A nyugdíj összege 2017-ben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk. A 2017-ben nyugdíjba vonulók is erről szeretnének információt kapni.
 
Ez utóbbi kérdés egészen pontosan minden évben csak március hónap vége felé válaszolható meg, mert ekkor válnak ismertté az ún. valorizációs szorzószámok. E szorzószám feladata, hogy „szintre hozza” a nyugdíjazást megelőző, a nyugdíjkiszámításánál számításba vett évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemhez.  A folyamathoz tekintsük át a nyugdíjkiszámítás főbb lépéseit.
 
Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek
 
Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni.
 
Ez az időszak 2017. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már huszonkilenc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az ún. életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. 
 
A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.
 
Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.
 
Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.
 
Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni. 
 
Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához. 
 
A minimálbérrel történő kiegészítés van, akinek kedvezőtlen, mert életpályája során ennél  magasabb tényleges jövedelmei voltak, így az alacsonyabb összeg rontja nyugdíja összegét, van akinél nagyobb változást nem okoz, mert tényleges jövedelmei a minimálbérhez hasonlítottak. 
 
A nyugdíjszámítás folyamata
 
1. Nettósítás
 
Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre. 
 
A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik.
 
Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.
A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.
 

[htmlbox adokodex]

 

2. Valorizálás
 
A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már majdnem három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2017-ben elért jövedelemmel. 
 
A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.
 
A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
 
A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra. A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2017 márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre. 
 
A 2017. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően kerül kiszámításra.
 
3. Degresszió
 
Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe. Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.
 
A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2017-ben is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 Ft-nál több,
- a 372 001 – 421 000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a 421 001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

[htmlbox adokodex_2]

 

4. Szolgálati idő szerinti mérték
 
Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza. A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.
 
Néhány kiemelés a táblázatból:
 
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege. 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész. 
 
2017. – nincs nyugdíjjárulék felső határ
2012. december 31-ig volt hatályban az ún. nyugdíjjárulék-fizetési felső határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék fizetés, ez a jövedelem természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe vételre.
2013-tól, így ebben az évben is, már nincs felső határa a nyugdíjjárulék köteles keresetnek. 
 
2017. – alsó határ
2017-ben az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 Ft.
Ez a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget. 
 
Kivétel
Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a fentiek szerint kiszámított, a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkeresetnél nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 
 
Ez esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. 
 
Hátrány ez esetben mégsem keletkezhet, nem történik ugyanis a havi átlagkeresetből a szolgálati idő hossza szerinti meghatározás, a szolgálati évek számától függetlenül a teljes havi átlagkereset lesz a nyugdíj összege.
 
További kedvezmény alkalmazása azonban már nem történik, az alacsony összeg nyugdíjminimumra történő felemelése elmarad.
 
Résznyugdíjnál (20 évnél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idő esetén megállapítható ellátásnál) nincs nyugdíjminimum szabály. 
 
Az ellátás összege, bármilyen alacsony is, nem kerül felemelésre a nyugdíj minimum összegéhez, mely csak a teljes nyugdíjakat illeti meg garanciaként. 

[htmlbox adonap]

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • nyugdíjas boldog

    A nyugdíjemelés részletes szabályairól és az érintett ellátásokról minden évben kormányrendelet rendelkezik, cikkünkben közöljük az összes részletet.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cégvezető

    A hazai kkv-k nagy része több mint 20 éves múltra tekint vissza, miközben az 5 év alatti cégek aránya elenyésző – derül ki a K&H: üzletet ide! program felméréséből, amely arra kereste a választ, hogy mióta működnek a hazai vállalkozások. 

  • kamera

    2018 jelentős év lesz az adatvédelem területén, hatályba lép az új európai adatvédelmi rendelet, amely Magyarországon is közvetlenül hatályos és alkalmazandó jogszabály lesz, felváltja a jelenleg hatályos Infotörvényt. A küszöbön álló változás alkalmat biztosíthat arra, hogy elmélyüljön, vagy – jobb később, mint soha alapon – széles körben kialakuljon az adatvédelmi jogi tudatosság.

  • teherfuvarozás

    A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) tudomása szerint eddig nem szankcionáltak magyar fuvarozókat Ausztriában a fuvarozókra vonatkozó új jogszabályok megsértése miatt - mondta Dittel Gábor, a szervezet ügyvezető főtitkára kedden az M1 aktuális csatornának.

  • usa

    Elbukott az amerikai szenátusban szerdán az előző, demokrata párti kormány által kiépített egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare visszavonásáról és annak egy új egészségbiztosítási törvénnyel való felváltásáról szóló szavazás.

  • nő, állás, munka

    Egy üres munkakör betöltésének gyakori módja, hogy a munkáltató a már meglévő, alacsonyabb pozícióban alkalmazott munkatársak körében hirdeti meg a pozíciót. Ilyenkor a felek már ismerik egymást, a kölcsönös bizalomra építve pedig mindkét félnek kedvező lehet a váltás. Az alábbiakban áttekintjük a belső pályázatok munkajogi hátterét, kiemelve néhány buktatót, amit célszerű elkerülni.