Központi téma, több adónem tekintetében is előkerül a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalmának meghatározása. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye az adóeljárás egyik alapelve, az utóbbi időkben mégis fokozódó figyelem helyeződik erre az elvre. 2018. január 1-jétől pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a magyar adóeljárásnak is az első számú alapelvévé vált.
Az általános forgalmi adó tekintetében hosszú idők óta kiemelt terület az adókijátszás, csalás vizsgálata. A nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. E körülményeket mindig vizsgálni szükséges. A következőkben egy adózói tudattartalom témakörben született bírósági döntést mutatunk be.
Az EU végrehajtási rendelete nyomán is még számos európai bírósági jogeset figyelembevételével is az állandó telephely témaköre még mindig némely jogi bizonytalanságot hordoz magában amellett, hogy egyes európai tagállamokban gyakran eltérően értelmezik. Az alábbiakban bemutatjuk az európai bírósági joggyakorlat fejlődését a legelső jelentős bírósági ítélettől a jelenleg is folyamatban lévő indítványokig.
Sok év után végre megszületett a „deal”, így az Egyesült Királyság rendezett körülmények között hagyta el az Európai Uniót, mely sok nyitott kérdést eredményez.
Egy júniusban meghozott ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy önmagában az a tény, hogy valaki nem alá- és fölérendeltségi viszonyban végzi felügyelőbizottsági tevékenységét, nem jelenti automatikusan azt, hogy ő önálló gazdasági tevékenységet folytat az általános forgalmi adó szempontjából.
Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét ismerteti, ami a Mydibel SA vs. État belge ügyben[1] született. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében.
Az EUB megállapította, hogy amennyiben a szolgáltató a szétszerelésre, bontásra és a hulladék elszállítására vonatkozó szerződéses kötelezettségeit teljesíti, azt a héa szempontjából részben adóköteles termékértékesítésnek, részben adóköteles szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni.
Az új szabályokat két ütemben vezetik be: az első ütem egyszerűsítő rendelkezéseket tartalmaz, a második ütemben 2021. január 1-től az egyablakos rendszert kiterjesztik a termékértékesítési ügyletekre.
Az áfacsalások csökkentése érdekében módosultak a fordított adózás szabályai. Mostantól a tagállamok kérelmezhetik, hogy a fordított adózást általános jelleggel alkalmazhassák a belföldi ügyleteikre vonatkozóan is – írja közleményében a Deloitte.
Alapvető változásokat fog hozni az Európai Unióban a vállalatok közötti, határokon átnyúló termékértékesítési ügyletek áfa kezelésében az Európai Parlament által elfogadott új szabályozás – írja közleményében a Deloitte.
