Így is lehet szolgálati időt szerezni
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Így lehet több a nyugdíja
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adategyeztetési eljárásban a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő időszakokat igazolni kell, ha az lehetséges, hiszen így pozitívan befolyásolható a majdani számított nyugdíj.
Az adategyeztetési eljárás megindításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyilvántartásba a foglalkoztatók által bejelentett biztosítási idő és nyugdíjjárulék köteles jövedelem adatokkal rendelkezik, mert ebbe az adatbázisba ezeket az adatokat kellett a jogszabályi előírás szerint bejelenteni.
A szolgálati időnek minősülő egyéb, nem járulékfizetéssel szerzett időszakok ekkor még nem szerepelnek a nyilvántartásban, mert azokat az érintett személy ismeri, az igazolásukhoz szükséges dokumentumokkal ő rendelkezik.
Az előző cikkben ismertetett, a tanulmányok folytatásával kapcsolatos szolgálati idő adategyeztetési eljárás keretében történő bejelentését követően ebben az írásban további, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idők kerülnek bemutatásra.
Katonai szolgálat
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 38. § (1) bekezdés d) pontja szerint szolgálati időként kell figyelembe venni a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt.
A katonai szolgálat igazolásának módja – a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban: TnyR) 5. számú melléklete szerint a katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban letöltött időről.
Ha az érintett személynek nincs meg a katonakönyve és nem rendelkezik más egykorú okirattal sem a katonai szolgálatról, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresi a honvédelmi irattárat a katonai szolgálat igazolására.
A megkeresés az érintett személy által közölt adatok feltüntetésével történik.
A személyi adatok mellett feltétlenül szükséges a katonai szolgálat időpontjának és helyének megadása is, lehetőleg pontosan megnevezve az egykori alakulatot.
Gyermekekkel kapcsolatos szolgálati idők
A gyermekszüléshez, gyermekneveléshez kapcsolódó időtartam a szolgálati idő terén is megjelenik, ha az erre vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rendelkezésére állnak.
|
Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia |
|---|
|
Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás. A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában. |
Az adategyeztetési eljárás során ezt a helyzetet segíthetjük elő.
1968. előtt született gyermekek
Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre, amely helyzet az 1955-től született, a hivatalbóli adategyeztetési eljárásban részt vevő személyeket életkoruk miatt nem érinti.
A TnyR. 29.§ (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született.
A szabály alkalmazásához a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a tartós betegség, fogyatékosság igazolásához a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti orvosi igazolás szükséges.
A kérelemre történő adategyeztetési eljárásnál (1955. előtt született személyek) lehet szükség fenti információra.
Gyermeknevelési idők
Az adategyeztetési eljárás során nem csak az általános szolgálati időről, hanem a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosító időszakokról is tájékoztatás történik.
Mindkét esetben fontos a gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok ismerete.
A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Az e) pont szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Ha ezek az időszakok az adategyeztetési eljárásban kapott kimutatáson még nem szerepelnek, a TnyR. 5. számú melléklete szerint az ápolási díjat megállapító határozattal, a gyermek születési anyakönyvi kivonatával, az örökbefogadást engedélyező határozattal igazolhatók.
Az 1997. december 31-ét megelőző időtartamra folyósított egészségbiztosítási pénzellátás időtartamát – ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel – az ellátást folyósító szerv (egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy társadalombiztosítási kifizetőhely) igazolásával tudjuk bizonyítani.
Emlékeztetőül: a nők negyven év jogosultsági idővel történő öregségi teljes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.
Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban még nem szerepel minden gyermeknevelési időszak, az adategyezetési eljárás során ezt rendezhetjük.
Fizetés nélküli szabadság
Több gyermekellátás igénybevételének előfeltétele fizetés nélküli szabadság igénylése. A gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély igénybevételéhez kötelező a munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a gyermeknevelési támogatáshoz adható ez a szabadság.
Sor kerülhet egyéb okból is akár tartós fizetés nélküli szabadság kérésre, például házastárs külszolgálatra kísérésekor.
