A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva – a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá a negyedéves növekedéshez.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, 2019-hez mérten 2,1 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kínálati oldal beszállítói hálózataiban kialakult, a jelek szerint tartós szűk keresztmetszetek miatt a korábban vártnál valószínűleg lassabban növekszik az idén a világgazdaság teljesítménye – áll a Fitch Ratings negyedéves globális előrejelzésében.
A bruttó hazai termék (GDP) 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal – meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet – erősítette meg második becslésében szerdán a Központi statisztikai Hivatal (KSH).
A harmadik negyedévben 6,1 százalékkal nőtt a GDP az előző évhez képest, alulmúlva az 7,1 százalékos konszenzusos elemzői várakozást.
Jelentős mértékben feljavította előző prognózisához képest magyar gazdasági növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A vártnál kedvezőbb második negyedéves GDP-adat miatt a Takarékbank a korábbi 7,7 százalékról 8,0 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését.
A gazdaság növekedésének üteme gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de még így is 0,7 százalékkal elmaradt a válság előtti negyedévhez képest.
Az ipari termelés 22 százalékos növekedése érdemben hozzájárul a bruttó hazai termék, a GDP második negyedévi növekedéséhez – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Virovácz Péter, az ING Bank szakértője szerint az ellátási láncok akadozása gondot jelent. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látta a harmadik hullám már nem okozott bizonytalanságot.
A pénzügyminiszter szerint a második negyedéveben 14 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, miközben a megugrott infláció miatt az újabb nyugdíjemelést újra visszamenőleges kifizetés követi majd, míg a globális minimumadóval az amerikai elnök javaslatával is szembeszállnak – derül ki az Origo interjújából.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél az előzetesen jelzett 1,9 százalék helyett 2,0 százalékkal nőtt, az előző év azonos negyedévihez mérve 1,6 százalékkal csökkent, ami 0,4 százalékponttal kisebb csökkenés az előző közlésnél.
Korábban 2,6 százalékos GDP-növekedést jelzett előre 2021-re a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), majd javította idei gazdasági növekedési előrejelzését.
Megalapozottnak tűnik a kétszámjegyű, 12-14 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a második negyedévben a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint – mondta a pénzügyminiszter.
A naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben az előző évhez képest, míg az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt.
Azt szeretnék, ha a kormányzat csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában.
A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére (GDP) vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI, és magasabb inflációval is számolnak.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a magyar hazai össztermék (GDP) felfelé módosított tavalyi negyedik negyedévi növekedése azt valószínűsíti, hogy az idei év egészében az eddig vártnál gyorsabban, jóval 5 százalék feletti ütemben növekedhet a magyar gazdaság.
A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben éves összehasonlításban visszaesett, de az előző negyedév viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A vártnál jobb 2020 negyedik negyedévi beruházási adatok szerepet játszhattak a GDP meglepően kedvező alakulásában, az idén pedig az uniós források segítségével 6-10 százalékos növekedést mutathatnak a fejlesztések – állítják a hazai elemzők.
