Bejegyzések a ‘adótörténet’ címkével ellátva

Szent és kevésbé szent könyvek – 4.1. rész – Barnabás evangéliuma

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2021. január 22.
Címkék: , , ,
Rovat:

Barnabás gnosztikus evangéliuma számos gazdasággal, pénzzel, adózással kapcsolatos részletet tartalmaz. Ezek nincsenek ellentétben a kanonizált Biblia evangéliumaival, de azokon túlmegy, részletesebb nézeteket fogalmaz meg, főleg Jézus szavaival, példázataival. Ezek a részletek a templomadóról és a pénzsóvárságról, a szegénységről és az égi gazdagságról, az írástudók képmutatásáról szólnak.

Szent és kevésbé szent könyvek – 3. rész – Újszövetség másképp

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2021. január 15.
Címkék: , , , , ,
Rovat:

Az Újszövetséghez számos apokrif irat kapcsolódik. Ezek többsége evangélium, az egyes apostolok cselekedeteinek könyvei, az apostolok levelei, illetve végítéletet, a túlvilágot bemutató apokalipszisek, látomások, jóslatok. Ezek gyakran tartalmaznak pénzügyi vonatkozásokat is, írásunkban ezek közül emelünk ki néhányat.

Szent és kevésbé szent könyvek – 2. rész – Ószövetségi apokrifek

A Jubileumok könyve, a 12 pátriárka testamentuma és Énok könyve több gazdagsággal, pénzügyekkel, adózással kapcsolatos részletet is tartalmaz. Ezek részben megismétlik az Ószövetségben található történeteket, másrészt kiegészítik azt sajátos értelmezésekkel, illetve teljesen új tartalmú szövegekkel is találkozhatunk.

Szent és kevésbé szent könyvek – 1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. december 18.
Címkék: , , , ,
Rovat:

A Biblia könyvein kívül számos szent könyv született. A Biblia összeállítói ismerték ezeket is, mégis a kihagyásukról döntöttek. Az idők során sok szent könyv elveszett, legfeljebb a létezésükről tudunk. Más vallási műveket egyenesen istenkáromlásnak tekintettek, és mindent megtettek az elpusztításukra. A Biblia gazdasági rendelkezéseit bemutató sorozatunk sajátos kiegészítéseként ezekről a könyvekről lesz szó.

Jézus utolsó útja: Názáret, Jerikó, Jeruzsálem – 3.4. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. december 11.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Jézus utolsó napjait eléggé részletesen bemutatják az evangéliumok. Vannak különbségek, de a lényeget tekintve azonosak az események . Ezen az úton Jézus számos csodát tett, példabeszédeket mondott. Két eseménynek szoros kapcsolata van az adózással is. Ezek bemutatásával zárjuk a Bibliáról, mint történelmet meghatározó dokumentumról szóló minisorozatunkat. Ez a 8. rész, a cikk végén megadjuk az előző részek hivatkozásjegyzékét.

A farizeusok képmutatása ma is jelen van – 3.3. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. december 4.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Jézus utolsó útját, amikor Názáretből Jeruzsálembe ment, beteljesíteni végzetét, részletesen bemutatják az evangéliumok. Példabeszédeikben többször is szerepelnek a farizeusok, akik igaz és mély hit helyett a képmutatásban jeleskednek. Náluk még a bűnös ember, az adószedő is sokkal különb, ha őszintén megbánja bűneit. A képmutatásnak ezt a formáját a történelem mindig újratermeli, számos példát lehet erre találni akár napjainkban is.

Az apostolok pénzügyei – 3.2. rész

Jézus tanítványai és követői, az apostolok közül talán Máté kiválasztása a legérdekesebb. Máté polgári foglalkozása adószedő volt, és ilyen módon bűnös ember, mégis ez a bűnös ember Jézus követőjévé vált. Péter apostol, a kőszikla, többször is bizonyságot tett emberi gyengeségekről, Jézus mégis őt választotta a keresztény egyház alapítójává. Az Újtestamentum egyik története a Jézus és Péter apostol utáni templomadó megfizetéséről szól.

Az Újszövetség a vagyonról, gazdagodásról – 3.1. rész

Az Újtestamentum tanítása szembehelyezkedik az Ótestamentum vagyonról, gazdagodásról írt nézeteivel. A szegénység, a szeretet, az örök élet hirdetése Jézus tanításai között központi helyet foglalnak el. A gazdagság ugyan nem bűnös dolog, de az arra való törekvés már igen, akit a pénz hatalmába kerít, az nem tudja Istent szolgálni.

Bölcs Salamon gazdálkodási tanácsai – 2.3. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. november 6.
Címkék: , , ,
Rovat:

A bibliai Salamon gazdag volt és bölcs! A két tulajdonság összefügg, erről Salamon több tanácsa, példabeszéde is tanúbizonyságot ad. Útmutatásai kiterjedtek a tervezésre, a gazdagság megszerzésére, a vagyonnal kapcsolatos hibás elképzelésekre, illetve arra is, hogy mit kezdjünk a megszerzett vagyonunkkal.