Az adategyeztetési eljárás során nem haszontalan, ha ismerjük azt a szabályt, hogy a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha
a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illeti meg,
a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
Munkanélküli – álláskeresési ellátások
A TnyR. 32. §(4) bekezdése szerint szolgálati időnek minősül az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának időtartama, ha a nyugdíjjárulék-fizetés megtörtént.
1991. március 1-től szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és a pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény hatálybalépését megelőzően megállapítható munkanélküli ellátások is szolgálati időt képeznek fentiek szerint.
A munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék legfeljebb egy éves folyósítási időtartama alatt azok összegéből nyugdíjjárulék levonása történt, az időtartamot a munkaerőközvetítő szerv jelentette be a társadalombiztosítási nyilvántartásba, és vezette az erre vonatkozó nyilvántartó lapot.
Ha ez nem történt volna meg, a munkanélküli ellátás időtartama a munkaerőközvetítő szerv egykorú igazolása vagy a nyilvántartás alapján kiadott igazolás alkalmas a szolgálati idő bizonyítására.
Az átképzési támogatásról és az elhelyezkedési támogatásról szintén nyilvántartó lap vezetése történt, az ellátás a levont nyugdíjjárulékra tekintettel szolgálati idő.
A végkielégítés, ha annak kifizetése 1998. január 1 ‒ 1999. december 31. között történt, meghosszabbította a biztosítási jogviszonyt, így az szolgálati időnek is minősült.
2000-től a végkielégítés már nem eredményez biztosítási jogviszonyt, így szolgálati időt sem.
A biztosítási időt adó végkielégítés a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon szerepelt.
Ha ott nem került volna feltüntetésre, a nyugdíjjárulék levonás megtörténtét tartalmazó foglalkoztatói igazolással bizonyítható ez az időszak.
Jó tudni
Az adategyeztetési eljárás során kapott kimutatáson szolgálati időként szerepel a munkanélküli ellátás időtartama, de nem találjuk azt meg a kimutatás nők negyven év jogosultsági idővel történő nyugellátásához elért jogosultsági idő részénél, mert az ehhez a kedvezményes nyugellátáshoz jogosító időszakokba a munkanélküli ellátás időtartama nem számítható be.
Az adategyeztetési eljárás megindításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyilvántartásba a foglalkoztatók által bejelentett biztosítási idő és nyugdíjjárulék köteles jövedelem adatokkal rendelkezik, mert ebbe az adatbázisba ezeket az adatokat kellett a jogszabályi előírás szerint bejelenteni.
A szolgálati időnek minősülő egyéb, nem járulékfizetéssel szerzett időszakok ekkor még nem szerepelnek a nyilvántartásban, mert azokat az érintett személy ismeri, az igazolásukhoz szükséges dokumentumokkal ő rendelkezik.
Az előző cikkben ismertetett, a tanulmányok folytatásával kapcsolatos szolgálati idő adategyeztetési eljárás keretében történő bejelentését követően ebben az írásban további, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idők kerülnek bemutatásra.
Katonai szolgálat
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 38. § (1) bekezdés d) pontja szerint szolgálati időként kell figyelembe venni a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt.
A katonai szolgálat igazolásának módja – a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban: TnyR) 5. számú melléklete szerint a katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban letöltött időről.
Ha az érintett személynek nincs meg a katonakönyve és nem rendelkezik más egykorú okirattal sem a katonai szolgálatról, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresi a honvédelmi irattárat a katonai szolgálat igazolására.
A megkeresés az érintett személy által közölt adatok feltüntetésével történik.
A személyi adatok mellett feltétlenül szükséges a katonai szolgálat időpontjának és helyének megadása is, lehetőleg pontosan megnevezve az egykori alakulatot.
Gyermekekkel kapcsolatos szolgálati idők
A gyermekszüléshez, gyermekneveléshez kapcsolódó időtartam a szolgálati idő terén is megjelenik, ha az erre vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rendelkezésére állnak.
Költségvetési Expo
|
||||||||
|
||||||||
Az adategyeztetési eljárás során ezt a helyzetet segíthetjük elő.
