Bejegyzések a ‘Niveus’ címkével ellátva

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a vevői készlet egyszerűsítés szabályai 2020-tól (4. rész)

2020. január 1-től a gyorsintézkedések egyikeként az EU tagállamokban egységesen bevezetésre kerültek a vevői készlet egyszerűsítésre vonatkozó szabályok. Az átmeneti rendelkezések miatt 2020. év végéig érdemes lehet másnak eladni vagy visszaszállítani a tavalyi és még régebbi készleteket, ha azok értékesítésére várhatóan év végéig nem kerül sor.

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a közösség értékesítés adómentességének feltételei 2020-tól (2. rész)

A közösségen belüli értékesítések nagy előnye, hogy adóalany vevő esetében a vevő az áfa fizetésre kötelezett, az eladónak így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig nem kell áfával növelt ellenértéket fizetnie az eladónak. Ugyanakkor, hiába közösségen belüli az értékesítés, ha valamely feltétel teljesítésének hiánya miatt mégsem kezelhető az ügylet áfamentesen. A mentesség feltételeinek ismerete és betartása tehát kulcsfontosságú mindkét fél számára.

Az EU áfarendszerének átfogó reformja–1. rész

Szerző: Antretter Erzsébet
Dátum: 2020. október 8.
Címkék: , , , ,
Rovat:

A hozzáadott-érték adó – az egyszerűség kedvéért hívjuk áfának – az egyik legjelentősebb költségvetési forrás az Európai Unió tagállamaiban. Az áfacsalások miatt be nem folyt bevételek így igen érzékenyen érintik a tagállamok kormányait. Mint ismert, az Európai Unió évek óta készül az áfarendszer átfogó reformjára, melynek egyik kiemelt célja az adórés csökkentése, az adócsalások, különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhintacsalások elleni küzdelem.

Transzferárazás haladóknak: A funkcionális karakterizáció – 4. rész

A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az úgynevezett funkcionális karakterizáció.

Transzferárazás haladóknak: A funkcionális karakterizáció – 3. rész

A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az ún. funkcionális karakterizáció.

Transzferárazás haladóknak: A funkcionális karakterizáció – 2. rész

A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az ún. funkcionális karakterizáció.

Transzferárazás haladóknak: a funkcionális karakterizáció – 1. rész

A transzferárazás kapcsán örök probléma, hogy mivel nem egy egzakt tudományról beszélünk, így más adózási kötelezettségektől eltérően az adóhatóság elvárásainak való megfelelést nem lehet csupán a törvényi előírások pontos értelmezésével biztosítani. Ez esetben ugyanis a paragrafusok és bekezdések helyett sokkal fontosabb a magyar jog alapját képező nemzetközi ajánlásokban foglaltak, valamint a ténylegesen piaci magatartásformák ismerete.