Pénzek színes világa
A 2021. évi Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretében a Nemzeti Múzeumban több könyvbemutatót is tartottak. Az Adó Online-on is érdemes szólnunk Tóth Csaba a Pénzek színes világa című kötetéről.
Bejegyzések adótörténet címkével
Túl a 300. adótörténeti íráson (2. rész)
Ismét fordulóponthoz érkeztünk, megjelent a 300. adótörténeti írás is az Adó Online-on. Félszáz írásonként számvetést készítek az előző 50 adótörténeti cikkről. Kopernikusz, ékírás, Hammurabi, rosette-i kő, Biblia, Korán, tizenkét táblás törvények, keresztesek, Trianon, számolócédulák és pénztárgépek, szerencsejátékok, koronavírus, helyi adók. Ezek voltak a legfontosabb témák az elmúlt 15 hónapban.
Túl a 300. adótörténeti íráson (1. rész)
Ismét fordulóponthoz érkeztünk, megjelent a 300. adótörténeti írás is az Adó Online-on. Félszáz írásonként számvetést készítek az előző 50 adótörténeti cikkről. Kopernikusz, ékírás, Hammurabi, rosette-i kő, Biblia, Korán, tizenkét táblás törvények, keresztesek, Trianon, számolócédulák és pénztárgépek, szerencsejátékok, koronavírus, helyi adók. Ezek voltak a legfontosabb témák az elmúlt 15 hónapban.
A szerencse fiai (2. rész)
A szerencsejáték sokaknak szórakozás, másoknak pedig a szenvedélyévé válik. Erről világnézet szerint számos megítélés, vélemény született, művészek is gyakran választják alkotásaik tárgyául. A kormányzatok viszont alapvetően könnyen és olcsón megszerezhető pénzforrást látnak ebben, ezért nem fogják vissza magukat az adóztatásban, illetve az ellenőrzési tevékenységet is ennek érdekében fejtik ki.
A szerencse fiai (1. rész)
Az ember játékos lény. Homo ludens. A játékosság gyakran párosul a szerencsével, ekkor beszélhetünk szerencsejátékról. Sokaknak ez szenvedélye, olyannyira, hogy akár szélsőséges helyzetekben betegséggé is válhat. A szerencsejátékokat gyakran pénzre játsszák, ez pedig lehetőséget teremthet arra, hogy a szenvedély adózás tárgya is legyen.
Keresztes hadjáratok és pénzügyek – Utóélet (4. rész)
A keresztes hadjáratoknak számos negatív következménye volt, van. A rengeteg áldozat, rombolás értelmetlen volt, az eredeti célokból semmi nem teljesült. Pozitív hozadéka volt a háborúknak a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok fejlődése, fellendülése. A hadjáratok megítélése sokat változott nyolc évszázad alatt, a lelkes támogatástól hosszú út vezetett a pápai bocsánatkérésig. Nem kétséges, hogy ezek a háborúk ma is hatással vannak a nyugati és az iszlám világ eseményeire.
Keresztes hadjáratok – Pénzügyek (3. rész)
A háborúk sokba kerülnek. Különösen így volt ez a keresztes hadjáratok esetében, mert a hadszíntér több ezer kilométerre volt a lovagok hazájától. Az utat, a szállítást, az utánpótlás biztosítását is finanszírozni kellett, és erre a zsákmány egyre kevésbé nyújtott fedezetet. A pápa és a keresztény uralkodók is ennek forrását Európában kellett, hogy megteremtsék. III. Ince pápa feltalálta a jövedelemadózást.
Keresztes hadjáratok és pénzügyek – A hadjáratok (2. rész)
Az első keresztes hadjárat elérte célját, a keresztesek meghódították Jeruzsálemet. A következő évszázadokban még számos keresztes hadjáratot hirdettek a pápák, de indultak ilyenek pápai meghirdetés nélkül is. A háborúk egyre több kudarcot eredményeztek, a muszlimok hite és fegyvere is erősebbnek bizonyult a keresztényeknél.
Keresztes hadjáratok és pénzügyek – A kezdetek (1. rész)
A keresztes hadjáratok világtörténelemre gyakorolt jelentős hatása nem kérdőjelezhető meg. A hadjáratoknak hosszú távú, sőt máig ható következményei voltak, vannak. Ezek a következmények jelentették egyrészt az Európán belüli politikai viszonyok változását, másrészt a kelettel, különösen az iszlám hitűekkel való kapcsolatok válságát.
Pénztárgép-történelem
A pénztárgépeknek is megvan a maguk történelme. A másfél évszázaddal ezelőtti kezdetek sok érdekességet is magukban rejtenek. Ki találta fel? Hogyan függött össze a pénztárgépek története a számítástechnika fejlődésével? Miért ítélték börtönre a pénztárgépgyártókat, és hogyan szabadultak meg ettől? Mindezekre kitérünk írásunkban.
