Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések Munka törvénykönyve címkével

2021. május 12. Munkaügyek

Járhat-e a plázai dolgozóknak vasárnapi pótlék?

Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.

2021. április 27. Munkaügyek

A több műszakos tevékenység és a műszakpótlék kapcsolata

Már csak nevéből eredően is egyértelműnek tűnhet, hogy műszakpótlék illeti meg azokat a munkavállalókat, akik több műszakos tevékenységű munkáltatónál végeznek munkát. Azonban attól, hogy a két jogintézmény neve hasonlít, mégsem mondhatjuk, hogy a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókat minden esetben, pusztán a több műszakos tevékenység miatt megilletné a műszakpótlék.

2021. március 23. Munkaügyek

Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok

Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait.

Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok
2021. március 17. Munkaügyek

Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok

Érvénytelenség esetén a jognyilatkozat „külsőleg” létezik, így például a munkaszerződés tartalmazza a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, azonban a jognyilatkozat a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek két fajtája van, a semmisség (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és a megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség), azonban mindkét formára igaz, hogy az azt keletkeztető okokat törvény határozza meg. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni a semmisségi okok egyes aspektusait.

2021. február 9. Munkaügyek

A tanulmányi szerződés buktatói és rejtett lehetőségei

Tanulmányi szerződést kötni látszólag egyszerű, a Munka törvénykönyve meghatározza ehhez a kereteket. Meg kell állapodni, hogy a munkavállaló részt vesz egy képzésen, amelyet a munkáltató támogat. Cserébe a munkavállaló egy előre meghatározott ideig nem szünteti meg munkaviszonyát. De mire érdemes még ezen kívül is figyelni?

2021. február 4. Munkaügyek

Jogeset: a versenytilalmi megállapodás részletei

A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie. Abban az esetben, ha a felek a megállapodásban – kötbér helyett – kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak, így az a szerződésszegésből eredő kár bizonyítása hiányában nem érvényesíthető. Előre meghatározott összegű kártérítés kikötése pedig érvénytelen, arra igényt jogszerűen nem lehet alapítani. A következőkben a témát taglaló bírósági esetet mutatunk be.

2021. január 12. Munkaügyek

Hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló várandós?

Főszabály szerint a munkaviszony a felek közös megegyezésével, vagy valamelyik fél – így akár a munkavállaló, akár a munkáltató – által tett egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethető. Azonban egyes törvényben meghatározott munkavállalókat felmondási tilalom révén védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben, amely így leszűkíti a velük szemben alkalmazható munkaviszonyt megszüntető jogcímeket. Ilyen védelem illeti meg többek között a várandós nőt is.

2021. január 5. Munkaügyek

Pár perc túlóra vasárnap? Van-e minimális időtartama a túlórának?

A munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat legtöbbször felső határként emlegetjük, így például főszabály szerint nem lehet egy napon 12 óránál többet dolgozni. De van-e vajon előírás a minimális munkaidőre? Behívható-e a munkavállaló a heti pihenőnapjáról túlórázni, ha az egész feladat csak öt percet vesz igénybe? A válaszhoz egy friss alkotmánybírósági határozatot is figyelembe kell vennünk.

Gyakorlati kérdések a napi pihenőidőről
2020. november 26. Munkaügyek

Gyakorlati kérdések a napi pihenőidőről

A napi munkaidő teljesítése után a munkavállalót a törvényben meghatározott, egybefüggő pihenőidő illeti meg. Számos eset előfordulhat azonban, amikor az eredetileg pihenésre szánt idő alatt is munkát kell végezni. Az alábbiakban áttekintjük, ilyen esetben mire kell figyelnie a munkáltatónak.

2020. szeptember 29. Munkaügyek

Intézkedések a munkavállaló kötelezettségszegése esetén

Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.

2020. szeptember 18. Munkaügyek

Várandósan, biztonságban

Egy baba érkezése mélyreható változás az édesanyja életének minden szegmensére nézve, s nem kivétel ez alól a munkavállalói státusza sem. Minden munkáltató tudja, hogy a várandós, kisgyermekes munkavállalóra egy sor speciális szabály vonatkozik. Ebben a cikkben azt a témát járjuk körül, hogy miként kell eljárnia a munkáltatónak annak érdekében, hogy a gyermeket váró és nemrégen szült munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakörülmények között a dolgozhasson, vagy amennyiben ez nem lehetséges, úgy mi a munkáltató teendője.

2020. április 15. Munkaügyek Koronavírus

24 hónapos munkaidőkeret: hogyan lehetne mindenkinek jobb?

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt. Egy ilyen irányú korlátozó rendelkezés elejét vehetné annak, hogy olyan most felfutó ágazatokban, mint például a kiskereskedelem, a meglévő munkavállalók jelenlegi terhelését a kormányrendelet adta lehetőséggel élve tovább növeljék. Ehelyett – ha a 24 hónapos munkaidőkeret esetükben nem lenne alkalmazható – ezen ágazatok új munkahelyeket teremthetnének, ami alapvető célkitűzése a jelenlegi gazdaságpolitikának. „A munkaidőkeret 24 hónapos kiterjesztése a munkáltatók szempontjából nézve érthető és szükséges lépésnek tűnik egy olyan környezetben, ahol senki sem tudja előre megmondani, hogy mikor lehet ledolgoztatni azokat az órákat, amelyeket most nem osztanak be – magyarázza Máriás Attila,…

2020. március 13. Munkaügyek

Koronavírus: a BDO szerint célszerű lenne az Mt. módosítása

A koronavírus terjedésével olyan korlátozó intézkedésekre lehet számítani, amelyek befolyásolják a munkavállalók keresőképességét, ezért rendezni kellene egyebek mellett a home office, valamint a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülésének szabályozását, akár a Munka Törvénykönyvének határozott időre szóló módosításával, akár rendeleti úton – vélekedik a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.

Apává válni munkajogi szempontból
2020. február 5. Munkaügyek

Apává válni munkajogi szempontból

Egy gyermek megszületése fenekestül felforgatja az édesapák életét, mégis, munkájukban ugyanolyan teljesítményt kell nyújtaniuk, mint korábban. Habár a férfiaknak is lehetőségük van arra, hogy ők maradjanak otthon gyermekükkel, túlnyomó esetben ők azok, akik munkaviszonyukban a gyermekáldást követően is helyt állnak. A gyermek születésével kapcsolatosan azonban részükre is járnak kedvezmények, ezek kihasználása könnyít feladataik sokaságán.