A pótszabadság és a betegszabadság elszámolása is változik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A júniusban elfogadott 2013. évi CIII. törvény jelentősen módosítja a szabadságok kiadását is. Míg a változásokat összefoglaló cikkünk első részében elsősorban a munkaidőre koncentráltunk, ebben  a részben mindent megtudhatnak arról, hogyan változik augusztustól a szabadság szabályozása.


Pótszabadság egészségi fogyatékosság esetén – bővülő körben

A Módtv. 8. § (5) bekezdése kiegészítette az Mt. 120. §-át, így már nem csak a rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodás esetén jár évenként öt munkanap pótszabadság. A törvénymódosítás alapján erre válik jogosulttá a fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló. A pótszabadságra való jogosultság megállapításához meg kell tudnunk, kinek jár az előbb említett támogatás, illetőleg járadék.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint a fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás.

A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez [22. §]. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

  • a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig-látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
  • b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
  • ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
  • bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
  • c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
  • d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
  • e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
  • f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
  • g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
  • h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető [23. § (1) bekezdés].

Ugyancsak a 1998. évi XXVI. törvényben találunk rendelkezést a vakok személyi járadékáról. A 29/A. § (2) bekezdésének – egyébként június 1-től hatályos rendelkezése szerint e járadék összege havi 16 160 forint. ( A vakok személyi járadékát 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.) Az a munkavállaló, aki e járadékban részesül, ugyancsak jogosult az öt munkanapnyi pótszabadságra.

Az apák pótszabadsága – nincs arányosítás

A Módtv. 8. § (6) bekezdése kiegészítette az Mt. 121. § (1) bekezdését. A változás hátterében az apák részére járó pótszabadság áll. Az újdonsült apáknak gyermekük születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésüknek ének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A Módtv. alapján e pótszabadságra való jogosultság megállapításakor nem alkalmazható azon rendelkezés, mely szerint, a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. Azzal, hogy az Mt. a korábbi munkaidő-kedvezmény helyett pótszabadsággal honorálja az apaságot, rosszabb helyzetbe hozta azon apukákat, akik a gyermek születése évében csak részben váltak szabadságra jogosulttá.

Amennyiben például a munkavállaló július 1-jén kezdi meg munkaviszonyát, és az Mt. – módosítás hatályba lépése előtt – július 31-ig – születik meg gyermeke, 5 helyett – a kerekítés szabályának alkalmazásával – 3 munkanap pótszabadság jár csak.  Amint az Indokolás leszögezi: összhangban az adott jogintézmény rendeltetésével, törvénymódosítás biztosítani kívánja, hogy gyermek születése esetén az apa – függetlenül a munkaviszony kezdetének időpontjától – mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesülhessen a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól, azaz e körben ne kerüljön sor arányosításra.

A Módtv. 9. § (2) bekezdése alapján az apák pótszabadságára vonatkozó új szabályt a törvénymódosítás hatálybalépését követően született gyermek esetén kell alkalmazni…


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.

2024. július 15.

A privátbanki változások a pénzügyi úri szabók digitális utódjait követelik

A hivatali időben elérhető, megszokott termékcsoportokat kínáló privátbankárok helyét az éjjel-nappal, a chaten vagy épp a social media felületein elérhető, eddig elképzelhetetlennek tűnő szakterületeken is kompetenciákat felmutatni tudó tanácsadók veszik át a vagyonkezelési piacon, ám a személyes faktor sem tűnik el, csak éppen teljesen átalakul – így vélekednek a Blochamps Capital kutatásában megkérdezett privátbanki szolgáltatók, akik az ügyfelek megtartása és megszerzése mellett egyre nagyobb kihívásnak tartják a hozzáértő szakemberek megtartását is.

2024. július 15.

Takarító robot: a magyar mérnöknőnek sikerült, ami még senkinek!

Egy innovatív takarító robot nyerte el idén az év ötletéért járó elismerést a Magyar Ipari Célgép Nagydíj átadó ünnepségén. Az immár negyedik alkalommal megrendezett Gépész Szalon június végi díjátadóján a szakma legjobbjai gyűltek össze a Millennium Házában. Összesen nyolc kategóriában tüntették ki az elmúlt év legkiemelkedőbb pályamunkáit és három különdíjat osztott ki a zsűri, köztük volt Csikós Irén, aki egy vegyiüzem poros szállítópályáinak tisztítási problémájára tervezett egy innovatív takarító robotot, és a BBM csapata, akik kiemelkedő ipari célgéppel nyertek, a pályázatot mesterséges intelligencia segítségével szerkesztett zenével adták be.