Mitől lesz több nyugdíjunk?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bemutatjuk a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket és segítünk a választásban.

Milyen nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek közül választhatunk?

• Köthetünk nyugdíjbiztosítást,
• lehetünk önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári tagok,
• de választhatjuk a nyugdíj-előtakarékossági számlát is.

Előnyök, feltételek

Mindhárom megtakarítási lehetőség választása esetében lehetőségünk van az adóévben fizetett díjak után adójóváírást érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a befizetett éves díj 20 százalékát, összesen maximum 280 000 Ft-ot a személyi jövedelemadóból, az adóbevallásban megjelölt biztosítási/ pénztári/ előtakarékossági szerződésen írják jóvá. Több szerződés esetén olyan arányban, ahogy az ügyfél arról rendelkezik. Az állam tehát díjazza a megtakarítási hajlandóságot. Nincs más teendőnk, mint kiválasztani a saját igényeinknek legmegfelelőbb előtakarékossági formát, majd a szerződés megkötése után a díjakat rendszeresen fizetni.
Azoknak ajánlott a konstrukciók valamelyike, akik magasabb nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú előtakarékosságot. Kulcsszó a hosszú táv, mivel mindhárom opció esetében törvény által előírt 10 éves várakozási idő van. Ez időn belül nem juthatunk hozzá a számlán felhalmozott pénzösszeghez. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy valamennyi megtakarítási forma örökölhető.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás egyfajta életbiztosítás, mely alapján a biztosító bizonyos események bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt. Nyugdíjbiztosítás esetében ilyen esemény például az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, vagy a biztosított egészségi állapotának legalább 40 százalékos romlása. Ha egyedül ezzel a lehetőséggel élünk, akkor évente maximum 130 000 Ft adójóváírást érvényesíthetünk. Ehhez azonban havi 54 167 Ft-ot kellene félre tennünk.

Nézzünk egy reálisabb példát! Ha havonta 10 000 Ft-ot takarítunk meg nyugdíjbiztosítás formájában, akkor éves szinten 120 000 Ft-ot. Ennek a 20 százalékát, 24 000 Ft-ot az állam a személyi jövedelemadónkból jóváírja a nyugdíjbiztosítási folyószámlánkon.

Előnye, hogy számos biztosító szolgáltatásai közül választhatunk változatos feltételekkel, akár már havi néhány ezer forinttól. A díj fizetése is rendkívül rugalmas, lehetőség van a havi, negyedéves, féléves, esetleg éves rendszeres díjfizetés mellett, egyszeri rendkívüli összegeket is elhelyezni a biztosítónál. Ezenkívül a biztosított a tartam végén megtakarítását megkaphatja egy összegben, vagy rendszeres járadék formájában is. A portfolió kezelését alapkezelő végzi, így szaktudást nem igényel.

Önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztár

A nyugdíjpénztár egy olyan önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy nyugdíjas éveikre előtakarékoskodjanak. Mindezt külön törvény által szabályozott módon, hogy a csatlakozók aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből biztonságosan és hatékony módon gyűjthessenek. Az adójóváírás ennél az előtakarékossági formánál a legmagasabb összegű, évi maximum 150 000 Ft. Ahhoz, hogy ezt maximálisan kihasználjuk, havi szinten 62.500 Ft-ot lenne érdemes a számlánkra utalni. Ha az előző példából indulunk ki, és havonta 10 000 Ft-ot tudunk a pénztárba befizetni, akkor a jóváírásunk ugyanannyi, mint a nyugdíjbiztosítás esetében, 24 000 Ft/ év.

Kamatadó-mentes megtakarítási forma, a befizetendő minimum összegek nyugdíjpénztáranként eltérőek. A befizetés gyakorisága szintén nagyon képlékeny, lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves is.

Előnye, hogy a tagdíj fizetése a munkáltató által átvállalható, béren kívüli juttatásként, ebben az esetben viszont nem jár az adójóváírás, mivel azt csak magánszemélyek vehetik igénybe. Rendkívül vonzó tulajdonság ennél a megtakarítási formánál, hogy a várakozási idő (a már fent említett 10 év) letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után, a számlán lévő összeg 50 százalékát használhatjuk hitelfedezetként. Sőt! 3 éves tagság után a megtakarítás 30 százalékának megfelelő összegben tagi kölcsönt is vehetünk igénybe egyes nyugdíjpénztáraktól. A várakozási idő letelte után itt is választatunk, hogy egy összegben, vagy járadékként kérjük a felhalmozott összeget.

2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN

Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók. Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során. Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek! Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35. Bővebb információk és jelentkezés itt

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A nyugdíj-előtakarékossági számla 2005-ben került bevezetésre, hogy ösztönözze a nyugdíjcélú megtakarításokat és bővítse a takarékoskodók választási lehetőségeit.

Ebben az esetben az igénybe vehető adójóváírás felső határa évente 100 000 Ft. Ennek a maximális kihasználásához havonta 41 667 Ft-ot kell nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetni. Kivételt azok jelentenek, akik 2020 előtt fognak nyugdíjba vonulni, az ő esetükben a maximálisan igénybe vehető jóváírás összege adóévenként 130 000 Ft.

A számla aktiváláshoz 5000 Ft-os kezdőbefizetés szükséges, ezután a befektető maga döntheti el, hogy milyen gyakran akar és tud a számlára pénzt befizetni.

A számlán tarthatunk pénzt, de döntésünk szerint vásárolhatunk értékpapírt is a rendelkezésre álló összegből. Érdemes az értékpapír számlán kereskedni, hogy hozamot termeljen számunkra, vagyis megbízásokat adni különböző befektetésekre. Ez a megtakarítási forma leginkább azoknak ajánlott, akiknek már vannak befektetési tapasztalataik.

