Amikor keresőképtelen a dolgozó

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Habár a köznyelvben sokszor csak táppénzként emlegetik, valójában a munkavállaló betegsége miatti távolléte esetén először betegszabadságról beszélünk.

Időtartamát tekintve ilyenkor a munkavállaló keresőképtelennek minősül, azaz saját betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A Munka Törvénykönyve alapján a betegség miatti keresőképtelenség idejére évente 15 munkanapra betegszabadság jár. Amennyiben év közben kezdődik a jogviszony, úgy ez arányosításra kerül. Arányosításnál egész napnak kell tekinteni a fél napot elérő töredéknapot. Abban az esetben is jár arányosan a betegszabadság a jelenlegi munkáltatónál, ha a dolgozó előző munkahelyén már kimerítette a 15 napnyi betegszabadságát.

Betegszabadságra a munkaviszonyban foglalkoztatottak mellett a közszolgálati, közalkalmazotti, kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatottak is jogosultak. Egyéni- vagy társas vállalkozó, valamint,  a magánszemély, ha megbízás alapján végez munkát, nem lesz jogosult betegszabadságra. Továbbá akkor sem jár betegszabadság, amennyiben a keresőképtelenség üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés vagy veszélyeztetett várandóság miatt áll fenn.

A betegszabadság idejére járó juttatást teljes egészében a munkáltató fizeti, melynek összege a távolléti díj 70%-a, ami a bérhez hasonlóan adó- és járulékköteles. A betegszabadságra jogosult személy amennyiben már kimerítette betegszabadság napjait, az azt követő naptól - keresőképtelensége további időtartamára - ellátásként táppénzre lesz jogosult. Azokban az esetekben, amikor a dolgozó nem jogosult betegszabadságra, a keresőképtelenség első napjától táppénz jár.

A betegszabadsággal ellentétben a táppénz naptári napokra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Táppénzre jogosult az a biztosított, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, keresőképtelen és erről orvosi igazolása is van. Táppénz, a betegszabadságra való jogosultsági napokat leszámítva, az igazolt keresőképtelenség idejére jár a magánszemélynek, azonban legfeljebb egy éven át. A táppénz összege kevesebb, mint a betegszabadságra járó juttatás. Folyamatos, legalább 2 évi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő, továbbá kórházi ellátás tartama alatt 50 %-a. Amikor a szülő 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt a gyermek mellett tartózkodik az intézményben, a táppénz összege szintén a táppénz alapjának 50 %-a. A táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ami 2015-ben napi maximum 7000 forint táppénz ellátást jelent a keresőképtelen személyek számára.

A táppénz iránti kérelmüket a munkavállalók a munkáltatójukhoz kötelesek benyújtani, míg az egyéni vagy társas vállalkozók a székhelyük szerinti illetékes megyei kormányhivatalhoz. A táppénz ellátást a foglalkoztatónál működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el és folyósítja. Amennyiben a munkavállalónál olyan változás következik be, ami befolyásolja az ellátásra való jogosultságát vagy annak folyósítását, úgy ezt 15 napon belül be kell jelentenie az ellátást folyósító szervhez. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10 000 Ft-tól - 100 000 Ft-ig terjedő összegű bírságot szabhat ki a hatóság.

A cikk szerzője Bodnár Andrea, az UCMS Group Hungary munkatársa.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • orvos

    Kilenc év alatt csaknem felére csökkent a táppénzt igénybe vevők és a táppénzen töltött napok száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adatsorából. A trendet vélhetően nem a népegészségügyi adatok javulása, hanem a táppénzszabályok folyamatos szigorítása és a dolgozók munkanélküliségtől vakló félelme magyarázza.

  • jog

    Idén másként kell kiszámolni a táppénz összegét, és másként kell meghatározni az ellátások naptári napi alapját. Írásunk számos példával magyarázza el a módosítások lényegét.

  • család

    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban Eb.törvény) 2014. január 1-jét követően bekövetkezett változások újdonságot jelentenek a több ellátásra jogosultaknak az ellátásválasztásban, valamint a pénzbeli ellátások naptári napi alapjának kiszámításában.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén