Bejegyzések a ‘adótörténet’ címkével ellátva

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. október 16.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az Ószövetségen belül Mózes öt könyve tartalmazza a legtöbb parancsolatot, így a gazdálkodásra, gazdasági tevékenységre és az adózásra vonatkozó parancsolatokat is. A tized, a templomadó, a zsengeáldozat a legjelentősebb adófajták, a kamat szedésének tilalma már a gazdasági tevékenységek szélesebb körében értelmezhető.

A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre – 1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. október 2.
Címkék: , , ,
Rovat:

A történelmet meghatározó dokumentumok közül – nem lehet kétséges –, hogy a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. A mai nyugati világrend a könyvek könyvének előírásai, vagy az azokra való hivatkozással alakult ki. A Szentírás ma is meghatározó dokumentum, még akkor is, ha jóval kisebb a hatása, mint ötszáz vagy ezer évvel ezelőtt.

A rosette-i kő adótörténeti jelentősége

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 25.
Címkék: , ,
Rovat:

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Hammurabi törvényei

A történelmet meghatározó dokumentumok sorában tulajdonképpen Hammurabi törvényoszlopa volt az első. A Kr. előtti XVIII. században készített diorit kőoszlop az állami és társadalmi működésre ír elő kötelezettségeket. Megkülönböztetett szabályok vonatkoznak az uralkodó és a templomok sérelmére elkövetett tetteknek, ezek büntetése sokkal súlyosabb, mintha azokat mások ellen követték volna el.

Ékírásos közgazdaságtan

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 4.
Címkék: , ,
Rovat:

Megrázta a tudományos világot 1975-ben egy fiatal olasz régészprofesszor bejelentése. Egy szíriai ásatás során ékírásos agyagtáblákat talált, amelyeket mintegy 4300-4500 évvel ezelőttre datált. Már önmagában az is szenzáció volt, hogy a Kr. előtti harmadik évezred közepéről származhattak az anyagtáblák, de az igazán nagy hír a táblák száma volt. A régész egy egész ókori könyvtárat tárt föl, az agyagtáblák száma 16 ezer körülire volt tehető. Az ebből a korból származó más ékírásos agyagtáblák ennek a töredékét teszik ki összesen is, a mai napig!

Történelmet meghatározó dokumentumok – Bevezető egy sorozathoz

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. július 17.
Címkék: ,
Rovat:

Az emberi történelem számos nagyjelentőségű írásművet teremtett, eredményezett, amelyek jelentős hatással voltak a keletkezésük idején vagy később a történelmi eseményekre. Ezek lehettek könyvek, egyezmények, kinyilatkoztatások, programok, de más műfaj is előfordul. Egyáltalán nem véletlenül, ezek a dokumentumok gyakran tartalmaznak adózással kapcsolatos rendelkezéseket, leírásokat is. Már csak ezért is érdemes ezekkel a művekkel tematikusan is foglalkozni.

Kopernikusz, a közgazdász – 2. rész

Kopernikusz életében talán nagyobb hatást eredményezett közgazdászi tevékenysége, mint amit a csillagászatban művelt. A cikk második részében közgazdaságtannal kapcsolatos tevékenységét, a kopernikuszi fordulatot, illetve a tudós földi maradványainak sorsát ismertetjük.

Kopernikusz, a közgazdász – 1. rész

Kopernikusz igazi reneszánsz ember volt. Egyszerre volt csillagász, matematikus, teológus, orvos, közgazdász, diplomata, költő, festő, hogy csak a legfontosabb tevékenységeit emeljük ki. Ma leginkább csillagászként emlékezünk rá, aki a heliocentrikus világkép kialakításában alkotott korszakalkotót. De az sem egészen úgy volt! A cikk első részében életét, illetve a heliocentrikus világkép általa megalkotott rendjét mutatjuk be.

Trianon – hiperinfláció, pénzcsere – 3. rész

A trianoni békediktátumnak a megmaradó magyar lakosságra legsúlyosabb gazdasági következménye az infláció volt. A korona elértéktelenedése már a világháború idején is jelentős volt, de az 1918 novemberi fegyverszünetet követően gyorsult fel igazán. Ebben jelentős szerepe volt a magyarországi eseményeknek is. Az 1920. június 4-án aláíratott békeszerződés már csak következménye volt a kialakult helyzetnek.

