Egy román bíróság az azonos felek között fennálló több munkaviszony esetén a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó uniós szabályok megfelelő alkalmazása érdekében előzetes döntéshozatal keretében fordult az Európai Unió Bíróságához. Vajon a napi 11 órás minimális pihenőidő munkaviszonyonként vagy munkavállalónként értendő? Jelen cikk a kérdés tárgyában hozott uniós ítélet összefoglalója (C‑585/19. sz. ügy).
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.
Adóügyekben is meg kell védenünk a szuverenitásunkat, ennek hiányában Magyarország nem érhetné el céljait – jelentette ki a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
A magyar reklámadó és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot – közölte döntését az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága kedden.
Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.
Az Európai Unió Bírósága elutasította a kiküldött munkavállalók jogaira vonatkozó irányelvvel szembeni magyar és lengyel kereseteket.
Az Európai Unió Bírósága a hazai vállalkozások számára is jelentőséggel bíró, kedvező döntést hozott: a versenysértésből fakadó károk megtérítése érdekében a legnagyobb külföldi platformok is perelhetők a velük szerződő vállalkozás tagállamában – olvasható a GVH honlapján.
A letelepedés szabadságának biztosítása nemcsak a fogadó tagállamra ró kötelezettséget, hanem azon tagállamra is, amelyet el kívánnak hagyni, ugyanis ez utóbbi tagállam nem akadályozhatja meg a területén tartózkodó természetes személyek vagy társaságok mozgását. Sok mindent befolyásoló jogesetet ismertetünk.
A tőkekivonási adók az állam szuverenitását jelentik, azáltal, hogy adókat vetnek ki a területükön felmerülő értéknövekedések után. A tőkekivonási adókat alkalmazó országok igazi szándéka az, hogy megvédjék az adóalapjukat és megakadályozzák az adózatlan jövedelmek kimentését. A tőkekivonási adó csak a kivándorló személyeket és eszközeiket érinti. A tőkekivonási adó nem kerül megfizetésére azon személyek és eszközök után, melyek a származási országot nem hagyják el. A kivándorló személyek és társaságok az illetőségük megváltozása okán kerülnek megadóztatásra, amikor az állandó telephelyet, eszközt áthelyezik a másik országba. Azon belföldi társaságok, melyek esetében nem kerül sor telephely, eszközáthelyezésre ott nem merül fel tőkekivonási adó.
Amennyiben valamely eszközt egy társaság áthelyez az eddigi országából egy másik tagállamba vagy harmadik országba, akkor az eszköz piaci értéke alapján adót köteles fizetni abban az államban, ahonnan az eszközt kivonják. Arra a kérdésre, hogy az ezen exit adó megfizetésére az adózó halasztást kaphat-e, s hogyan, az EU Bíróság ítéletei adják meg a választ. A következőkben a tőkekivonási adók (exit tax) vonatkozásában felmerült néhány ítéletet mutatok be, több cikkben.
Az a körülmény, hogy az ilyen különadó legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem lehet alkalmas arra, hogy önmagában hátrányos megkülönböztetést valósítson meg.
Nem sértett uniós jogot a kiskereskedelemben alkalmazott magyar ágazati különadó – így dönt majd az Európai Unió Bírósága a Magyar Nemzet értesülése szerint.
Már régóta problémát okoz, hogy az adóhatóság akkor sem adja vissza a már befizetett áfát az eladónak, ha a vevő a bruttó vételárat egyáltalán nem fizette meg. Az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése azonban egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a magyar NAV is köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Ez a döntés most lehetővé teheti, hogy legfeljebb fél éven belül más érintett adózók is kérjék a behajthatatlanná vált követeléseikre jutó áfa visszatérítését. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről dr. Fehér Tamás ügyvéd, az iroda partnere foglalta össze a tudnivalókat.
A szerző a joghatóság kérdéseit elemzi az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos esetek vonatkozásában, az EUB-nak a Peter Bosworth, Colin Hurley, valamint az Arcadia Petroleum Limited és társai-ügyben[1] született ítélete alapján.
Az Európai Unió Bírósága legfrissebb magyar vonatkozású döntésében (C-189/18.) megállapította, hogy a kapcsolódó vizsgálatok eredményei és bizonyítékai felhasználásának magyar gyakorlata nem felel meg az uniós jognak. Így az ítélet nyomán újra kell gondolni az ellenőrzési eljárások gyakorlatát, illetve szabályozási igény is felmerülhet e körben annak érdekében, hogy az adózót ne zárják el a saját eljárásában a hatékony védelemtől.
Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét ismerteti, ami a Mydibel SA vs. État belge ügyben[1] született. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében.
Egy júniusban meghozott ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy önmagában az a tény, hogy valaki nem alá- és fölérendeltségi viszonyban végzi felügyelőbizottsági tevékenységét, nem jelenti automatikusan azt, hogy ő önálló gazdasági tevékenységet folytat az általános forgalmi adó szempontjából.
Az EUB szerint a Bizottság tévesen értelmezte az EUMSZ 107. cikkét, amikor megállapította, hogy a magyar reklámadó szelektív előnyöket nyújt a kisvállalkozások számára és ez ellentétes az EUMSZ rendelkezéseivel.
Az Európai Unió Bírósága elé egy olyan kérdés került, amely a maximális heti munkaidő referencia-időszakban történő alkalmazásának értelmezését firtatta.