1968. előtt született gyermekek
Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre, amely helyzet az 1955-től született, a hivatalbóli adategyeztetési eljárásban részt vevő személyeket életkoruk miatt nem érinti.
A TnyR. 29.§ (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született.
A szabály alkalmazásához a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a tartós betegség, fogyatékosság igazolásához a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti orvosi igazolás szükséges.
A kérelemre történő adategyeztetési eljárásnál (1955. előtt született személyek) lehet szükség fenti információra.
Gyermeknevelési idők
Az adategyeztetési eljárás során nem csak az általános szolgálati időről, hanem a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosító időszakokról is tájékoztatás történik.
Mindkét esetben fontos a gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok ismerete.
A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Az e) pont szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Ha ezek az időszakok az adategyeztetési eljárásban kapott kimutatáson még nem szerepelnek, a TnyR. 5. számú melléklete szerint az ápolási díjat megállapító határozattal, a gyermek születési anyakönyvi kivonatával, az örökbefogadást engedélyező határozattal igazolhatók.
Az 1997. december 31-ét megelőző időtartamra folyósított egészségbiztosítási pénzellátás időtartamát – ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel – az ellátást folyósító szerv (egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy társadalombiztosítási kifizetőhely) igazolásával tudjuk bizonyítani.
Emlékeztetőül: a nők negyven év jogosultsági idővel történő öregségi teljes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.
Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban még nem szerepel minden gyermeknevelési időszak, az adategyezetési eljárás során ezt rendezhetjük.
Fizetés nélküli szabadság
Több gyermekellátás igénybevételének előfeltétele fizetés nélküli szabadság igénylése. A gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély igénybevételéhez kötelező a munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a gyermeknevelési támogatáshoz adható ez a szabadság.
Sor kerülhet egyéb okból is akár tartós fizetés nélküli szabadság kérésre, például házastárs külszolgálatra kísérésekor.
Az adategyeztetési eljárás során nem haszontalan, ha ismerjük azt a szabályt, hogy a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha
a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illeti meg,
a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
Munkanélküli – álláskeresési ellátások
A TnyR. 32. §(4) bekezdése szerint szolgálati időnek minősül az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának időtartama, ha a nyugdíjjárulék-fizetés megtörtént.
1991. március 1-től szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és a pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény hatálybalépését megelőzően megállapítható munkanélküli ellátások is szolgálati időt képeznek fentiek szerint.
A munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék legfeljebb egy éves folyósítási időtartama alatt azok összegéből nyugdíjjárulék levonása történt, az időtartamot a munkaerőközvetítő szerv jelentette be a társadalombiztosítási nyilvántartásba, és vezette az erre vonatkozó nyilvántartó lapot.
Ha ez nem történt volna meg, a munkanélküli ellátás időtartama a munkaerőközvetítő szerv egykorú igazolása vagy a nyilvántartás alapján kiadott igazolás alkalmas a szolgálati idő bizonyítására.
Az átképzési támogatásról és az elhelyezkedési támogatásról szintén nyilvántartó lap vezetése történt, az ellátás a levont nyugdíjjárulékra tekintettel szolgálati idő.
A végkielégítés, ha annak kifizetése 1998. január 1 ‒ 1999. december 31. között történt, meghosszabbította a biztosítási jogviszonyt, így az szolgálati időnek is minősült.
2000-től a végkielégítés már nem eredményez biztosítási jogviszonyt, így szolgálati időt sem.
A biztosítási időt adó végkielégítés a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon szerepelt.
Ha ott nem került volna feltüntetésre, a nyugdíjjárulék levonás megtörténtét tartalmazó foglalkoztatói igazolással bizonyítható ez az időszak.
Jó tudni
Az adategyeztetési eljárás során kapott kimutatáson szolgálati időként szerepel a munkanélküli ellátás időtartama, de nem találjuk azt meg a kimutatás nők negyven év jogosultsági idővel történő nyugellátásához elért jogosultsági idő részénél, mert az ehhez a kedvezményes nyugellátáshoz jogosító időszakokba a munkanélküli ellátás időtartama nem számítható be.