Meglepte az elemzőket a béremelkedés mértéke

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A júniusi béradat pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja - így kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a júniusi béradatokról kedden kiadott jelentését. 

A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkeresetek 14,4 százalékkal nőttek júniusban az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés ismét gyorsult az előző havi, 12,9 százalékos ütemet követően.  Az egyszeri jutalmak és prémiumok 28,7 százalékkal, míg a rendszeres jövedelmek 13,5 százalékkal nőttek.. 

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben  nőhetnek a bérek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart, a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés eredményeként. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. 

Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások - írta.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, a  rendszeres bérek növekedése mellett a nem havi rendszerességű juttatások is 28,7 százalékkal nőttek, ami  az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. Rámutatott, hogy átlag feletti volt a bérnövekedés a munkaerőhiány által sújtott építőiparban. A statisztikák szerint 90 ezerrel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma éves összevetésben, ugyanakkor 49 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, így nemzetgazdasági szinten is tovább nőtt a munkaerőpiaci kereslet.

Munkajogi Mesterkurzus - A munkaidő és a pihenőidő

Előadás helyett Tréning: a résztvevők minden témához kapcsolódóan feladatokat oldanak meg

Tömeg helyett Csoportmunka: kiscsoportokban zajlik a munka

Szónoklat helyett Konzultáció: a résztvevők a képzés során végig kérdezhetnek az előadóktól

Időpont és jelentkezés >>

 

Az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít az elemző, sőt ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, magasabb bérnövekedési adatokat sem tart kizártnak  Az év egészében így akár 13-14 százalék körül alakulhat a keresetek növekedése, ami a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre és érdemben támogathatja a GDP növekedését.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője összességében úgy látja, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban 11-12 százalék körül alakulhat, míg az átlagos infláció 2,3 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 9-10 százalék körüli keresetnövekedés is bekövetkezhet. Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,4 százalék lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedéséhez a háztartások fogyasztása jelentősen hozzájárulhat - jegyezte meg.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • üzletember futóverseny

    Hazánkban a harmadik legmagasabb a bérek adóterhelése (48,2%) az OECD államok között, és ez egyértelműen rontja a gazdaságunk versenyképességét. Így üdvözölni kell még a legkisebb lépést is, ami a probléma megoldása irányába mutat. Ugyanakkor Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint kétséges, hogy a most bejelentett – a tervezetthez képest 0,5%-kal nagyobb – szociális hozzájárulási adó csökkentés, valóban hatékonyan járul-e hozzá a cél eléréséhez.

  • pénz

    Mégsem emelkedik 2018-tól a reklámszatyrok és a reklámhordozó papírok termékdíja - döntött kedden a parlament a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításakor. Az előterjesztésből az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára kerültek ki a díjemelésre vonatkozó rendelkezések.

  • erdő

    Százmilliós károkat okozó fakereskedő bűnözőkre csaptak le egyszerre két helyen is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-alföldi pénzügyi nyomozói. Négy embert előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság - közölte a NAV térségi sajtóreferense kedden az MTI-vel.

  • teherfuvarozás

    A cég romániai leánya az adóhátralék kisebb részét kifizeti, a maradékot közigazgatási, vagy bírósági úton támadja meg. 

  • cégvezető

    A gyorsított járulékcsökkentés több szempontból is előnyt jelent a foglalkoztatóknak; a bérjárulékok szintje befolyásolja a versenyképességet, másrészt a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt a százalékos egészségügyi hozzájárulás, továbbá a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is azonos módon mérséklődik majd - hívta fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó.