénybe vett ügyletek kapcsán adólevonási jogot is érvényesíthet, továbbá, amennyiben az áfabevallás elkészítésekor a fizetendő és a levonható áfa különbözete negatív összeg, akkor ezen összeget visszaigényelheti. Az adólevonási, valamint az adó-visszaigénylési jog azonban nem korlátlan, számos – pozitív és negatív – törvényi feltételük van.

Kiadványunkban gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be az adólevonási jog természetét, részletes szabályait, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre (köztük a személygépkocsi, az ingatlan, a telefon és az étel, ital, vendéglátás áfalevonási szabályaira). Ismertetjük továbbá az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

A kiadvány ezen túl konkrét esetekkel illusztrálva mutatja be a levonható és a le nem vonható áfa megosztására vonatkozó előírásokat, a tárgyi eszközzel kapcsolatos levonási és arányosítási szabályokat, illetve a vagyoni értékű jogot érintő arányosítási rendelkezéseket is.

Szerző: dr. Farkas Alexandra, adószakértő

Kiadványismertető

Napjaink kereskedelmi folyamatai során lépten-nyomon találkozunk az áruforgalmat meghatározó vámjogi rendelkezésekkel. A globális kereskedelem elképzelhetetlen vámszabályok és azok betartásán dolgozó szakemberek nélkül. A vám megőrizte alapvető fiskális szerepét, ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése, az áru- és személyforgalom hatalmas mértékű növekedése előtérbe helyezte az áruforgalom ellenőrzéséből adódó rendészeti feladatokat. A hatalmas méretű áruforgalom ellenőrzését ugyanakkor a vámhatóságoknak, valamint a vámeljárásokat kezdeményező vámszolgáltatóknak olyan módon kell megoldaniuk, hogy a vámellenőrzések és a vámjogi műveletek az ellátási láncban a lehető legkisebb fennakadást okozzák. Fenti kihívásoknak való megfelelés alapfeltétele egy jól működő Vámunió és annak alapját képező vámjogi rendelkezéseket tartalmazó európai vámkódex.

Kiadványunkban bemutatjuk a vámjog alapjait képező szabályrendszereket, az áruk tarifális besorolását, vámjogi származását és a vámértékét érintő alapvető rendelkezéseket, valamint gyakorlati alkalmazásuk kérdéseit. Olvashatnak továbbá, olyan modern vámjogi megoldásokról, mint az AEO engedély, valamint az import áfa kezelésének jelenlegi gyakorlati megoldásai. A kiadvány utolsó harmadában – a vámjogi szankciórendszer bemutatása mellett – a jövedéki termékek export- és importforgalmának szabályai is helyet kaptak.

A vámjog, valamint a vámigazgatási eljárás egy speciális jogi terület, ugyanakkor ezer szálon kapcsolódik a mindennapjainkhoz, a további jogi területekhez. Egyes részei, mint például a termékek tarifális besorolása alapját képezi adómértékek meghatározó osztályozásához, adókötelezettség megállapításához, valamint az EKÁER-rendszerben való érintettség azonosításához.

Olyan jogi rendelkezésekről van szó, amikor a vámjogot vizsgáljuk, melyet az Európai Unió jogalkotó szervei alkottak, és melyek közvetlenül és egységes módon alkalmazandók az egész Unió területén a tagállamok vámigazgatásai által. A Vámuniónak köszönhetően az EU területén letelepedett gazdálkodók vámfolyamataikat bármely tagállamban, az adott tagállam vámigazgatása előtt kezdeményezhetik, függetlenül a letelepedésük helyétől. Egy ilyen komplex vámigazgatási rendszer képes modern szabályok kialakítására, ugyanakkor érdekes és megoldásra váró kérdések felvetésére is.

