Gyakorlati tudnivalók az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban

opus simplex
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkaviszonyban számos olyan helyzet adódik, vagy olyan esemény történik, mely miatt a felek között visszafordíthatatlanul elindul egy, a jogviszony megszüntetésére irányuló folyamat. Ilyenkor a legtöbben- akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalon- legszívesebben azonnal megválnának a másik féltől. Erre azonban csak nagyon szűk keretek között, az azonnali hatályú felmondás intézménye által ad lehetőséget a törvény, és amennyiben valamelyik fél nem jogszerűen él ezzel a joggal, komoly jogkövetkezményekkel kell számolnia. Jelen cikkünkben a kötelezettségszegésre alapított azonnali hatályú felmondással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat tekintjük át.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó lehetőségek között kiemelt figyelmet érdemel az azonnali hatályú felmondás [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bek. c) pont], mellyel bármelyik fél élhet, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte [Mt. 78. § (1) bek. a) pont], vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 78. § (1) bek. b) pont].  A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozattal szemben támasztott világos, valós és okszerű indokolás követelményének az azonnali hatályú felmondás esetén is eleget kell tenni. 

A bírói gyakorlatban a legtöbb kérdés az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja szerinti indokolással kapcsolatban merül fel, mivel ez esetben konjunktív feltételekről beszélhetünk, azaz mindháromnak teljesülnie kell az azonnali hatályú felmondás jogszerűségéhez. Itt tehát a bíróság azt vizsgálja, hogy a felmondás indokában megjelölt tevékenység (esetleg mulasztás) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség volt-e, azt a másik fél jelentős mértékben szegte-e meg, valamint megállapítható-e a szándékosság vagy súlyos gondatlanság. Ebből eredően, a nyilatkozattevőnek érdemes az indokolásban ezekre a feltételeke külön kitérni, megindokolni azokat. A probléma többnyire a munkáltatói oldalon jelentkezik, bár munkavállalóknál sem kizárt, itt azonban elsősorban bérfizetési késedelem szolgál alapul a felmondáshoz, melyet a bíróság egyértelműen súlyos munkáltatói kötelezettségszegésként értékel. A bírói gyakorlat alapján a munkáltató által közölt azonnali hatályú felmondás indokául megjelölt kötelezettségszegést a munkavállaló munkaköre, szakismerete, beosztása alapján kell megvizsgálni (BH2005. 117). 

Az indokoláson kívül a legtöbb vita az azonnali hatályú felmondás közlésének időpontjából ered. Az Mt. alapján ugyanis az azonnali hatályú felmondás jogát mind a munkavállaló, mind a munkáltató az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolhatja [Mt. 78. § (2) bek.]. Ez a határidő szubjektívnek tekinthető, mely az alapul szolgáló okról történt tudomásszerzéshez igazodik. A tudomásszerzés azt jelenti, hogy valamelyik fél mindazoknak az ismereteknek teljes körűen a birtokába jut, amelyek alapján a fent említett törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni. A munkáltató esetében a szubjektív határidőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésétől kell számítani.  

A szubjektív határidőn kívül a törvény meghatároz egy objektív (a tudomásszerzéstől független) határidőt is, ugyanis az azonnali hatályú felmondás jogát mind a munkavállaló, mind a munkáltató az annak alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja [Mt. 78. § (2) bek.]. Fontos tudni, hogy mindkét határidő jogvesztő, azaz elmulasztásuk esetén az azonnali hatályú felmondás jogát jogszerűen nem lehet gyakorolni. 

A fent leírtak figyelembevétele mindkét fél számára fontos, ugyanis be nem tartásuk jogellenes munkaviszony megszüntetést eredményez, mely komoly anyagi vonzattal, valamint egy esetleges elhúzódó munkaügyi perrel járhat. Ennek elkerülése érdekében- amennyiben egyező a szándék,- érdemes megfontolni egy közös megegyezéses megállapodás aláírását, melyben szintén dönthetnek úgy a felek, hogy azonnali hatállyal megszüntetik a jogviszonyt, indokolási kötelezettség nélkül. 

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • visszatérés a munkába

    A legsúlyosabb kötelezettségszegések körébe tartozhat, ha a munkavállaló a munkaviszonnyal összeférhetetlen magatartást tanúsít. Ám ahogy az összeférhetetlen magatartás maga is ezerféle lehet, hasonlóan árnyaltan kell megválasztani azt is, milyen szankciót alkalmazzon a munkáltató.

  • sok irat, mappa

    A munkavállalói kötelezettségszegéseknek ezernyi formája lehet, és meglehetősen széles a munkáltató által alkalmazható szankciók skálája is. Az alábbiakban általános jelleggel tekintjük át, a jogkövetkezmények milyen főbb kategóriái jöhetnek szóba, ha a munkáltató nem akar válasz nélkül hagyni egy kötelezettségszegést. 

  • sok irat, mappa

    A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Ezek megszegése esetén a munkáltató végső esetben a munkaviszony megszüntetését is kezdeményezheti.

  • női munkavállaló

    Ha már eldőlt, hogy súlyos kötelezettségszegése miatt a munkavállalót el kell küldeni, még mindig kérdés, hogy bevállalja-e a munkáltató a rendkívüli felmondást. Közismert, hogy ennek igen szigorú feltételei vannak. Alább áttekintjük, mi mindent érdemes végiggondolni a felmondás és a rendkívüli felmondás közötti választás előtt.

  • visszatérés a munkába

    A próbaidő lényege - nevéből adódóan -, hogy ezen időszak alatt a felek eldönthetik azt, hogy fenn kívánják-e tartani a munkaviszonyt. Kikötése nem kötelező, a Munka törvénykönyve 45. § (5) bekezdése alapján a felek dönthetnek úgy is, hogy nem élnek a próbaidő intézményével. Alkalmazásával ugyanakkor egyszerűbb kilépni a jogviszonyból, ha az mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

  • munkaviszony megszüntetés

    A munkaviszony egyoldalú jognyilatkozat útján felmondással és azonnali hatályú felmondással szüntethető meg. Mindkét jogcímnek vannak indokoláshoz kötött és nem kötött tényállásai.

  • női munkavállaló

    A munkáltatók több mint 60 százaléka nem tudja bizonyítani a bíróság előtt, hogy azonnali hatályú felmondása megfelelt a jogszabályoknak – derül ki a a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vizsgálatából. Az új Mt. bevezetése nem változtatott az azonnali hatályú felmondások (a régi Mt. hatálya alatt rendkívüli felmondások) bírósági megítélésének gyakorlatán. Folytatjuk a testület érdekfeszítő dolgozatának ismertetését.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.