Trianon – a hadisarc és a vámok – 2. rész

A trianoni békediktátum számos közteherviseléssel kapcsolatos rendelkezést is tartalmazott. A hadisarc, a vámrendelkezések, az elcsatolt területek, az állampolgársági ügyek mind olyan kérdések voltak, amelyeknél Magyarországot érintő kötelezettségeket írtak elő.

Trianon adókötelezettségeket is jelentett – 1. rész

A trianoni békekötés az egyik legnagyobb magyar sorstragédia! Ez a kijelentés akkor sem vitatható, ha, tudjuk, voltak előzményei, egy évezreden át az uralkodói elit által képviselt politika sokat tett egy ilyen következményért. Cikksorozatunk első részében az előzményeket mutatjuk be (amennyire lehet lerövidítve), illetve a békekötés folyamatát, becikkelyezését.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 4. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. május 8.
Címkék: , , , ,
Rovat:

A helyi adózás rendszere már bevezetése óta számos problémával terhelt. Ezek egy részét sikerült az elmúlt három évtizedben megoldani, ezek főleg jogtechnikai jellegű beavatkozások voltak. Vannak olyan gondok, amelyek nem oldhatók fel a jelenlegi településszerkezeti, közigazgatási és gazdasági rendszerben. Ez eredményezi azt is, hogy sok település folyamatos forráshiánnyal küzd, és esélye sincs ennek megoldására.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 3. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. április 24.
Címkék: , ,
Rovat:

Az elmúlt három évtizedben a helyi adózás szabályait sokszor módosította az Országgyűlés. Stabil elemnek tekinthető az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó és az iparűzési adó. Függetlenül attól, hogy ezen adók mértékei, eljárási szabályai is jó néhány alkalommal módosultak. Új lehetőségként 2015-től települési adóként széles körű adóztatási lehetőséggel is élhetnek a helyi önkormányzatok.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 2. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. április 17.
Címkék: , ,
Rovat:

Azokban a kérdésekben, amelyekhez egy kisebb közösségben rendelkezésre állnak a döntéshez szükséges információk, célszerű, ha a döntés is ebben a közösségben születik meg. Ezt nevezik a szubszidiaritás elvének. Ennek fontos feltétele, hogy az anyagi feltételekről is ebben a közösségben határozzanak. Az önkormányzatok önállóságának ilyen alapfeltétele a helyi adóztatással kapcsolatos hatáskörük biztosítása.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. április 3.
Címkék: , ,
Rovat:

A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.

Hat év, kétszázötven adótörténeti írás – 1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. március 13.
Címkék: ,
Rovat:

Az adózás története a történelem egy sajátos nézőpontból. Az Adó Online-on hat évvel ezelőtt kezdtem el adótörténeti írásaimat közzé tenni. Azóta is, szinte minden héten jelentkezem új írással. Ebben a cikkben visszatekintek az első kétszáz írásra, a következő részben a Magyarország adótörténete sorozatot, valamint a 201-250. fejezeteket mutatom be.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – társasági adó – 2.

Egy új társasági adótörvény bevezetésének feltételei megteremtődtek 1991-re. Ehhez szükség volt a rendszerváltásra, illetve piacgazdaság legalább kezdeti kialakulására. Társasági szabályozás, számviteli rendszer már létezett, a korábbi átmeneti adószabályok alapot teremtettek egy olyan adószabály-rendszerre, amely a versenyszféra szereplőit egységes szempontok szerint adóztatta.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó(3.)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. február 21.
Címkék: , ,
Rovat:

Az általános forgalmi adózás több olyan szabályt is tartalmaz, amelyek gazdaságpolitikai jellegűek, illetve nem is feltétlenül adóelőírások, de a jogalkotók az Áfa törvényben találták meg ezeknek a szabályoknak a helyét. Az áfá-ról szóló harmadik írásunkban ezekről lesz szó, ezzel zárjuk az áfa ismertetését.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó (2.)

Az 1988-ban bevezetett áfaszabályozás elvi alapjai mind a mai napig változatlanok. Mi indokolja akkor azt, hogy már a negyedik áfa törvény van hatályban, illetve az áfa törvények éves rendszerességgel módosulnak, de nem volt ritka az évközi módosítás sem? Természetesen ennek okai is a részletekben vannak, ezek közül világítunk rá néhányra.