Szerző: dr. Falcsik István, ügyvéd, vámszakértő

A magyar adórendszer kialakításának alapvető jellemzője, hogy a legnagyobb adóbevételek önadózás útján teljesülnek, azaz elsődlegesen a magánszemélyek, vállalkozások, egyéb szervezetek azok, akik/amelyek kötelesek adófizetési kötelezettségüket megállapítani és a megállapított adót az adóhatóságok felé bevallani és megfizetni. Ezért az adóztatás szabályozásakor meg kellett oldani, hogy az önkéntes jogkövetésen alapuló rendszerbe olyan ellenőrző pontok épüljenek be, amelyek egyrészt alkalmasak arra, hogy az adózók egyre szélesebb tömege számára váljon egyértelművé, hogy a rendszert nem érdemes se rövid, se hosszú távon kijátszani, vagyis az adószabályokat jobb követni. Másrészt az adóztatás során az adóhatóság részére is biztosítani kellett azokat az eszközöket, amelyek alkalmazásával a látókörébe került adózóról utólag meg tudta mondani, hogy az adókötelezettségeit a törvényes előírásokkal összhangban teljesítette-e. Ennek az eszközrendszernek a központi eleme a kezdetektől fogva a hatósági ellenőrzés volt. Amennyiben az adóhatóság egy-egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy az adószabályok megsértése miatt az adózó nem előírásszerűen teljesítette az adókötelezettségeit és ennek következtében kevesebb adót fizetett, az elmaradt adót utólagos adómegállapítás keretében határozattal írta elő, illetve a jogsértéshez igazodó szankciót alkalmazott.

Ma már az adóztatási technikák fejlődése miatt látni kell, hogy az ellenőrzés nem feltétlen jelent egyet azzal, hogy az adóhatóság megbízólevéllel elrendelt formális ellenőrzési eljárásban győződik meg a vizsgálat alá vont adózó önkéntes jogkövetéséről, vagy annak hiányáról. Ehelyett ma már az ellenőrzési funkciók egyre speciálisabb eszközök alkalmazásával, az adóellenőrzések világán túl is megjelennek.

Az adóhatóság tevékenységének egészét jellemzően elérő szolgáltatói szemlélet fokozatosan megjelenik az ellenőrzési területen is. Ennek következménye, hogy sok esetben az adóhatóság nem feltétlen hatósági eszközzel old meg korábban adóellenőrzés során végrehajtott feladatokat. Ugyanakkor a információs technológia fejlődéséből fakadó lehetőségek tudatos fejlesztésével az ellenőrzési munka mára a célzottabb, a reálfolyamatokhoz közelebbi ellenőrzési jelenlétet tesz lehetővé, ami szükségszerűen magával hozza a hatósági munka hatékonyságának növekedését is.

A kiadványban a külföldön történő munkavégzésre vonatkozó leggyakrabban előforduló esetekkel összefüggő adózási és társadalombiztosítási tudnivalókat mutatjuk be, a belföldi és külföldi foglalkoztató és a magánszemély oldaláról egyaránt megvilágítva.

A kiadvány segítséget nyújt a külföldön dolgozó magánszemélynek abban, hogy megismerje, Magyarországon milyen adókötelezettségekre kell figyelnie, továbbá számos gyakorlati útmutatást tartalmaz azon szakemberek számára is, akik munkájuk során foglalkoznak külföldi kiküldetések költségtervezésével vagy bérszámfejtésével, a magyar szja-bevallás elkészítésével. A határon túl végzett tevékenységekből származó jövedelmek utáni adókötelezettségek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben és a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény és Kommentárban (a továbbiakban: OECD Modellegyezmény) szabályozott jövedelemkategóriák és az egyes adókötelezettségekre vonatkozó szabályok ismertetésén alapulnak. A személyi jövedelemadó mellett a járulékok és a szociális hozzájárulási adó kiküldetéseket érintő rendelkezéseit is bemutatjuk.

A társadalombiztosítási kötelezettség megítélése különös figyelmet érdemel 2020-ban a második félévtől hatályos új törvényi előírások és a kiküldetésre vonatkozó átmeneti rendelkezések hiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy szinte egyik napról a másikra kell áttérni az új rendelkezések alkalmazására: a 2020. június havi számfejtésnél még a régi, júliustól pedig már az új szabályokat kell figyelembe venni.
A külföldön történő munkavégzés adózási és társadalombiztosítási szabályozása igen összetett. Nem elegendő a küldő és a fogadó ország szabályait ismerni, hanem vizsgálni kell a két vagy többoldalú egyezmények adózásra és a szociális biztonságra gyakorolt hatását is. Mind az adó-, mind a társadalombiztosítási egyezményekre elmondható, hogy felülírják a magyar előírásokat. Ennek következtében a bérszámfejtés mindennapi gyakorlatát a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően át kell alakítani, amely időigényes feladat, ha eltévedünk az adózás útvesztőjében. A kiküldetés megkezdése előtt fontos mind az adózásra, mind a járulékfizetésre vonatkozó szabályok körültekintő áttanulmányozása, mely által elkerülhető az adóbevallások utólagos önellenőrzésével járó adminisztráció.

