Júliusban 8 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, amikor 7,7 százalékkal alacsonyabb volt a termelés a 2019. júliusinál. A munkanaphatástól megtisztítva 10,2 százalékos volt az éves növekedés a harmadik negyedév első hónapjában – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó hazai termék (GDP) 17,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, amelyhez az ipari termelés 7,3, a szolgáltatások 7,0, az építőipar 0,9 százalékponttal járult hozzá.
Idén májusban az ipari termelés 39,1 százalékkal meghaladta az előző év májusának alacsony bázisszintjét, amely a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekkel volt összefüggésben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Áprilisban 58,8 százalékkal meghaladta az előző év áprilisának rendkívül alacsony bázisszintjét az ipari termelés, amely tavaly 36,9 százalékkal esett vissza 2019 azonos hónapjához viszonyítva.
Februárhoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 0,4 százalékkal, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 68 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta.
Felülmúlta a várakozásokat az ipar teljesítménye, így annak hozzájárulása ellensúlyozhatja a többi szektor visszahúzó erejét a gazdasági növekedés alakulásában, de a félvezetők és mikrochipek hiánya komoly kockázatot jelent.
Januárban az ipari termelés 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,8 százalékkal csökkent, miután idén januárban kettővel kevesebb munkanap volt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal nőtt, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 57 százalékkal emelkedett – erősítette meg második becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly decemberben az ipari termelés 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amivel 2019 októbere óta a legnagyobb éves növekedést érte el; 2020-ban a termelés 6,1 százalékkal kisebb volt, mint 2019-ben, amikor 5,6 százalékos volt a növekedés – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A várnál jobban nőtt októberben az euróövezet ipari termelése az előző havihoz képest és csökkent egyúttal a lemaradása is az egy évvel korábbitól.
Októberben az ipari termelés munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva 2,8 százalékos volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás növekedés.
A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 0,2 százalékkal csökkent, azaz lényegében az egy évvel korábbi szinten maradt.
Az ipari termelés augusztusban 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a júliusi 8,1 százalékos visszaesés után – a járműgyártás felhúzta az eredményeket.
Az ipari termelés 7,8 százalékkal elmaradt júniusban az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 12,2 százalékkal csökkent – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján csütörtökön.
Májusban az ipari termelés volumene 30,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 27,6 százalékkal csökkent a termelés. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban is jelentős volt – erősítette meg kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipar vírusválság miatti mélyrepülését a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar súlyos visszaesése mozgatta; az alágak közül egyedül a gyógyszergyártás tudott nőni, miközben a járműgyártás ötödére esett vissza. Az InfoTandem infografikája.
Rekordmértékben, a vártnál erősebben csökkent az ipar teljesítménye Németországban áprilisban, mivel az új koronavírus által okozott járvány a termelés felfüggesztésére vagy visszafogására kényszerítette a vállalatokat.
Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 36,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 36,6 százalékkal csökkent – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kiigazított adatok szerint 10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban februárhoz képest. A járműgyártás csaknem 20 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Januárban 2,4 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal emelkedett a termelés – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly éves összevetésen az előző évi 3,5 százalék után – erősítette meg az előzetes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