További érdekességek a számolócédulák világából
A számolócédulák szokványos témakörei voltak a vendéglátás, az étel, az ital, a dohányzás, az üzletek, az iparcikkek, a lakossági szolgáltatások, a sajtótermékek reklámozása. Ezek mellett jó néhány egyéb célterület is szerepel a számolócédulákon, így például a nemzeti és politikai propaganda, a pénzügyi szolgáltatások, a kultúra, az egészségügy, a sport, a turisztika. Érdemes ezekre is kitérni!
A számolócédulák varázslatos világa
Húsvétra egy könnyedebb adótörténeti téma. A számlázás történetében bájos, időnként a művészi ábrázoláshoz közeli epizódot képeztek a számolócédulák. Ma már leginkább csak a gyűjtők ismerik ezeket. A legbecsesebb darabok borsos áron cserélnek gazdát, nem ritkán antikváriumokban, árveréseken.
A tizenkét táblás törvények
A nyugati jogrendszerek ősi alapja a tizenkét táblás törvények. Nem véletlen, hogy ez a jelenkori jogászképzésben is megjelenik, illetve több modernkori alkotmány megalkotásánál, így például az Egyesült Államok alkotmányának összeállításánál is hivatkozási alap volt.
Iszlám pénzügyek – kölcsön, kamat, uzsora, öröklés (4. rész)
A Korán legerősebb gazdasági jellegű tiltása a kamatra, az uzsorára vonatkozik. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek a Koránnak megfelelő bankügyletek, csak azoknak is meg kell felelniük a szigorú vallási előírásoknak. Az öröklésnél az apai ág és a férfiak előnyben részesülnek. A Koránról, mint történelmet meghatározó dokumentumról szóló sorozatunk befejező része következik.
Az iszlám adózás – a fáraó álmától Allah részéig (3.2. rész)
A kötelező és az önkéntes adakozás mellett a Korán több szúrájában is találhatóak adózással kapcsolatos történetek, rendelkezések. Írásunkban hármat emelünk ki, a fáraó álmának megfejtését, a nem muszlimok adókötelezettségét, illetve a hadizsákmány megosztására vonatkozó kötelezettséget.
Az iszlám adózás – zakát és szadaka (3.1. rész)
A Korán elveinek megfelelő adózás az önkéntes teljesítésen alapul. Alapvetően a vagyon után kell adózni, így a szociális helyzettől függ annak összege, a szegény embernek nincs adókötelezettsége. Az iszlám állam másfajta adót is bevezethet, ha az állami működéshez erre szükség van, vagy rendkívüli helyzet ezt indokolja.
Az iszlám a gazdaságról – alapok (1. rész)
A Föld népességének negyede az iszlám vallás követője. Ezzel, a kereszténység után, a legelterjedtebb vallás. Az iszlám alapműve, a hitelvek összefoglalója a Korán. A terjedelmes mű vallási törvényeket, történeteket, verseket tartalmaz. Számos gazdasági tartalmú előírása közül cikksorozatunkban a pénzügyi, adózási jellegű előírásokat emeljük ki. A Koránt méltán tekinthetjük az egyik legjelentősebb, történelmet meghatározó dokumentumnak.
Szent és kevésbé szent könyvek – 4.2. rész – Barnabás evangéliuma
Barnabás gnosztikus evangéliuma számos gazdasággal, pénzzel, adózással kapcsolatos részletet tartalmaz. Ezek nincsenek ellentétben a kanonizált Biblia evangéliumaival, de azokon túlmegy, részletesebb nézeteket fogalmaz meg, főleg Jézus szavaival, példázataival. Ezek a részletek a templomadóról és a pénzsóvárságról, a szegénységről és az égi gazdagságról, az írástudók képmutatásáról szólnak. A cikk 2. része következik.
Szent és kevésbé szent könyvek – 4.1. rész – Barnabás evangéliuma
Barnabás gnosztikus evangéliuma számos gazdasággal, pénzzel, adózással kapcsolatos részletet tartalmaz. Ezek nincsenek ellentétben a kanonizált Biblia evangéliumaival, de azokon túlmegy, részletesebb nézeteket fogalmaz meg, főleg Jézus szavaival, példázataival. Ezek a részletek a templomadóról és a pénzsóvárságról, a szegénységről és az égi gazdagságról, az írástudók képmutatásáról szólnak.
Szent és kevésbé szent könyvek – 3. rész – Újszövetség másképp
Az Újszövetséghez számos apokrif irat kapcsolódik. Ezek többsége evangélium, az egyes apostolok cselekedeteinek könyvei, az apostolok levelei, illetve végítéletet, a túlvilágot bemutató apokalipszisek, látomások, jóslatok. Ezek gyakran tartalmaznak pénzügyi vonatkozásokat is, írásunkban ezek közül emelünk ki néhányat.