Előnye, hogy az osztalékot nem számítva, az árfolyam típusú nyereségek adómentesek.

Mi történik, ha nem tudjuk tovább fizetni a díjakat?

Amennyiben nem tudjuk fizetni az előtakarékossági számlákat, azokat a szolgáltató egy bizonyos türelmi idő után felbontja. Az addig összegyűjtött pénz a számlán marad, a várakozási idő, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után lehet csak hozzájutni. Nézzük konkrétan az egyes eseteket!

Nyugdíjbiztosítás

Amennyiben nem tudjuk fizetni a díjat, lehetőségünk van díjcsökkentésre vagy a befizetés szüneteltetésére. Ez azonban költséget jelent a biztosítottnak.
Ha idő előtt szükségünk van a pénzre, az összes addig igénybevett adókedvezményt vissza kell fizetnünk + 20 százalék büntető kamatot. (100000 forint adókedvezmény után, tehát 120 000 forintot kell visszafizetnünk)

Önkéntes- kölcsönös nyugdíjpénztár

Tagdíj nem fizetése esetén a pénztár költséget számol fel, amit a tag hozamaiból vonnak le. Mindezt addig teszi, amíg a számlán rendelkezésre álló pénz van.
Az önkéntes pénztári hozam 10 év után vehető ki adó- és járulékmentesen, a tőke pedig csak 20 év elteltével vagy a nyugdíjkorhatár betöltésekor. A várakozási idő letelte előtti kivétel esetén EHO és SZJA (27%+16%) fizetési kötelezettség terheli a felvett összeget.

Nyugdíj- előtakarékossági számla

Ha a várakozási idő letelte előtt szükségünk lenne a pénzre, az igénybe vett támogatás összegét 20%-kal növelten kellene visszafizetni, ezzel egyidejűleg pedig SZJA és EHO fizetési kötelezettség is keletkezne.

Összehasonlítás, kombinálás

A befektetőnek több szempontot is figyelembe kell vennie, amikor az előtakarékossági lehetőségeket vizsgálja. Először is azt kell eldöntenie, hogy mennyi pénzt tud rendszeresen erre a célra áldozni, milyen időtávban gondolkodik, milyen adókedvezmények érintik a befizetéseket, illetve milyen adóterhek érintik a kifizetéseket.

Mindhárom eszköznek vannak előnyei. A nyugdíjbiztosítást kombinálhatjuk más biztosításjellegű szolgáltatásokkal (például balesetbiztosítással), a nyugdíj-előtakarékossági számlán tartott értékpapírokon pedig nagyobb eséllyel érhetünk el nyereséget, ha befektetési tapasztalatokkal rendelkezünk. A legkedveltebb módszer azonban mindenképpen az önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári tagság. Hogy miért?

• A munkáltató által adható béren kívüli juttatásként,
• a várakozási idő alatt bármikor átléphetünk egy másik nyugdíjpénztárba,
• a fent már említett feltételek teljesülése esetén használhatjuk hitelfedezetként.

Fontos megjegyezni, hogy a munkáltatót milyen fizetendő adók terhelik béren kívüli juttatás nyújtása esetében. A minimálbér 50%-át meg nem haladó összeg (számszerűsítve: 50.750 Ft) 1,19-szerese tekintendő adóalapnak. Az adóalap után 16% SZJA, valamint 14% EHO fizetési kötelezettség áll fenn. A minimálbér 50%-át meghaladó összeg 1,19-szerese után a 16%-os SZJA mellett már 27%-os EHO fizetési kötelezettség keletkezik.

Nézzünk egy konkrét példát!

A munkáltató által fizetett tagdíj összege 10.000 Ft. Az adóalap ebben az esetben (10.000*1,19) 11.900 Ft.
A fizetendő SZJA: 11.900*0,16= 1904Ft,
a fizetendő EHO: 11.900*0,14= 1666 Ft.

Az alábbi táblázat néhány fontos paramétert tartalmaz, amely segíthet megkönnyíteni a döntést.

	Nyugdíjbiztosítás	ÖNYP	NYESZ
Adójóváírás mértéke	20%, max. 130 e FT	20%, max. 150 e FT	20%, max. 100-130 e FT
Várakozási idő	10 év	10 év	10 év
Hozzáférés	Nyugdíjba vonuláskor (minimum 10/ 15 év után, előtte a támogatás 120%-ának +adóknak a megfizetésével)	Nyugdíjba vonuláskor (előtte: 10. évtől SZJA+EHO)	nyugdíjba vonuláskor (előtte a támogatás 120%-ának +adóknak a megfizetésével)
Minimális díj	változó	már havi 1000 Ft-tól	változó
Adómentesség	5. évtől kamatadó-mentes	kamatadó-mentes	kamatadó-mentes
Örökölhető-e	igen	igen	igen

Amennyiben van rá módunk, érdemes kombinálni a 3 előtakarékossági formát. Fizessünk önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot, kössünk nyugdíjbiztosítást élet- vagy balesetbiztosítással kombinálva, és ha még a befektetésekhez is van érzékünk, nyissunk nyugdíj-előtakarékossági számlát. Tartsuk szem előtt, hogy a maximális adójóváírás havi 116.667 Ft-os összesített díj mellett használható ki a legjobban, ettől többet havonta tehát nem érdemes megtakarítni, hacsak nem valami más célunk van az adott számlával. Ha nem az adójóváírás érvényesítése a cél, csupán maga az előtakarékosság, akkor kérhetjük a munkáltatótól béren kívüli juttatásként, ekkor azonban magát az adójóváírást nem érvényesíthetjük.

A cikk szerzője az Irisz Office Kft, az Adó Online szakmai partnere. A témáról többet megtudhat az Irisz Office Facebook-oldalán.

 

---