A háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete is érdemben javult, az ezt tükröző index mindkét csoportnál megközelítette a koronavírus előtti értékét – közölte a Századvég Gazdaságkutató októberi felmérése eredményeit.
Nem okozott meglepetést a jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén, amikor ismét 15 bázispontos kamatemelésről döntött – vélik makrogazdasági elemzők.
Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot mutatott be szerdán a megemelkedett energiaárak okozta rendkívüli helyzet rövid és középtávú tagállami kezelésére, a javaslatok között jövedelemtámogatás, számlafizetések ideiglenes halasztása, valamint ideiglenes, célzott adócsökkentés biztosítása szerepel a kiszolgáltatott háztartások és vállalkozások számára.
Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A vártnál kedvezőbb második negyedéves GDP-adat miatt a Takarékbank a korábbi 7,7 százalékról 8,0 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését.
Tizenhárom éves csúcsra húzták fel az inflációt a meredeken emelkedő energiaárak szeptemberben az euróövezetben.
Augusztusban belföldi értékesítési árak 18,5, a forintban számolt exportárak 12,4 százalékkal növekedtek. Az ipari termelői árak átlagosan 14,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Legfrissebb előrejelzésében felfelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8 százalékos, míg 2022-re 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
2021. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – áll a KSH inflációs gyorsjelentésében.
Jelentősen drágulhatnak a német ipar termékei, az autógyártók akár tíz százalékkal emelhetik áraikat a Handelsblatt című német üzleti lap hétfői összeállítása szerint.
A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak voltak az egy évvel korábbinál; júniusban még 5,3 százalékos volt az átlagos, éves drágulás.
A fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen.
A 9,8 százalékos átlagos áprilisi árnövekedésnek a forintgyengülés az alapanyagok drágulása is hajtotta.
A tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt, és a júniusi inflációs jelentés különösen fontossá válik majd – mondta a Reuters hírügynökségnek adott hétfői nyilatkozatában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
A fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál; utoljára 2012 decemberében volt 5 százalék az infláció.
A fogyasztói bizalmi index áprilisban egyéves csúcsára, mínusz 24,5 pontra ugrott, de még jelentősen elmarad a járvány okozta zuhanást megelőző, 2020. márciusi mínusz 12,1 pontos szintjétől.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az árak – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére (GDP) vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI, és magasabb inflációval is számolnak.
Az infláció megugrását átmenetinek ítéli meg a jegybank, és szerinte az árak elszabadulására nem kell számítani, a kamatkondíciók változatlan szinten tartása azt jelenti, hogy a kedvező finanszírozási helyzetet továbbra is fenntartjuk – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden.
Az átlagosnál jobban nőttek az élelmiszerárak, míg összességében 3,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest pedig 0,7 százalékkal emelkedtek.
