
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XLI. rész)
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
A Heves Vármegyei Főügyészség vádat emelet egy vállalkozó ellen majdnem hetvenöt millió forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és okirat-hamisítás miatt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti pénzügyi nyomozói egy több ezer tonna mosószerrel „ügyeskedő” elkövető felelősségre vonását kezdték meg iparjogvédelmi jogok megsértése miatt, és egy börtön elől bujkáló nőt is megtaláltak.
Pszichoaktív szerek online kereskedelmével szerzett csaknem egymilliárd forintos jövedelmet két zalai férfi, akik az adófizetés megkerülésével mintegy 400 millió forintos költségvetési csalást követtek el – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán.
Az EUB ítélkezési gyakorlatában ismételten felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységben köteles a számla befogadója információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az ügyletet ténylegesen a számla kibocsátója teljesítette-e.
Az adóalany tudattartalmához kapcsolódóan számos ügyben kérdésként merült fel, hogy milyen intézkedéseket kell megtenniük az adóalanyoknak annak megelőzése érdekében, hogy adókijátszásban vegyenek részt.
Az adóalany tudattartalma döntő jelentőséggel bír a levonási jog elvitatásakor.
Összesen csaknem 35 millió forint adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot kellett befizetnie egy festő és mázoló egyéni vállalkozónak, aki trükközni próbált a kata szabályokkal – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Ha az adóalany csalárd módon jár el, az adólevonási joggal járó előnyt a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk tőle. Ezzel kapcsolatosan az évek során a nemzeti bíróságok az évek során számos felmerült kérdésben kértek iránymutatást az EUB-tól.
Több mint 20 millió forintot fizetett be a költségvetésbe egy online édességbolt, miután ellenőrizték a pénzügyőrök – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Ötvenhárom autót lefoglalt és bankszámlákat zárolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy gépjármű-kereskedő cégnél, amely megpróbálta eltitkolni a járművek eladásából befolyt bevételét.
A megalakulása utáni első bevallásában egymilliárd forint általános forgalmi adót (áfa) igényelt vissza egy debreceni cég, a NAV ellenőrzése megakadályozta a csalást.
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a 2022-es év legfontosabb adóhatósági eseményeit és statisztikáit összefoglaló évkönyve. Ebből kiderül többek között, hogy mennyi bírságot szabott ki vagy éppen milyen hatékonysággal lehet megtámadni az adóhatóság határozatait. A Jalsovszky iroda segítségével csokorba szedtük az évkönyv legfontosabb és legtanulságosabb számait.
A pénzmosás elleni küzdelem jegyében az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa a kriptoeszköz-átutalások visszakövethetőségének biztosítására a pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozó szabályokat fogadott el – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A francia kormány kedden jelezte, hogy szigorúbban kíván fellépni az adócsalások ellen, mindenekelőtt a kiemelt jövedelműekre és a multinacionális vállalatokra koncentrálva, enyhítve ugyanakkor a nyomást a középosztályon.
Bűnszövetségben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt rendelték el csütörtökön két budapesti férfi letartóztatását Pécsen, mivel a gyanú szerint az általuk működtetett, fiktív számlákra épülő cégláncolattal több mint hétmilliárd forintos kárt okoztak a költségvetésnek – közölte a Pécsi Törvényszék.
A Fejér Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt vádat emelt egy férfival és hat társával szemben, akik a központi költségvetésnek 2,9 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.
Fiktív cégláncolat létrehozása és több mint hétszázmillió forintos adócsalás ügyében emelt vádat a Baranya Vármegyei Főügyészség.
A vádirat szerint mintegy 460 millió forint forgalmi adót és járulékot nem fizettek be azok az őrző-védő cégek, amelyek vezetőinek pere hétfőn kezdődött el a Szegedi Törvényszéken.
Hamisított adásvételi szerződésekre bukkant egy használtautó-kereskedő cégnél az adóhatóság, amelynek revizorai a cég alacsony bevallott nyeresége miatt fogtak gyanút – áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi közleményében.