Egyre jobban digitalizálódó világunkban a termékek áramlásának jelentős része elektronikus piacterek közreműködésével történik. Ennek is köszönhető, hogy amikor az uniós döntéshozók az e-kereskedelem szabályozását megváltoztatták, akkor ebben az elektronikus piactereknek megújult szerepet kaptak. Most elmerülünk a megújult szabályozásban.
Egyre jobban digitalizálódó világunkban a termékek áramlásának jelentős része elektronikus piacterek közreműködésével történik. Ennek is köszönhető, hogy amikor az uniós döntéshozók az e-kereskedelem szabályozását megváltoztatták, akkor ebben az elektronikus piactereknek megújult szerepet kaptak. Most elmerülünk a megújult szabályozásban.
Az e-kereskedelem uniós áfaszabályozása ismertetése után most tekintsük át az e-kereskedelem különös szabályozását. Ennek keretében vizsgálni fogjuk az uniós és nem uniós szabályozást, illetve a behozatali szabályozást.
Sorozatunk utolsó részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
Sorozatunk utolsó két részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
Sorozatunk mostani részében elmondjuk, mit jelent pontosan a határokon átnyúló TBE-szolgáltatásoknál a 10 000 eurós értékhatár, és megnézzük, miként alakul a számlázási kötelezettség.
Az elmúlt években világszerte számtalan új értékesítési csatorna jött létre, amelyek meghatározó része ma már digitális. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a piaci verseny globálissá vált, melyben a hazai kereskedők nagy részének – pár üdítő kivételtől eltekintve – sajnos óriási hátránnyal kell megküzdenie. Radó Mátyás, az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem” című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.
A határokon átnyúló TBE-szolgáltatások és a termékek Közösségen belüli távértékesítése három feltétel teljesülése esetén áfa-köteles lesz. Ezeket részletezzük.
Az elektronikus kereskedelem uniós szabályozása a korábbiakhoz képest kettős módon terjesztette ki az uniós rendszer hatályát: egyrészt bővült a bevallható szolgáltatások köre, másrészt szélesedett azon adóalanyok köre, akik jogosultak az uniós szabályozást alkalmazni.
Az EU Bizottság ambiciózus javaslatokat terjesztett elő az uniós vámügyi reformra vonatkozóan, az Európai Unió területén e-kereskedelemben érintett minden cég számára. A BDO nemzetközi hálózatának tagja, a BDO Hollandia publikációjában áttekintjük az Európai Bizottság javaslatait az uniós vámügyi reform kapcsán, amelynek ismerete minden e-kereskedelemben érintett vállalat számára fontos.
Nem csökken a visszaélések száma az internetes kereskedelemben, így az adóhatóság is egyre több ellenőrzést indít a fogyasztóknak, a tisztességes kereskedőknek és a költségvetésnek is kárt okozó illegális piaci gyakorlatok visszaszorítása érdekében – mondta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési főosztályának vezetője a hivatal szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Digitális megfelelés: A jövő elkezdődött című sorozatunk harmadik részében a népszerű online bevásárlófelületnek, a Wishnek az ár- és kedvezményfeltüntetési gyakorlatai nyomán született hatósági döntésnek az elemzése olvasható.
Az elmúlt években elképesztő mértékű átalakuláson ment keresztül az e-kereskedelem, nem csak Magyarországon, de szerte a világban. A Covid okozta korlátozások, lezárások kényszerűen megváltoztatták a fogyasztási szokásokat, a személyes vásárlási alkalmak jelentősen visszaestek, egyik napról a másikra megnőtt az igény az online jelenlétre. 32 ezer webáruház van ma Magyarországon.
A legtöbb webáruháznál egyszerű és ingyenes a termékvisszaküldés, de számos üzlet is lehetőséget biztosít a vásárlóknak arra, hogy akkor is visszavigyék karácsonyi ajándékot, ha nem hibás – hívta fel a figyelmet az Ecommerce Hungary Egyesület szerdai közleményében.
Az online értékesítés aránya a kiskereskedelemben 15 százalékra nőtt Közép- és Kelet-Európában, ami 9 százalékpontos növekedés az öt évvel korábbihoz képest – közölte a CBRE kereskedelmi ingatlanokkal és befektetésekkel foglalkozó csoport.
A webáruházi e-kiskereskedelmi forgalom 22 százalékkal nettó 1,275 milliárd forintra nőtt tavaly, ami a 2020-as kiugró teljesítményt figyelembe véve, az optimista várakozásokat is kismértékben felülmúlta – közölte a Reacty Digital.
Közel 70 millió vásárlás pörgette tavaly az online kiskereskedelmet, így 32,4 százalékos éves növekedést követően 1203 milliárd forintos forgalommal zárta 2021-et.
Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben.
Az élelmiszerek, háztartási cikkek és drogériai termékek internetes értékesítési forgalma csaknem 45 százalékkal nőtt Magyarországon tavaly az első kilenc hónapban.
Az e-kereskedelmi áfacsomag a termékimport tekintetében is számos változást eredményezett. Többek között eltörölte a kisértékű importküldemények adómentességét és egyúttal egyszerűsített megoldásokat hozott az ilyen import küldemények utáni áfa megfizetésére. Továbbá, az import küldemények távértékesítése az egyetlen ügylettípus, ahol az egyablakos rendszer választása az áfakezelésre is kihat.