A kiadványban olyan szabályok, javaslatok is ismertetésre kerülnek, melyek a magyar törvényekben esetleg nem találhatók meg, de az OECD Kommentár alapján a kettős adózás elkerülhető. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerek megfelelő alapul szolgálnak például a jövedelmek munkanapok szerinti arányosításához, a munkaviszony megszűnésekor járó juttatások vonatkozási időszakának rendhagyó megállapításához, valamint a hipotetikus adó lényegének és gyakorlati hasznosságának megértéséhez.

Az egyszerűbb megértés segítése érdekében példák, táblázatok szemléltetik a leírtakat a 2020. áprilisban hatályban lévő és/vagy júliustól hatályos, de a kézirat leadásakor már kihirdetett jogszabályi rendelkezések alapján.

A cégvezetőknek sajnos nem elegendő a vezetett vállalkozás tevékenységét alaposan ismerniük – összetett a felelősségük a vállalkozás vitelét illetően. A gyakorta változó szabályozási környezetben nem egyszerű az ennek való megfelelés, ráadásul a 2020-as év igazán az alkalmazkodás próbája…

Már „az élet megszokott rendje szerint”, január 1-jén hatályba lépett rendelkezések áttekintése és alkalmazása is komoly feladatot jelent, s persze készülni kell az év közben hatályba lépő, már kihirdetett normákra, így például a számlázással kapcsolatos elektronikus adatszolgáltatásra vagy az új társadalombiztosítási szabályrendszer alkalmazására is, közben pedig márciustól még a koronavírus miatti veszélyhelyzet is naponta hoz új rendeleteket. Ez a rendkívüli helyzet megfelelő kezeléséhez természetesen elengedhetetlen akkor, mikor jó néhány ágazat egyik hétről a másikra került rendkívül nehéz helyzetbe, vesztette el piacának jelentős részét vagy akár egészét.

Kiadványunkat olyan mankónak szánjuk, amelyre bátran támaszkodhatnak az érdekeltek a mindennapi munkájuk, cégvezetői tevékenységük során.
Hasábjainkon áttekintjük az alapvető társasági jogi kérdéseket, a cégvezető felelősségi körébe tartozó legfontosabb teendőket.

A könyvviteli feladatokat ellátókkal való kapcsolattartáshoz szükséges számviteli alapok mellett áttekintjük, hogy e területen melyek az ügyvezetés felelősségi körébe utalt feladatok. A vezetői felelősségvállalás szintjéhez szükséges mértékben sorra vesszük az adózás egyes kérdéseit, amelynek során külön kitérünk a veszélyhelyzettel összefüggésben meghozott fontosabb változásokra. Végül szót ejtünk a társaság mint munkáltató egyes feladatairól, különös hangsúlyt helyezve a munkáltató adatkezelésének problémáira.

A kiadvány bemutatja a hatályos transzferár-szabályozási előírásokat, a transzferárazás alapjaitól, módszertani megfontolásoktól, a nemzetközi és hazai szabályozási környezeten keresztül egészen az adóhatósági ellenőrzési szempontrendszerig. Részletezésre kerülnek a kapcsolt vállalkozások transzferárazással kapcsolatos feladatai és kötelezettségei, az új dokumentációs rendelet és a dokumentálási folyamat. Képet alkot a transzferárazás kiemelten kockázatos területeiről és tranzakció-típusairól, az adatbázisok alkalmazási megfontolásairól, valamint a 2019. és 2020. évben hatályba lépett, vállalatcsoportokat speciális módon érintő adóváltozásokról. A kiadvány példákkal és esettanulmányokkal segíti az elméleti részletek gyakorlatba illesztését.

Kiadványunk a követelésekről, azok biztosításáról és érvényesítésnek lehetőségeiről szól. Összefoglaljuk, hogy mire érdemes figyelni már a szerződések megkötése során annak érdekében, hogy az egyes követeléseinket mind biztosabban és egyszerűbben tudjuk érvényesíteni, illetve kitérünk az egyes kontraktusok jogkövetkezményre is ebből a szempontból. Végigjárjuk a követelések érvényesítésének egyes útjait, lehetőségeit, s áttekintjük az elszámolási, számviteli és adójogi vonatkozásokat is.

