2024. augusztusban az egy évvel korábbiakat átlagosan 3,4 százalékkal meghaladták, júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak a fogyasztói árak – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júliusban a fogyasztói árak az EU-ban átlagosan 2,8 százalékkal nőttek; Magyarországon 4,1 százalék volt az infláció.
Az infláció 10 százalékponttal, 62 százalékosra csökkent; a jegybanki alapkamat 50 százalékos, a központi bank félmilliárd dolláros beavatkozással stabilizálta a török líra árfolyamát.
Júliusban az ingatlan.com lakásárindexe alapján 6,4 százalékra gyorsult az ingatlanok éves drágulási üteme Magyarországon, míg idén januárban még csak 1,6 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára éves összevetésben – közölte az ingatlan.com csütörtökön.
2024. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Továbbra is a ténylegesnél jóval magasabb inflációt érzékelnek a fiatalok a K&H ifjúsági index szerint. A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be, ami nem mutat jelentős változást az első negyedéves felmérésben szereplő 19 százalékos átlaghoz képest, ugyanakkor jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést.
2024. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak, a járműüzemanyagoké 4,4 százalékkal esett vissza – jelentette hétfőn a KSH.
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt, 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Kgfb-indexében.
A fogyasztók egyharmada (31%-a) szerint az infláció jelenti az elsődleges kockázatot az országára nézve és 62% számít arra, hogy kiadásai leginkább az élelmiszerek miatt fognak növekedni. Az aggályok ellenére átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni fenntartható gazdálkodásból származó vagy fenntartható forrásokból beszerzett termékekért – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.
Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Magyarországon legalább 500 millió forint vagyon kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabb egy százalékba – derült ki a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég összeállításából. Karagich István a cég ügyvezetője kiemelte: „elmondható, hogy a világon végig söpört infláció a leggazdagabbak vagyonát gyarapította elsősorban. Soha nem látott mértékben emelkedett a leggazdagabb egy százalék vagyona hazánkban is.”
A csökkenő tendencia ellenére továbbra is az infláció hátráltatta leginkább a cégek működését az elmúlt fél évben, miközben az energiaköltségek és a munkaerőhiány jelentősége sem enyhült – derül ki a K&H kkv bizalmi index felmérésből. A kereslet szűkülése és az árfolyamingadozás viszont már kevésbé meghatározó a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából.
A korábbiakhoz képest kissé szerényebb, 7,2 százalékos árbevétel-növekedéssel, ugyanakkor stabil, 3,8 százalékos nyereségnövekedéssel számolnak idén a cégek. Ezzel a várt bevétel-növekedés mértéke hosszú idő után végre meghaladja a várható éves infláció mértékét – derül ki a K&H kkv bizalmi index felmérésből. Ilyen pénzügyi várakozások mellett 10-ből 6 cég tervez idén valamilyen fejlesztést: elsősorban informatikai és céges autó beszerzések várhatók, a gépberuházásokat azonban jelentősen visszafogják.
2024 januárjában folytatódott az infláció gyors ütemű csökkenése. 2021 márciusa után 34 hónappal ismét a jegybanki toleranciasávon belülre került az árindex – állapította meg a januári adatokat értélve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az infláció számítását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) transzparens módon és az európai statisztikai irányelvekkel összhangban végzi – közölte a KSH „Az inflációs aktualitások és a számítások háttere” címmel pénteken tartott sajtótájékoztatóját összegző közleményében.
2023. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az EU egészében 3,6-ról 3,1 százalékosra csökkent az éves infláció novemberen.
