Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt Szakértő!

Szeretném segítségét kérni az alábbi illeték- és eljárási kérdésben.

1. Egy magánszemély 1994.08.03-án megvásárolt egy társasházi lakásingatlant Budapesten. Az adásvételi szerződés a tulajdonjog bejegyzési kérelemmel együtt 1994.08.15-én a Földhivatalba benyújtásra került. Idén kiderült, hogy tulajdonjoga nincs bejegyezve, ezért az 1994.08.03-i, földhivatali érkeztető bélyegzővel ellátott adásvételi szerződés alapján 2023.03.07-én kérte tulajdonjoga bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.

2.A Földhivatal a tulajdonjog bejegyzési kérelmet visszautasította azzal, hogy az 1994-ben készült adásvételi szerződés az akkori szabályoknak ugyan megfelelően, de nem a ma hatályos előírások szerint tartalmazza a felek adatait, nem tartalmaz ügyvédi ellenjegyzést.

3.Sikerült felkutatni az eladókat és elkészíteni egy ún. adásvételt pótló adásvételi szerződést a mai jogszabályi előírások szerint, melynek alapján a Földhivatal be is jegyezte a vevő tulajdonjogát. E szerződés elválaszthatatlan részét képezték az 1994-ben készült és akkor benyújtott iratok.

4.A B400 jelű NAV nyomtatványon az 1994.08.03-i szerződéskötési dátum és az akkori vételár került feltüntetésre.

5.A NAV helyszíni szemlét tartott az érintett ingatlanban az érték – illetékalap – megállapítása céljából. Az eljárás még folyamatban van.

Kérdéseim

1.Jól értelmezem-e az Itv. és Art. rendelkezéseit, melyekből arra a következtetésre jutottam, hogy a NAV illetékkiszabáshoz való joga elévült? (1994.08.hóban hatályos Itv.86.§ (1) bek. és 1990.évi XCI.tv. (Art).95.§ (2) bek.)

Az ingatlan vevője azzal, hogy az ügyvédje által a Földhivatalhoz benyújtotta az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzési kérelmet – amelyben egyébként még kifejezetten kérte is az iratoknak az Illetékhivatalhoz történő továbbítását az illeték kiszabása céljából -, eleget tett törvényi bejelentési kötelezettségének.

2.A NAV álláspontja valószínűleg ettől eltérő, egyébként nem küldött volna ki értékbecslőt.

Ha a NAV úgy dönt, hogy szerinte illetékköteles az ügylet, és az ingatlan jelenlegi piaci értéke alapján szabja ki az illetéket, mit lehet tenni?

Van-e jelentősége most annak, hogy 1994-ben jogosult volt a vevő illeték-kedvezményre?

3. Ha a NAV-val nem jutunk dűlőre, van-e értelme beperelni a Földhivatalt károkozásért, amiért annak idején nem továbbította az adásvételi szerződést az Illetékhivatalhoz? A kár most merül fel, ha felmerül, az ügy viszont már közel 30 éves. Valahol azt olvastam, hogy az 1994-ben hatályos jogszabályok valamelyikében még nem volt határidő arra, hogy a Földhivatalnak mennyi idő múlva kell az illetékhivatal felé átadni az adásvételi szerződést. Elévülhetett a Földhivatal mulasztása, amiért sem be nem jegyezte a tulajdonváltozást (és a kapcsolódó illetékhivatal felé továbbítást sem végezte el), sem hiánypótlást nem kért?

Köszönöm szépen.