A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban is jelentős volt - erősítette meg kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipar vírusválság miatti mélyrepülését a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar súlyos visszaesése mozgatta. Az InfoTandem infografikája.
Rekordmértékben, a vártnál erősebben csökkent az ipar teljesítménye Németországban áprilisban, mivel az új koronavírus által okozott járvány a termelés felfüggesztésére vagy visszafogására kényszerítette a vállalatokat.
Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 36,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 36,6 százalékkal csökkent - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kiigazított adatok szerint 10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban februárhoz képest. A járműgyártás csaknem 20 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Januárban 2,4 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal emelkedett a termelés - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly éves összevetésen az előző évi 3,5 százalék után - erősítette meg az előzetes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után - jelentette csütörtökön első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly novemberben 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,7 százalékos volt a növekedés - jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A járműgyártás 9,6 százalékos és a számítástechnikai, illetve elektronikai termékek gyártásának 7,3 százalékos növekedésének köszönhetően az ipari termelés októberben 6,1 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés növekedési üteme ebben az évben erős kilengéseket mutat. A kibocsátás októberi 6,1 százalékos növekedése átlagosnak tekinthető.
Szeptemberben 11,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 9,0 százalékkal emelkedett a kibocsátás - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Augusztusban az ipari termelés 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző havi 12,0 százalékos emelkedés után, a munkanaphatástól megtisztított adatok 2,7 százalékos növekedést mutatnak az előző havi 8,7 százalékot követően.
Az ipari termelés volumene augusztusban 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal emelkedett a termelés - jelentette hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Különösen a német ipar gyengélkedése fényében minden várakozást felülmúlt a magyar ipari termelés kétszámjegyű júliusi növekedése - kommentálták elemzők az adatokat.
Júniusban az ipari termelés volumene 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok a termelés 4,1 százalékos növekedését mutatják, miután júniusban idén kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly.
A gazdasági növekedés az első negyedévben elérte csúcspontját és a második negyedévben megindult a GDP növekedési ütemének lassulása - erre következtetnek elemzők a júniusi ipari termelésről kiadott első becslésből.
Májusban az ipari termelés 8,7 százalékkal, 2017 májusa óta a legélénkebb ütemben nőtt éves összevetásben.
Az ipari kivitel négyötödét a minimum 250 fős nagyvállalatok adták tavaly, a legkisebbek részesedése alig néhány százalékos. A termelés jóval az EU-átlag fölött bővült. Az InfoTandem infografikája.
Az ipar májusi, 8,7 százalékos növekedése az idei legmagasabb adat, márciusban 8,0 százalékos, áprilisban 6,3 százalékos bővülést mért a KSH.