Bejegyzések a ‘jogeset’ címkével ellátva

A transzferár és a szokásos piaci ár kérdésköre

Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti transzferár valódiságának, helyességének vizsgálata. A transzferár és a szokásos piaci ár fogalmát élesen el kell különíteni egymástól. A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletükben ténylegesen alkalmaznak. A szokásos piaci ár pedig az az ellenérték, melyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek. A szokásos piaci ár mindig egyedileg meghatározott. Most a kapcsolt vállalkozások hitelszerződéseit vizsgáljuk.

Kúria döntés: közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása

Szerző: Nagy Károly
Dátum: 2020. szeptember 21.
Címkék: , ,
Rovat:

A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.

Az iparűzési adót csökkentő tételek ellenőrzése

Szerző: Nagy Károly
Dátum: 2020. szeptember 14.
Címkék: , , , ,
Rovat:

A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. A költségek minősítése különösen fontos, ugyanis a téves minősítés számos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.

Adóeljárási jogszabályok: a választás joga

Szerző: Nagy Károly
Dátum: 2020. szeptember 11.
Címkék: , , ,
Rovat:

Az adózók adókötelezettségük teljesítése, illetve adóellenőrzés során élhetnek választási lehetőségeikkel, jogaikkal, ugyanakkor számos kötelezettség is terheli őket. Az, hogy a jogszabály által biztosított lehetőségekkel hogyan élnek, s a választási lehetőségüket hogyan tudják bizonyítani, sokszor meghatározza adófizetési kötelezettségüket is. Az sem mindegy, hogy a nyilvántartásaikat hogyan vezetik, ha vezetik egyáltalán. Erre példa az alábbi, Kúria által hozott ítélet is.

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. augusztus 21.
Címkék: ,
Rovat:

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.

Fiktív számla és az áfa – 1.rész

Szerző: Nagy Károly
Dátum: 2020. július 23.
Címkék: , ,
Rovat:

Fiktív számla esetén az Áfa-törvény 55. § (2) bekezdésének első mondata alapján az adót meg kell fizetnie annak, aki a számlán kibocsátóként szerepel, ugyanakkor egyéb bizonyításra, és ezzel együtt az adófizetés alóli mentesülésre nincs lehetőség. Két érdekes jogesetet mutatunk be.

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.

Kúriai érdekességek: az adóminimalizálási cél

Az adózás vonatkozásában sokféle fogalommal találkozunk: adóelkerülés, adókijátszás, adótervezés, adóoptimalizálás, adóminimalizálás stb. Jogszabályok, törvények sokszor tartalmaznak bizonyos megnevezéseket, utalnak szavakra, azonban a pontos definíció meghatározása sokszor elmarad. Az, hogy a cselekményeknek lehet büntetőjogi konzekvenciája is, nem mellékes.