Pótlék helyett átalány

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A felek a munkaszerződésben bármely törvényi bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Az átalányban való pótlékfizetés nagyban egyszerűsítheti a munkabér elszámolását, ám – ahogy arra a Kúria egy friss ítélete rámutat – néhány fontos feltételre figyelni kell.

 A bérpótlék átalányként való fizetésének több feltétele is van. Először is, ebben a feleknek meg kell állapodni, és a munkaszerződésben rögzíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átalány kikötése csak írásban érvényes. Elvileg ugyan az írásba nem foglalt munkaszerződés is érvényessé válik, ha ezt a munkavállaló a munkaviszony kezdetétől számított 30 napon belül nem kifogásolja, ám ilyenkor nehéz lenne bizonyítani, hogy a felek között volt megállapodás az átalányban történő fizetésről, illetve arról, hogy az mely pótlékot váltja ki és milyen összegben.

Egy konkrét esetben a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott egy munkavállalót, akinek a munkaszerződésében napi tíz órás munkaidő volt kikötve. A munkaügyi hatóság ezt kifogásolta, mivel a munkáltató nem volt jogosult napi nyolc órát meghaladó napi munkaidő alkalmazására. Ezért kötelezte a napi két órás többlet, mint rendkívüli munkaidő tekintetében 50% bérpótlék kifizetésére. Ezt a munkáltató vitatta, egyebek mellett azon az alapon, hogy állítása szerint az írásos egyszerűsített munkaszerződés mellett a felek szóbeli megállapodást is kötöttek, miszerint a bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítottak meg. Ezért a rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót további díjazás nem illette meg. A Kúria ezt az érvelést elutasította. Ilyen megállapodásra ugyanis a munkaszerződésből nem lehetett következtetni, ráadásul az érintett munkavállaló foglalkoztatására nem folyamatosan, hosszabb időszakon keresztül, hanem alkalmanként került sor (BH2017/30.).

A következő feltétel, hogy a bérpótlékot kiváltó átalány valóban átlagos összeg legyen. Azaz a feleknek egy hosszabb időszak alapulvételével kell meghatározni, hogy nagyjából milyen összeget kap a munkavállaló egy-egy pótlék címén. Újonnan létesített munkaviszony esetén az azonos munkakörre már fennálló munkaviszonyokat lehet alapul venni a számításnál, ha pedig ez sem lehetséges, akkor becsléssel kell az átalányt meghatározni. Az átalány számítására egyébként a jogszabály nem ad pontos iránymutatást, de a munkavállalót tételesen megillető bérpótléknál lényegesen alacsonyabb összeg kikötése semmis. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átalányt időszakonként felül kell vizsgálni, és ha szükséges, közös megegyezéssel módosítani, hogy az továbbra is megfeleljen az „átalány” fogalomnak. Az is lehetséges, hogy az átalányra vonatkozó megállapodás csak egy bizonyos időszakra (pl. egy évre) szóljon.

Cégvezetők ABC-je 2016

Kiadványunkat az újonnan alakuló, s az évek óta jól működő vállalkozások menedzsmentjei egyaránt haszonnal forgathatják.

A tartalomból: Cégalapítás gyakorlati szemmel; A társasági működés aktuális kérdései; Foglalkoztatási újdonságok; Adatvédelem a munkahelyen, Adózási, számviteli változások

Megrendelés >>

 

Fontos, hogy a pótlékátalányt pótlékonként külön kell megállapítani. Nem szabályos tehát, ha a felek 20 000 Ft pótlékátalányban állapodnak meg, de nem határozzák meg, hogy ez mely bérpótlék jogcímén illeti meg a munkavállalót, illetve ez hogyan bontható meg az egyes pótlékok között. A pótlékátalány kikötésének tehát e vonatkozásban is pontosnak, kifejezettnek kell lennie (BH2017/30.).

Készenlét vagy ügyelet esetén az átalány egyaránt magában foglalja a készenléti, illetve ügyeleti időre járó bérpótlékot, és az ezen időszak alatt végzett tényleges munkavégzés díjazását is. Például, ha a munkaszerződés szerint a munkavállalót havonta 100 000 Ft készenléti átalány illeti meg, akkor ez tartalmazza az adott hónapra elrendelt készenlét idejére járó 20%-os pótlékot, és a készenlét alatt felmerülő valamennyi munkavégzésre járó alapbért, rendkívüli munkavégzésért járó és esetleges egyéb pótlékokat. Ilyenkor az átalány meghatározása során tehát nem csak azzal kell kalkulálni, hogy havonta hogyan alakul a készenléti órák száma, hanem azzal is, hogy hány óra rendkívüli munkavégzés valósul meg átlagosan egy hónapban a készenlét alatt, illetve erre milyen egyéb pótlékok (pl. éjszakai, munkaszüneti napi) járnak a munkavállalónak.

Fontos különbség, hogy a rendkívüli munkavégzés esetén csak a bérpótlékra állapítható meg átalány, a túlórákra járó alapbért viszont tételesen kell elszámolni. Ugyanez irányadó természetesen az összes többi pótlékra is (pl. az éjszakai pótlékátalány csak az éjszakai pótlékot váltja ki, de az éjszakai munkavégzésre járó alapbért nem). Ezért aztán a túlóraátalány kikötése sokat nem is egyszerűsít a bérszámfejtési teendőkön.

A pótlékátalány alkalmazásával jelentősen csökkenthető a pótlékok elszámolásával járó adminisztráció. Ugyanakkor az átalány formájában megállapított bérpótlékot mindig figyelembe kell venni a távolléti díj számításánál, akkor is, ha tételes elszámolás mellett az adott bérpótlék nem lenne a távolléti díj része. A havi pótlékátalány arányos részének meghatározása ugyanúgy történik, mint az alapbér esetében, azaz az általános munkarend alapján teljesítendő munkaidő alapulvételével.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • párhuzamos munkavégzés

    Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék illetve szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Pl. egy havi béres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) a) bekezdése, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár?

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklámadó

    A május 31-ig határidős, 2016-os évre vonatkozó reklámadó bevallásokat minden érintett cégnek el kell készíteni.

  • gyár, munkás, nő

    A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 378 ezer volt, 84 ezerrel, 2,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 67,3 százalékra emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • teherfuvarozás

    A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tiltakozik a Németországban hatályba lépett intézkedés ellen, amely szerint május 25-től bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti - közölte az MKFE. 

  • Fotó: shutterstock

    Egyes londoni elemzők igyekeznek olyan magyar jellegzességeket is figyelembe venni,  mint hogy szerintük Magyarországon "politikai fontossággal" bír az alacsony alapkamat fenntartása, vagy a "pro-ciklikus az alapállás", így aligha meglepő, hogy sokan sokfélére jutnak.

  • AFA-kalauz5_borito

    A kedvezményes éttermi áfakulcs sokakat érintő jogalkalmazási kérdéseit tisztázza legfrissebb számában az Áfa-kalauz. A szaklap 2017/5-ös számát itt rendelheti meg.