A nemzeti jog az EKAER-jogsértés esetére mulasztási bírság kiszabását írja elő, amely során az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékelni köteles az adózó adózási gyakorlatát.
A szakszervezet a munka törvénykönyvéből vagy kollektív szerződésből eredő igényét bíróság előtt érvényesítheti. E kereset előterjeszthetőségének lehetősége nem azonos a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatti bírósághoz fordulás lehetőségével – a Kúria eseti döntése.
A Társasági adóról szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés meghatározása nem azonos a számviteli törvény behajthatatlan követelésre vonatkozó felsorolásával. Jogeset.
2020 júniusát követően kizárólag 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni egyes járulékköteles pénzbeli ellátások után. A 2020 júliusától fizetendő társadalombiztosítási járulék 54 százaléka, valamint a nyugdíjjárulék teljes összege a Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele, tehát a nyugellátások fedezetét képezi. Jogeset.
A nem nevesített költségek tekintetében azonban az adózónak kell bizonyítania, hogy azok a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, a költségek minősítésénél az észszerű gazdálkodás követelményét azonban minden esetben szem előtt kell tartani, illetve figyelembe kell venni. Jogeset.
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk az állandó telephely-fogalom értelmezésének szempontjából legjelentősebb bírósági döntéseket. Jeleztük, hogy két, a kérdéskör tekintetében kiemelt jelentőségű ügy (Titanium Ltd. C-931/19 és Berlin Chemie C-333/20) még elbírálás alatt áll.
Az adóhatóság az ellenőrzés során adózótól szinte bármilyen dokumentum bemutatását és átadását kérheti, amely közvetlenül vagy közvetve kihat az adózó adókötelezettségeire. Adózók az irataikat és a gazdasági eseményeket tanúsító számviteli bizonylataikat különös körültekintéssel kötelesek megőrizni.
Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogszabály-magyarázat és jogeset.
Cikksorozatunk befejező részében az adóhatóság által jóvá nem hagyott utólagos adóalap-csökkentés miatt felmerülő késedelmi kamathoz kapcsolódó uniós ítélkezési gyakorlatról lesz szó.
A források, a vállalkozás eszközeinek a saját és idegen forrását jelentik. Minden eszközt és szolgáltatást, mely a vállalkozás működésének folyamatos biztosításához szükséges, meg kell vásárolni, melynek forrása lehet idegen és saját forrás is. Amennyiben a saját tőke fogalmát vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a saját tőke a vállalkozáshoz való vagyoni hozzájárulást jelenti, az érdekeltség mértékét és arányát fejezi ki. Az idegen forrásoknak, a másokkal szembeni kötelezettségeknek a vállalkozás vagyona jelenti a fedezetét. Az idegen források után kamatot kell fizetni, a saját tőke után pedig, amennyiben a vállalkozás nyereséges, a tulajdonosok osztalékot kapnak. Veszteséges gazdálkodás esetén a veszteséget saját tőkéből szükséges finanszírozni. A témát érintően számos kérdés felmerül, ilyen a negatív saját tőke esetet is.
Az adólevonási jog az általános forgalmi adózásban az adóhalmozódás kiküszöbölését szolgálja azáltal, hogy az adóalany saját adófizetési kötelezettségéből levonhatja azt az előzetesen felszámított adót, amely az adóköteles termék értékesítéséhez és szolgáltatás nyújtásához általa beszerzett termékhez, igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódik. Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. A jogszabály előzetesen felszámított, így levonható adónak minősíti azt az adót, amelyet az adóalanyra egy másik adóalany hárított át, a termék importjához kapcsolódóan, illetve az előleg részeként megfizetett adót, valamint azt, amit az adóalany saját maga fizetendő adóként megállapított.
Cikksorozatunk utolsó előtti részében a héairányelv 90. cikkének közvetlen hatályát tárgyaló EUB-ítéletek szerepelnek.
A pénzmosás az a tevékenység, amikor valaki igyekszik a törvénytelen úton szerzett jövedelmének eredetét eltitkolni, a pénzt legális színben feltüntetni. Önmagában a tevékenység igen réginek tekinthető. Egy irodalmi példa is hozható a pénzmosásra, amelyet Jókai Mór írt le az „Aranyember” című regényében. Tímár Mihály ugyanis Ali Csorbadzsitól átvett vagyonnal a sajátjaként rendelkezett, mivel Tímeának azt nem adta át, tehát sikkasztást követett el, amelyből később elindította gabonakereskedői tevékenységét. Az emiatt érzett lelkiismeret-furdalás és bűntudat végigkíséri a regényt. Jogeset.
Cikksorozatunk soron következő részében további, az adóalap-csökkentéshez előírt egyéb tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéleteket tárgyalunk.
A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. Jogeset.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igénye megalapozott, ha a munkaviszonyát az egyenlő bánásmód elvének megsértésével szüntette meg munkáltatója. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. Jogeset.
Cikksorozatunk soron következő részében az adóalap-csökkentéshez előírt egyéb tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogeset.