• a követelések érvényesítésének jogi eszközei
• szerződéskötési praktikák
• bírósági végrehajtás
• adózási és elszámolási kérdések

A megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

• évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, valamint a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról – egységes szerkezetben
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
• évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
• évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról – egységes szerkezetben
• évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
• évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
• 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
• évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól – egységes szerkezetben
• évi CXII. törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
• 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról

A megváltozott számviteli törvény szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

A megváltozott adótörvények szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

• évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
• évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
• évi C. törvény a helyi adókról
• évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
• évi CX. törvény a regisztrációs adóról
• évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
• évi XCIII. törvény az illetékekről
• évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról

A megváltozott adótörvények szövege a 2019-es évközi és a 2020-ban hatályba lépő változások kiemelésével és a módosítások magyarázataival

• évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
• évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
• évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
• évi CL. törvény az adózás rendjéről
• évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
• évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

Az adóhatósági ellenőrzések megállapításai a befogadott felülvizsgálati kérelmek nyomán született iránymutató kúriai döntések tükrében

A jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezése, gyakorlati alkalmazása, legyen szó bármely jogterületről, igen sok esetben vet fel kérdéseket. Az eligazodást segítik a szabályozókhoz fűzött jogalkotói indokolások, különböző cikkek, tanulmányok, kiadványok. Mindezeken felül kiemelt szerepet játszik e körben a Kúria joggyakorlat-egységesítő tevékenysége. Jogegységi határozatok, kollégiumi vélemények, állásfoglalások, elvi bírósági döntések, joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálatai segítik a jogalkalmazást. Nemcsak az összegző elemzésekre érdemes azonban figyelmet fordítani, a Kúria eseti ügyekben hozott döntéseiből is jól kirajzolódik az ítélkezési gyakorlat. Nincs ez másként az adóigazgatás terén sem. Kiadványunk az elmúlt egy-két év néhány fontosabb, érdekesebb témakörben született, iránymutató kúriai ítéletének, illetve azok t tartalmazza.

A kiadványban gyakorlati oldalról mutatjuk be a globális mobilitásra vonatkozó főbb szabályokat, elsősorban a Magyarországon lévő vagy ide jönni kívánó külföldi vállalkozások számára. A konkrét ügyekben szerzett gyakorlati tapasztalatok ismertetésével célunk nem a részletszabályok aprólékos ismertetése, hanem a főbb irányok bemutatása, akként, hogy a kedves Olvasó átfogó képet kapjon a témáról. Figyelemmel arra, hogy a szabályozás egy része a világ számos országában „egy kaptafára” megy, ezért írásunkat azzal a nem titkolt céllal is készítettük el, hogy a magyar vállalkozások is kedvet kapjanak és minél nagyobb számban legyenek „globálisan mobilak”!

• Határokon átnyúló üzleti jelenlét
• Foglalkoztatás és munkavállalás
• Tartózkodás, letelepedés
• Adózás és társadalombiztosítás
• Befektetési, vagyonszerzési lehetőségek
• Családjogi sajátosságok

• A külföldi kiküldetések szabályrendszere és ellenőrzése
• Nehezen elérhető adózók
• EKHO ellenőrzési szemmel
• Sajátos ellenőrzési területek: transzferár, gyógyszer, élelmiszer 
• Az adóregisztrációs eljárás mint sajátos ellenőrzési módszer

• Kisvállalati adó
• Egyszerűsített vállalkozói adó
• Kiadózó vállalkozások tételes adója
• Egyéni vállalkozók

Kiadványunk a gazdálkodó szervezetek számára készült, célja, hogy bemutassa, miként intézhetik a gazdálkodó szervezetek saját ügyeiket elektronikusan a különféle közhatalmi szervek előtt, mint amilyenek például a bíróságok és a hatóságok.

Az útmutató gyakorlati segítséget nyújt a jogi képviselő nélkül eljáró gazdálkodó szervezetek részére, ugyanakkor a tartalmát úgy fogalmaztuk meg, hogy a jogi képviselők számára is hasznos információkat rögzítsen. A teljesség érdekében kitérünk néhány olyan témakörre is, mint a cégeljárás vagy a polgári peres eljárások, ahol vagy kötelező, vagy pedig jellemző a jogi képviselet.

• Jogi háttér
• Adatkezelés
• Gazdálkodás és számvitel
• Adózás
• Iratminták

A kiadvány a munkavállalók részére adható juttatások adókötelezettségét mutatja be, rendszerezett formában, a munkáltatóknál leggyakrabban előforduló kiadásokra fókuszálva.