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/2. rész

Az Ótestamentum számos helyen szól gazdálkodásról, vagyonról. A gazdagságot az Ószövetség nem tartotta bűnös dolognak, sőt, sokkal inkább Istennek tetsző cselekedetként ír a gazdálkodásról, a vagyon gyarapításáról. A Teremtés könyvében József, miután megfejtette a fáraó álmát, megbízatást kap államgazdasági feladatok végzésére. Salamonnak 666 aranytalentum bevétele volt évente. A kamat szedésének tilalma kivételt képez, a pénzzel való gazdálkodás nem megengedett a zsidók között.

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. október 16.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az Ószövetségen belül Mózes öt könyve tartalmazza a legtöbb parancsolatot, így a gazdálkodásra, gazdasági tevékenységre és az adózásra vonatkozó parancsolatokat is. A tized, a templomadó, a zsengeáldozat a legjelentősebb adófajták, a kamat szedésének tilalma már a gazdasági tevékenységek szélesebb körében értelmezhető.

A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre – 1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. október 2.
Címkék: , , ,
Rovat:

A történelmet meghatározó dokumentumok közül – nem lehet kétséges –, hogy a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. A mai nyugati világrend a könyvek könyvének előírásai, vagy az azokra való hivatkozással alakult ki. A Szentírás ma is meghatározó dokumentum, még akkor is, ha jóval kisebb a hatása, mint ötszáz vagy ezer évvel ezelőtt.

A rosette-i kő adótörténeti jelentősége

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 25.
Címkék: , ,
Rovat:

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Hammurabi törvényei

A történelmet meghatározó dokumentumok sorában tulajdonképpen Hammurabi törvényoszlopa volt az első. A Kr. előtti XVIII. században készített diorit kőoszlop az állami és társadalmi működésre ír elő kötelezettségeket. Megkülönböztetett szabályok vonatkoznak az uralkodó és a templomok sérelmére elkövetett tetteknek, ezek büntetése sokkal súlyosabb, mintha azokat mások ellen követték volna el.

Ékírásos közgazdaságtan

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 4.
Címkék: , ,
Rovat:

Megrázta a tudományos világot 1975-ben egy fiatal olasz régészprofesszor bejelentése. Egy szíriai ásatás során ékírásos agyagtáblákat talált, amelyeket mintegy 4300-4500 évvel ezelőttre datált. Már önmagában az is szenzáció volt, hogy a Kr. előtti harmadik évezred közepéről származhattak az anyagtáblák, de az igazán nagy hír a táblák száma volt. A régész egy egész ókori könyvtárat tárt föl, az agyagtáblák száma 16 ezer körülire volt tehető. Az ebből a korból származó más ékírásos agyagtáblák ennek a töredékét teszik ki összesen is, a mai napig!

Történelmet meghatározó dokumentumok – Bevezető egy sorozathoz

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. július 17.
Címkék: ,
Rovat:

Az emberi történelem számos nagyjelentőségű írásművet teremtett, eredményezett, amelyek jelentős hatással voltak a keletkezésük idején vagy később a történelmi eseményekre. Ezek lehettek könyvek, egyezmények, kinyilatkoztatások, programok, de más műfaj is előfordul. Egyáltalán nem véletlenül, ezek a dokumentumok gyakran tartalmaznak adózással kapcsolatos rendelkezéseket, leírásokat is. Már csak ezért is érdemes ezekkel a művekkel tematikusan is foglalkozni.

Kopernikusz, a közgazdász – 2. rész

Kopernikusz életében talán nagyobb hatást eredményezett közgazdászi tevékenysége, mint amit a csillagászatban művelt. A cikk második részében közgazdaságtannal kapcsolatos tevékenységét, a kopernikuszi fordulatot, illetve a tudós földi maradványainak sorsát ismertetjük.

Kopernikusz, a közgazdász – 1. rész

Kopernikusz igazi reneszánsz ember volt. Egyszerre volt csillagász, matematikus, teológus, orvos, közgazdász, diplomata, költő, festő, hogy csak a legfontosabb tevékenységeit emeljük ki. Ma leginkább csillagászként emlékezünk rá, aki a heliocentrikus világkép kialakításában alkotott korszakalkotót. De az sem egészen úgy volt! A cikk első részében életét, illetve a heliocentrikus világkép általa megalkotott rendjét mutatjuk be.

Trianon – hiperinfláció, pénzcsere – 3. rész

A trianoni békediktátumnak a megmaradó magyar lakosságra legsúlyosabb gazdasági következménye az infláció volt. A korona elértéktelenedése már a világháború idején is jelentős volt, de az 1918 novemberi fegyverszünetet követően gyorsult fel igazán. Ebben jelentős szerepe volt a magyarországi eseményeknek is. Az 1920. június 4-án aláíratott békeszerződés már csak következménye volt a kialakult helyzetnek.

Trianon – a hadisarc és a vámok – 2. rész

A trianoni békediktátum számos közteherviseléssel kapcsolatos rendelkezést is tartalmazott. A hadisarc, a vámrendelkezések, az elcsatolt területek, az állampolgársági ügyek mind olyan kérdések voltak, amelyeknél Magyarországot érintő kötelezettségeket írtak elő.