Egy Kiskőrösről irányított, szeszes itallal kereskedő, a költségvetésnek több mint másfél milliárd forint kárt okozó bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte a szervezet.
Az adóhivatal vádemelési javaslattal adta át a Fejér Megyei Főügyészségnek annak a bűnszervezetnek az ügyét, amit még 2018-ban számoltak fel.
Költségvetési csalás miatt három év börtönre ítélte a Pécsi Ítélőtábla a Tolna megyei Nagyszokoly független polgármesterét.
Az általános forgalmi adó tekintetében hosszú idők óta kiemelt terület az adókijátszás, csalás vizsgálata. A nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. E körülményeket mindig vizsgálni szükséges. A következőkben egy adózói tudattartalom témakörben született bírósági döntést mutatunk be.
Az Európai Ügyészség által vezetett nyomozás keretében Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon csaptak le a hatóságok.
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy bűnbanda tagjait, mert egy teherautónyi kávét utaztattak Szlovákia és Magyarország között, majd a termék áfáját jogosulatlanul visszaigényelték.
Összesen 10,5 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek az a három, mobiltelefonok és más elektronikai eszközök kereskedelmével foglalkozó bűnszervezet, amit nemrég számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A bandák módszere azonos volt: a Közösségből beszerzett árut egy szövevényes céghálón átfuttatva kerülték el az áfafizetést, így versenytársaiknál jóval kedvezőbb áron tudták kínálni termékeiket – olvasható a NAV weboldalán.
Négymilliárd forint áfát tüntetett el fiktív számlákkal egy több mint harminc cégből álló számlagyár, a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnszervezet három vezetőjének letartóztatását – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.
Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt letartóztatott négy férfit a Pécsi Járásbíróság, akik úgy tudtak versenyképes árat ajánlani a piacon, hogy a fiktív számlákra épülő hálózatuk révén 4,6 milliárdnyi áfát nyeltek el.
Egy őrzés-védelemmel foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely fizetendő áfáját úgy csökkentette, hogy bevételeit egy strómanok vezette, gyakran váltott fantomcégekből kiépített hálózaton keresztül futtatta át.
Hatmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek egy alumíniummal kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait nemrég fogták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.
A költségvetésnek csaknem 650 millió forint kárt okozó, műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó céghálózatot működtető bűnszervezetet számoltak fel a NAV munkatársai a napokban – közölte a szervezet dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy férfival szemben, aki nem vallotta be az általa vezetett tatai gazdasági társaság termékértékesítéséből eredő bevételét és csaknem százmillió forint áfát nem fizetett meg.
A közösségi áfaszabályok kijátszásával egymilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek egy napelemes rendszerek kereskedelmével foglalkozó bűnszervezet, amelyet Fejér megyéből irányítottak.
A három, szövevényesen felépített, fővárosi irányítású bűnszervezetnél az adóhatóság munkatársai a nagyszabású akcióban, összesen 160 helyszínen kutattak, 60 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatan már letartóztatásban vannak.
Az akcióban készpénzt, nagy értékű gépjárművet, raktárbázist foglaltak le a hozzá tartozó árukészlettel, továbbá ingatlanokat és bankszámlákat zároltak.
A dél-dunántúli család tagjainak tíz éve nincs kimutatható jövedelmük, mégis luxusautókkal jártak.
Az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez az eset áll fenn, ha maga az adóalany követ el csalást, ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy beszerzésével héa-csalást megvalósító ügyletben vesz részt. Az adóhatóság kötelezettsége az adózói tudattartalom feltárása és bizonyítása. A továbbiakban egy Kúria által hozott döntést mutatunk be.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a férfival és társával szemben, akik két éven keresztül, több mint 60 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.
Az adóhatóság dél-alföldi pénzügyi nyomozói egyszerre mintegy harminc helyszínen csaptak le a bűnszervezethez köthető ingatlanokra és foglaltak le bizonyítékokat.
