Az Adó Online-on heti rendszerességgel 2014 tavaszától jelennek meg a szerző adótörténeti írásai. A 100. és 150. írásokat követően is összefoglaltuk a megelőző írások témaköreit. Ismét kerek számhoz érkeztünk, a múlt héten jelent meg a 200. adótörténeti írás. Ez ismét alkalmat ad egy kis összefoglalóra, számvetésre.
Befejező részéhez érkezett a kamat, a hitelezés történetét bemutató sorozatunk. A témát csak abbahagyni, lezárni lehet, mert rendkívül szerteágazó területről van szó. Azt már természetesnek kell vennünk, hogy mind a hitelfelvevők, mind a betétesek gyakran ellenséget is látnak a bankokban, bankárokban. Előfordul, hogy ennek a megközelítésnek valós alapja is van, de általánosságban azért meg kell állapítanunk, hogy a bankokra, a hitelezésre szükség van.
A kamatszedés tiltása a kereszténység egyik alapvető törvénye volt. Az első ezredfordulót követően kezdett ez a tiltás enyhülni, és ebben szerepük volt a pápáknak, tudósoknak, de leginkább a pénzkereskedelemmel foglalkozó személyeknek, családoknak. A sorozat második részében a reneszánsz időszakával, előzményeivel, utóhatásaival foglalkozunk.
A kölcsönzés története évezredekre nyúlik vissza. Már Hammurabi törvényoszlopa is tartalmazott adósjogra vonatkozó szabályokat. Mózes törvényei szintén szóltak az adósságokról, sőt kamatról, az adósságok elengedéséről is. Az iszlám szent könyve, a Korán is tartalmaz ilyen szabályokat. Ezeknek a szabályoknak jelentős hatásuk volt az emberiség társadalmi, gazdasági fejlődésére.
Az Újszövetségben jó néhány alkalommal van szó az adózásról, illetve a vámosról, mint bűnös emberről. Jézus példabeszédeinek is gyakran témái, de inkább eszközei az adók, illetve a vámos személye. Lukács evangéliumában található a vámos és a farizeus története, amelynek több tanulsága is van.
Az álmok nem hazudnak! A Bibliában gyakran van jelentőségük az álmoknak, illetve azok megfejtésének. Az egyik legismertebb bibliai történet, amikor József Egyiptomban megfejti a fáraó álmát. Arról már jóval kevesebb az ismeret, hogy ennek az álomfejtésnek és következményeinek fontos adótörténeti jelentősége is van. Sőt, a történetnek igazolt történelmi alapjai is vannak!
A Debrecenben töltött nyomorúságos telet követően 1844 februárjában Petőfi gyalog indult el Pestre. Már út közben megtapasztalhatta ismertségét, népszerűségét. Pesten Vörösmarty támogatásával a Debrecenben írt versei gyorsan kiadóra találtak, és ami egyáltalán nem mellékes, jelentősebb jövedelemhez is jutott ezáltal. Elkezdődött Petőfi rövid, de annál tüneményesebb karrierje.
Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő. Magyarországon és más országokban is. Műveit számos nyelvre lefordították angoltól a japánig, némettől az olaszig, de még egzotikus nyelveken is találkozhatunk Petőfi verseivel. Sokan kutatták Petőfi életét, és sok a kérdőjel vele kapcsolatban. Gazdasági, pénzügyi dolgait viszont nemigen elemezték, ezért írásunk hiánypótlónak számít.