A helyi önkormányzatok, az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok számára fontos határidő közeleg, hiszen 2025. január 1-től ezen szervek is kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentőrendszer) létrehozni.
Egy, a számviteli szakemberek számára is izgalmas (és vitatott) jogintézmény került a Polgári törvénykönyvbe, amelynek gazdasági jelentősége miatt érdemes áttekinteni a szerepét. A centrumban a Ptk. szabályozása áll, amely jogi alapokra helyezi a jogalkotó által meghatározott gazdasági célt, egyúttal megadja a számviteli elszámolás logikai alapjait. A jelen cikkben áttekintjük az építményi jog gazdasági alapjait és jogi szabályozását.
A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.
A civil szervezeti működés már több, mint három évtizedre nyúlik vissza, mégis a mai napig komoly feladatot jelent az alapítványok, egyesületek és más nonprofit gazdálkodók működéséhez szükséges adózási, gazdálkodási információk megszerzése, a vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása a mindennapi tevékenység során.
A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat, bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz.
A 2024-es legmelegebb nyári időszakában, az elmúlt évekkel ellentétben idén elmaradt az adójogszabályok jelentősebb évközi törvénymódosítása. Viszont a jogalkotó – részben élve a veszélyhelyzet nyújtotta lehetőséggel is – miniszteri és kormányrendeleti módosítások kihirdetésével nem hagyott minket nyári adóváltozások nélkül. Ezeket a Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent, vékonynak épp nem mondható 74. számában találjuk meg, cikkünkben ezekből szemezgetünk néhány fontosabbnak gondolt témát.
A mérlegképes könyvelői képzés időtartamának mintegy tizedét teszi ki a pénzügyi kimutatások összeállítása, elemzése és ellenőrzése című tananyagegység, amely – mint címéből is látható – három, egymástól elkülönült témát ölel fel. Így, még egyenlő megoszlást feltételezve is igen rövid idő jut a pénzügyi kimutatások elemzésére, így érdemes lehet ennek területeit, az alkalmazott eszközöket és problémákat részletesebben is górcső alá venni.
Közeledik a 2023. adóévi elszámoló bevallás benyújtásának határideje az innovációs járulék tekintetében is, emiatt célszerű áttekinteni az adónemet érintő 2023-as változásokat.
Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.
Marketing-kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, úgymint a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, sőt még a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit is. Elmondjuk a részleteket.
A kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására a korábbi adóalap kedvezmények mellett 2024. januárjától új adókedvezményt is bevezetésre került a társasági adóban (1996 évi LXXXI. törvény 22/G. §).
Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában egyoldalúan felmondta az 1979-ben – több mint negyven éve – aláírt és alkalmazott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (a továbbiakban egyezmény). Ennek következtében a 2024. január 1-től megszerzett jövedelmek adózására a nem egyezményes országból származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A globális minimumadó szabályait számos államban, így az Európai Unió államainak nagy részében is 2024-től alkalmazni kell. Magyarországon a 2023. évi LXXXIV. törvénnyel bevezetett szabályok a globális minimumadóról szóló európai uniós irányelv átültetését szolgálják, és szorosan követik az OECD koordinációja mellett kialakított Modellszabályokat. A cikk bemutatja a globális minimumadó megalkotásához vezető utat, a három szabályozási szint közötti összefüggéseket és áttekintést ad a multinacionális nagyvállalatokat érintő új adózási szabályrendszer fő elemeiről.
A 2023. évi változásokat elsősorban a gyakorlati tapasztalatok és a külső, különösen az uniós elvárások idézték elő. Az évközi és év végi módosítások mind a három adóeljárási törvényt érintették.
Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.
Cikkünk röviden bemutatja a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (nyári adócsomag) és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. számú törvény (őszi adócsomag) magánszemélyeket és a kifizetőket, foglalkoztatókat érintő fontosabb módosításait.
Cikkünkben nagy vonalakban tekintjük át az elmúlt időszak legjelentősebb volumenű jogszabályváltozásának legfontosabb hatásait az adózók, az adótanácsadók és az adóellenőrzés szemszögéből.
Cikkünkben összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Cikkünkben röviden összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Cikkünkben a közelgő új adóév szabályozási változásait tekintjük át a „friss adósaláta” mentén. Az Országgyűlés által elfogadott adójogszabályok között ismét sok olyan található, ami már 2024.01.01-én hatályba lép, így mindenkit szorít az idő, hogy a sokrétű, s több adózási területet érintő rendelkezéseket megismerje és értelmezze.
