Kúria ítélet: a bírósági döntések indokolása és minősége
A Kúria kimondta: nem ad számot a bíróság a saját belső meggyőződéséről abban az esetben, ha az alperesi határozatban foglaltak egy az egyben történő átemelésével indokolja ítéletét.
Bejegyzések a ‘jogeset’ címkével ellátva
Kúriai ítélet: az ingatlan adásvételi szerződésében megjelölt és a bejelentett forgalmi érték közötti különbség
Az adóhatóság nem kötelezhető a szerződéses érték és bejelentett forgalmi érték különbség okainak feltárására, ha a bejelentett forgalmi értéket az illetékkiszabás alapjául elfogadja.
Kúriai ítélet: áfa és az állandó telephely kérdése
Egy tagállamban letelepedett adóalany más tagállami állandó telephelyét az az utóbbi tagállamban igénybe vett szolgáltatás alapozhatja meg, amely fogadására – legközvetlenebb módon – ebben a tagállamban végzett gazdasági tevékenysége keretében alkalmas, a Kúria által hozott döntés szerint.
Kúria ítélet: nemzetközi megkeresést érintő adatok, tények megismerése
Adózót az adóellenőrzés, adóhatósági eljárás során megilleti az iratbetekintés joga. A nemzetközi megkeresésre és az arra adott válaszra az adózó betekinthet.
Kamatkedvezményből származó jövedelem
Kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezhet a magánszemélynek, ha a kifizetőtől valamilyen célból olyan vagyoni értéket, jellemzően pénzt kap, amelyet a későbbiekben vissza kell adnia, de az hosszabb-rövidebb időre a birtokában maradhat. Jogeset.
Követelésvásárlások kicsit másképpen
Az, hogy a követelésvásárlás rendszeresen végzett gazdasági tevékenységnek minősül-e, üzletszerű-e, ellenérték fejében végzett tevékenység-e, minden esetben vizsgálni szükséges. Jogeset.
Érdekes kúriai ítélet értékcsökkenés- és elhatárolás témakörben – 2.
Részleteztük egy összetett ügylet számviteli szabályok szerinti, adóhatóság általi minősítését. Most bemutatjuk, miként vélekedett az ügyről az elsőfokú bíróság, valamint a Kúria.
Érdekes kúriai ítélet értékcsökkenés- és elhatárolás témakörben – 1.
Egy társaságnak igen sok adózási szempontot kell szem előtt tartania. Különösen így van ez, ha még ágazat-specifikus körbe is tartozik az adott tevékenység, szolgáltatás. Ilyen például a távhő-szolgáltatás is. A számviteli szabályok, fogalmak, minősítések nemcsak adózók részéről, de olykor az adóhatóság részéről is számos kérdést felvethetnek, eltérő minősítést eredményezhetnek. Erre példa a következő Kúria által hozott ítélet is.
Fontos kúriai ítélet a transzferárazásról
Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. Jogeset.
Kúriai ítélet: mi kell az áfamentes közösségen belüli értékesítéshez?
A Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. Jogeset.
A transzferár esete az adóhatósággal
Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. Jogeset.
A transzferár és a szokásos piaci ár kérdésköre
Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti transzferár valódiságának, helyességének vizsgálata. A transzferár és a szokásos piaci ár fogalmát élesen el kell különíteni egymástól. A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletükben ténylegesen alkalmaznak. A szokásos piaci ár pedig az az ellenérték, melyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek. A szokásos piaci ár mindig egyedileg meghatározott. Most a kapcsolt vállalkozások hitelszerződéseit vizsgáljuk.
Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.
Kúria döntés: közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása
A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.
Kúria döntése: az elfogulatlan szakértő fogalma
Dátum: 2020. szeptember 17.
Címkék: elfogulatlan szakértő, helyi iparűzési adó, hipa, jogeset, szakértői elfogultság
Rovat: Adó
Ha a külső szakértő anyagi érdekeltsége nyilvánvaló, akkor nem lehet elfogulatlan szakvéleménynek tekinteni az általa készített jelentést. Jogeset.
Az iparűzési adót csökkentő tételek ellenőrzése
A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. A költségek minősítése különösen fontos, ugyanis a téves minősítés számos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.
Adóeljárási jogszabályok: a választás joga
Az adózók adókötelezettségük teljesítése, illetve adóellenőrzés során élhetnek választási lehetőségeikkel, jogaikkal, ugyanakkor számos kötelezettség is terheli őket. Az, hogy a jogszabály által biztosított lehetőségekkel hogyan élnek, s a választási lehetőségüket hogyan tudják bizonyítani, sokszor meghatározza adófizetési kötelezettségüket is. Az sem mindegy, hogy a nyilvántartásaikat hogyan vezetik, ha vezetik egyáltalán. Erre példa az alábbi, Kúria által hozott ítélet is.
Kúria ítélet: költségcsökkentés vs. adóelkerülés
Költségcsökkentés többféle indokkal történhet egy vállalkozás életében. Egy stratégiai okból kkv-minősítés elérésére törekvő és a munkaügyi ellenőrzésből eredő kockázatainak mérséklését célzó magatartás is lehet okszerű. Jogeset.
A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.
A jutalék megfizetésének feltétele
Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.
