Kalkulátorok Hírlevél Bejelentkezés
Adó Online
Bejegyzések a ‘adótörténet’ címkével ellátva

Hogyan adóztak a rómaiak? – A Domitianus és Diocletianus közötti időszak (6. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. december 14.
Címkék: , ,
Rovat:

Domitianus uralkodását követően jöttek a „jó császárok”, egy évszázadon át működött a Pax Romana. Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius kiválóan vezették a birodalmat. A hanyatlás a második század végén a Severusok uralkodásával kezdődött meg, hogy aztán a harmadik század második harmadától, a katonacsászárok korában a birodalom mély válságba kerüljön. A válság érintette a hadsereget, a közigazgatást, az uralkodási rendet, és természetesen a pénzügyeket, az adózást is. Ezt örökölte Diocletianus, amikor 284-ben császár lett.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Az állam adót fizet polgárainak (5. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. december 7.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az ókori Rómában a hatalomgyakorlási technikák sokszor durva, máskor kifinomult technikáit találták ki és alkalmazták. Ellentétek szítása, kiélezése, politikai gyilkosságok, egymással vetélkedő táborok közötti polgárháborúk, a tömegek manipulálása, választási csalások, hivatali tisztségek megvásárlása mind-mind alkalmazott módszer volt. Ha a ma alkalmazott politikai eszköztárral bármi hasonlóságot vélünk felfedezni, az természetesen csak a véletlen műve lehet!

Hogyan adóztak a rómaiak? – Augustus adóreformja (3. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. november 16.
Címkék: , , ,
Rovat:

A történelem első ismert adóreformját Augustus római császár hajtotta végre. Az adóreform átfogóan változtatta meg az adónemeket, a beszedés módját, a beszedett adó kincstári kezelését. Az Augustus által bevezetett adóintézkedések hosszú távon fennmaradtak, biztosították a Birodalom működését az elkövetkező évszázadokban.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Állami működés a köztársaság korában (2. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. november 9.
Címkék: , ,
Rovat:

A több mint kétezer évet felölelő római történelem legjobban talán a római állam működésén keresztül ismerhető meg. Milyen tevékenységeket látott el az állam, hogyan szolgálta polgárai javát, illetve milyen forrásokból lehetett e tevékenységek gazdasági-pénzügyi fedezetét biztosítani?

El akarták lopni a Magna Chartát

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. október 27.
Címkék: ,
Rovat:

A Magna Chartát 1215-ben írta alá Földnélküli János angol király. Ez fontos adótörténeti dokumentum is. Mára mindössze négy eredeti példánya maradt. Az egyiket, a legjobb állapotban lévőt akarta most ellopni valaki, szerencsére a riasztóberendezés működött.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Bevezető rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. október 26.
Címkék: ,
Rovat:

A nyugati típusú társadalmak a Római Birodalom örökösei. Jogrendszerük, közéletük, kulturális örökségük, vallásuk, sokszor még a nyelvük, kifejezéseik is visszavezethetők a birodalomra. Igaz ez a közéletre, a politikai rendszerekre, az állami működésre is, beleértve a pénzügyi és adózási rendszereket is.

Túl a kétszázadik adótörténeti íráson

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. október 5.
Címkék: ,
Rovat:

Az Adó Online-on heti rendszerességgel 2014 tavaszától jelennek meg a szerző adótörténeti írásai. A 100. és 150. írásokat követően is összefoglaltuk a megelőző írások témaköreit. Ismét kerek számhoz érkeztünk, a múlt héten jelent meg a 200. adótörténeti írás. Ez ismét alkalmat ad egy kis összefoglalóra, számvetésre.

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (3. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. szeptember 28.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Befejező részéhez érkezett a kamat, a hitelezés történetét bemutató sorozatunk. A témát csak abbahagyni, lezárni lehet, mert rendkívül szerteágazó területről van szó. Azt már természetesnek kell vennünk, hogy mind a hitelfelvevők, mind a betétesek gyakran ellenséget is látnak a bankokban, bankárokban. Előfordul, hogy ennek a megközelítésnek valós alapja is van, de általánosságban azért meg kell állapítanunk, hogy a bankokra, a hitelezésre szükség van.

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (2. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. szeptember 21.
Címkék: , , , , , , , ,
Rovat:

A kamatszedés tiltása a kereszténység egyik alapvető törvénye volt. Az első ezredfordulót követően kezdett ez a tiltás enyhülni, és ebben szerepük volt a pápáknak, tudósoknak, de leginkább a pénzkereskedelemmel foglalkozó személyeknek, családoknak. A sorozat második részében a reneszánsz időszakával, előzményeivel, utóhatásaival foglalkozunk.

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (1. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. szeptember 14.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:

A kölcsönzés története évezredekre nyúlik vissza. Már Hammurabi törvényoszlopa is tartalmazott adósjogra vonatkozó szabályokat. Mózes törvényei szintén szóltak az adósságokról, sőt kamatról, az adósságok elengedéséről is. Az iszlám szent könyve, a Korán is tartalmaz ilyen szabályokat. Ezeknek a szabályoknak jelentős hatásuk volt az emberiség társadalmi, gazdasági fejlődésére.

A vámos és a farizeus

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. szeptember 7.
Címkék: , , ,
Rovat:

Az Újszövetségben jó néhány alkalommal van szó az adózásról, illetve a vámosról, mint bűnös emberről. Jézus példabeszédeinek is gyakran témái, de inkább eszközei az adók, illetve a vámos személye. Lukács evangéliumában található a vámos és a farizeus története, amelynek több tanulsága is van.

Adótörténet: József megfejti a fáraó álmát

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. augusztus 31.
Címkék: , ,
Rovat:

Az álmok nem hazudnak! A Bibliában gyakran van jelentőségük az álmoknak, illetve azok megfejtésének. Az egyik legismertebb bibliai történet, amikor József Egyiptomban megfejti a fáraó álmát. Arról már jóval kevesebb az ismeret, hogy ennek az álomfejtésnek és következményeinek fontos adótörténeti jelentősége is van. Sőt, a történetnek igazolt történelmi alapjai is vannak!

Petőfi Sándor és a pénzügyek – A siker útján (3. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. augusztus 10.
Címkék: ,
Rovat:

A Debrecenben töltött nyomorúságos telet követően 1844 februárjában Petőfi gyalog indult el Pestre. Már út közben megtapasztalhatta ismertségét, népszerűségét. Pesten Vörösmarty támogatásával a Debrecenben írt versei gyorsan kiadóra találtak, és ami egyáltalán nem mellékes, jelentősebb jövedelemhez is jutott ezáltal. Elkezdődött Petőfi rövid, de annál tüneményesebb karrierje.

Petőfi Sándor és a pénzügyek (1. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. július 27.
Címkék: ,
Rovat:

Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő. Magyarországon és más országokban is. Műveit számos nyelvre lefordították angoltól a japánig, némettől az olaszig, de még egzotikus nyelveken is találkozhatunk Petőfi verseivel. Sokan kutatták Petőfi életét, és sok a kérdőjel vele kapcsolatban. Gazdasági, pénzügyi dolgait viszont nemigen elemezték, ezért írásunk hiánypótlónak számít.