A gazdaság növekedésének üteme gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de még így is 0,7 százalékkal elmaradt a válság előtti negyedévhez képest.
Az ipari termelés 22 százalékos növekedése érdemben hozzájárul a bruttó hazai termék, a GDP második negyedévi növekedéséhez – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Virovácz Péter, az ING Bank szakértője szerint az ellátási láncok akadozása gondot jelent. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látta a harmadik hullám már nem okozott bizonytalanságot.
A pénzügyminiszter szerint a második negyedéveben 14 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, miközben a megugrott infláció miatt az újabb nyugdíjemelést újra visszamenőleges kifizetés követi majd, míg a globális minimumadóval az amerikai elnök javaslatával is szembeszállnak – derül ki az Origo interjújából.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél az előzetesen jelzett 1,9 százalék helyett 2,0 százalékkal nőtt, az előző év azonos negyedévihez mérve 1,6 százalékkal csökkent, ami 0,4 százalékponttal kisebb csökkenés az előző közlésnél.
Korábban 2,6 százalékos GDP-növekedést jelzett előre 2021-re a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), majd javította idei gazdasági növekedési előrejelzését.
Megalapozottnak tűnik a kétszámjegyű, 12-14 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a második negyedévben a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint – mondta a pénzügyminiszter.
A naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben az előző évhez képest, míg az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt.
Azt szeretnék, ha a kormányzat csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában.
A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére (GDP) vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI, és magasabb inflációval is számolnak.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a magyar hazai össztermék (GDP) felfelé módosított tavalyi negyedik negyedévi növekedése azt valószínűsíti, hogy az idei év egészében az eddig vártnál gyorsabban, jóval 5 százalék feletti ütemben növekedhet a magyar gazdaság.
A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben éves összehasonlításban visszaesett, de az előző negyedév viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A vártnál jobb 2020 negyedik negyedévi beruházási adatok szerepet játszhattak a GDP meglepően kedvező alakulásában, az idén pedig az uniós források segítségével 6-10 százalékos növekedést mutathatnak a fejlesztések – állítják a hazai elemzők.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt és 3,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2020-ban a hazai GDP volumene 5,1 százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 4,6 százalékkal nőtt – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az újlakásépítések állnak – mondta Orbán Viktor gazdaságifőtanácsadója.
A korábban várt 4,2 százalékosnál mérsékeltebben, 4 százalékkal nőhet a globális gazdaság abban az esetben, ha széles körben sikeresen alkalmazzák a koronavírus elleni oltást a világon – véli a Világbank.
A járvány kiújulása miatt idén a negyedik negyedévre a bruttó hazai termék (GDP) 6,6 százalékos csökkenésével számol csütörtökön kiadott legfrissebb konjunktúrajelentésében a Kopint-Tárki Zrt., de az év egészére vonatkozóan megerősítette az 5,8 százalékos visszaesésre vonatkozó szeptemberi előrejelzését. Az intézet fenntartja 2021-re a korábban kiadott előrejelzését, 3,5 százalékos növekedést vár.
Az év eleji hatalmas visszaesés után visszakorrigált a GDP a legnagyobb gazdaságokban, míg éves szinten csak Kína és Törökország tudott nőni.
A pénzügyminiszter szerint a nehéz helyzet ellenére a magyar államadósságkezelés változatlanul stabil, több lábon áll és gördülékenyen működik, ennek eredményeként a jövő év nem rejt jelentős kockázatokat, sőt azok esetleges felmerülése esetén is jelentős tartalékok állnak rendelkezésre.
A szakemberek a negyedik negyedévre rosszabb kilátásokkal számolnak, viszont a kormány mínusz 6,4 százalékos prognózisához képest ooptimistábbak.
