Kihirdették az idei valorizációs szorzószámokat, amely egy szintre hozzák a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel. Most áttekintjük e szám helyét és jelentőségét a nyugdíjszámítás folyamatában.
2021-től ez az adategyeztetés az eddigiektől eltérően már kétféle módon is történhet: postai úton nyomtatvánnyal, vagy két ország vonatkozásában nyomtatvány nélkül, a külföldi nyugdíjbiztosítási szerv közreműködésével.
A nyugdíjügyekben bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeiket megszegők, illetve azokat késve teljesítők általában a korábbinál nagyobb bírságra számíthatnak.
Mivel a nyugdíj megállapítását célzó eljárás, amelynek során a nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása is történik, sokszor nem egyszerű folyamat, szükség lehet előleg megállapítására.
A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk.
A közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzetben vannak, mert a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény kapcsolódó rendelkezései az általánostól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak.
Az öngondoskodást adókedvezménnyel és az adminisztrációs terhek átvállalásával segíti a kormány, de az adó- és pénzügyi tudatosság erősödésének is szerepe van abban, hogy az adókedvezmény összege és az igénybe vevők száma évről-évre nő.
Elmondjuk, mikor és hogyan számít bele a megbízási díj a nyugdíj összegébe, mi történhet a megbízási jogviszonnyal a nyugdíj megállapításakor, és miként lehet nyugdíj melletti keresőtevékenységet végezni megbízási jogviszony keretében.
A külföldön szerzett szolgálati időt az illetékes külföldi nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ismeri el.
A nyugdíj összegének végleges meghatározásáig fizetnek nyugdíjelőleget. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.
A nyugellátásokkal kapcsolatban szükség lehet méltányossági lehetőség biztosítására mind az alacsony összegű nyugdíjak esetében, mind a nyugdíj megállapításnál. Néhány szabály január elsejétől módosult.
A legelőnyösebb nyugdíjösszeg elérése érdekében sokan élnek a nyugdíjrögzítés, illetve a nyugdíjnövelés lehetőségével. Vajon lehetséges ez a „nők 40” kedvezményes nyugdíja esetén is? A válasz megadása előtt járjuk körbe ezt a két fogalmat.
A társadalombiztosítási ellátások igénylésével kapcsolatos ügyintézés során kétféle pénzügyi vonatkozású kérdés is fel szokott merülni. Válaszolunk rájuk.
A szolgálati időnek minősülő egyéb, nem járulékfizetéssel szerzett időszakok az adategyeztetési eljárás elején még nem szerepelnek a nyilvántartásban, mert azokat az érintett személy tudja csak igazolni.
A júliusi jogszabályváltozás óta a korhatár előtti ellátás mellett keresőtevékenységet folytatók változatlanul fizetik jövedelmük után az egyéni társadalombiztosítási járulékot.
Röviden: csak nagyon ritkán. Akkor, ha valaki korhatár előtti ellátásban részesül, és közben legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és elérte a nyugdíjkorhatárt.
Van némi félreértés azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor valaki betölti nyugdíjkorhatárát úgy, hogy eddig az időpontig már részesült valamilyen ellátásban, akár nyugdíjban, akár ahhoz hasonló, de nem nyugdíjnak minősülő ellátásban.
Intézkedni kell, ha még a 2020-as nyugdíj szabályok szerint szeretnék nyugdíjbba vonulni? Vajon ez csak december 31-ig lehetséges ? Nem, van még egy kis haladék.
Januártól 3 százalékkal nőnek a nyugdíjak és más ellátások. A kormányrendelet minden részletéről beszámolunk.
Decemberben korábban, jövő szombat előtt érkeznek az érintettekhez a nyugdíjszerű ellátások és a nyugdíj.