Kisokos a fiktív számlákról
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Bejegyzések jogeset címkével
Közterületnek minősülő magántulajdonú telek lehet telekadó tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.
Cégeljárás: a jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cégtörvényben meghatározott jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók – a Kúria eseti döntése.
Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Szakértői vélemény az adóeljárásban
Lengyelországban vásárolt, Ukrajnában forgalomba helyezett busz póttartályában talált komoly mennyiségű gázolajról szóló érdekes jogesetet ismertetünk. Előtte elmondjuk, mit kell tudni a szakértői véleményről az adóeljárásban.
Mit bizonyíthat a szakértő a bíróság előtt?
Az iparűzési adó alapjáról szóló perben szakértőt rendelt ki a hatóság; az eljárás során felmerült, mit is bizonyíthat a szakértő és mit nem. Érdekes jogesetet ismertetünk.
Speciális szakkérdések adóeljárásnál
Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.
Kisokos a közvetített szolgáltatásokról
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.
Időben be kell jelenteni a sztrájkot
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.
A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.
A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.
Késedelmi pótlék és adóbírság az adóeljárások során
Az állami költségvetés pénzeszközeinek használata esetén tehát – az idegen pénz használatáért járó kamat mintájára – pótlékot kell fizetni. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A munkakör megszűnése, mint felmondási ok
A felmondás, mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik. A közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha a felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával
Az előleg adójogi következményei
Gyakori, hogy a különféle ügyleteknél előleg fizetésére kerül sor. Jelen cikkben az vizsgáljuk, mi is az előleg pontosan, és hogyan alakul az adófizetési kötelezettség előleg fizetése esetén, majd egy érdekes jogesetet ismertetünk.
Semmisség és jogellenes munkaviszony-megszüntetés
Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése.
A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása kötelezetti késedelmet alapoz meg
A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
A helyi adó és az alvállalkozói teljesítés viszonya
Bemutatjuk a szabályozást és ismertetünk egy érdekes jogesetet.
Adózók minősítése
Az adózói minősítés egyik kiemelt célja az adózó-centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése. Bevezetésre került a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó minősítés, melynek lényege, hogy a jogaikat jogkövető módon teljesítő, megbízhatónak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesülnek. A speciális adózói kategóriákba sorolás kizárólag a cégjegyzékbe bejegyzettek adózókra, a csoportos adóalanyokra és az áfa regisztráltakra vonatkozik. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
Áfa: adólevonási jog és a számla
Ismertetjük az adólevonási jog szabályozását és elemzünk egy érdekes jogesetet.