Az Országgyűlés elé november elején benyújtott törvényjavaslat számos foglalkoztatási tárgyú törvényt módosítana, köztünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat – összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel – a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesítését is tartalmazza.
A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, sms-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetők írásbelinek, érvényesek-e, és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.
A Magyar Turisztikai Ügynökség legfrissebb sajtóközleményében megjelent a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók szolgáltatói számára is fontos határidőmódosítások, továbbá a turizmushoz kapcsolódó munkaidőkeret változások.
November elején törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé, amely módosítana egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeket, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat számos technikai jellegű változtatást tartalmaz, de vannak jelentősebb, európai uniós irányelveket átvételét szolgáló újítások, ilyen például a joggal való visszaélés tilalmával összefüggő bizonyítási szabályok egyértelműsítése is.
Egyre gyakrabban merül fel a kérdés a munkáltatók és munkavállalók részéről, hogy vajon fizethető-e a munkabér euróban? Vagy esetleg az euróban kifejezett munkabér, a kifizetés napján érvényes MNB árfolyamon forintra átszámítva kifizethető? A kérdés megválaszolásában a RSM Hungary szakértője, dr. Oláh Tamás segít.
Megtagadhatják a szabadság kiadását a munkáltatók, erre a visszaélésre az Mt. tervezett módosítása ad törvényi lehetőséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez súlyosan sérti a munkavállalók jogait. A módosítási javaslatok között van egy különösen sérelmes pont is: végkielégítés nélkül felmondásra kényszeríthetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. A MASZSZ tiltakozik az érthetetlen okból tervezett változtatások bevezetése ellen.
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.
Az Mt-módosítás hatálybalépésétől legkésőbb az első munkanaptól számított hetedik naptári napig szükséges írásban közölni a munkavállalóval a munkafeltételeket.
Előremutató szabályok, alacsony összegek. Bevezetésre kerül az apasági szabadság és a szülői szabadság.
Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése érdekében a Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.
Ha a munkaviszonyra gondolunk, akkor jó eséllyel az egy munkáltató és egy munkavállaló közötti kapcsolat jut eszünkbe. Nem ritka azonban az, hogy valamely oldalon több szereplő tűnik fel. Munkakör-megosztásról beszélünk, amikor egy munkaszerződés alapján több munkavállaló áll kapcsolatban ugyanazzal a munkáltatóval.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
A technológia fejlődésének vitathatatlan előnyeivel párhuzamosan az adatvédelmi incidenseket okozó fenyegetések köre és súlyossága is rohamosan növekszik. Egyre több program, módszer és vírus létezik a kibertérben, ami képes még a legvédettebb rendszeren is áthatolni és komoly problémákat okozni egy szervezeten belül. A biztonságra nézve a legnagyobb kockázatot azonban továbbra is „házon belül” kell keresni, az adatvédelmi incidensek túlnyomó többségét ugyanis az emberi figyelmetlenségek, rosszindulatú cselekedek, mulasztások okozzák, amelyekért a munkavállalók is felelősek lehetnek.
A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás; sorozatunk második részében erről lesz szó.
A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás.
A szakszervezet a munka törvénykönyvéből vagy kollektív szerződésből eredő igényét bíróság előtt érvényesítheti. E kereset előterjeszthetőségének lehetősége nem azonos a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatti bírósághoz fordulás lehetőségével – a Kúria eseti döntése.
A beosztások gondos tervezése ellenére is sokszor előfordul, hogy egyes munkavállalóknak vagy munkavállalói csoportoknak a beosztás szerinti napi munkaidőn kívül is a munkáltató rendelkezésére kell állniuk. Ez a fajta rendelkezésre állás megvalósulhat ügyelet és készenlét formájában is. Bár a két intézmény számos hasonlóságot mutat, mégis érdemes megvizsgálni, hogy miben térnek el egymástól.
A munkavállaló halálával a munkaviszony automatikusan megszűnik – de mi történik a munkaviszonnyal, ha a természetes személy munkáltató hal meg?
Bármelyik fél részéről is történjen a munkaviszony felmondással történő megszüntetése, gyakorta előfordul, hogy a felmondási idő tartama alatt a munkavállalók már nem olyan lelkesedéssel vetik bele magukat a napi feladatokba, mint korábban. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a felmondási idő a munkaviszony része, az ahhoz kapcsolódó jogok és a kötelezettségek mindkét fél oldalán fennállnak egészen a munkaviszony végéig.
A munkahely az a hely, ahol a munkavállalónak a munkaviszonyból származó kötelezettségeit teljesítenie kell. A munkavégzés helyét a felek többféleképpen is meghatározhatják, de arról mindenképp a munkaszerződésben kell rendelkezniük. Ha a megállapodás munkahelyre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor a szokásos munkavégzési helyet kell munkahelynek tekinteni.
