Kevesebb a halálos munkabaleset – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gépiparban dolgozókat éri a legtöbb baleset, de például a kereskedelemben is sokan kénytelen hosszabb-rövidebb kényszerpihenőre menni emiatt – derül ki az InfoTandem heti infografikájából. Pozitív fejlemény, hogy az idei első hat hónapban a fél évtizeddel korábbinak a felére csökkent a halálos incidensek száma.
Örvendetes módon az idei első félévben is tovább mérséklődött a halálos kimenetelű – azaz egy éven belül a sérült életét kioltó – munkabalesetek száma. Az első hat hónapban 23 áldozatról szóltak a feldolgozott jegyzőkönyvek (közülük 22-en gyakorlatilag azonnal, 3 napon belül elhunytak), míg például 2009 hasonló időszakában még 53, két évvel ezelőtt 41, tavaly pedig 31 volt ez a szám. Pedig az első félévi munkabalesetek az elmúlt három esztendőben gyakoribbakká váltak: a 2010-es 8488 baleset után volt egy erőteljes javulás (több mint 1100-as mínusz), ám azóta megint felfelé kúszik ez a mutató, amely az idén 7664-re emelkedett. Ebből a férfiak 64 százalékkal részesedtek.
A balesetek következtében előálló munkaképtelenség legjellemzőbb periódusa egy-két hét. Az érintettek egyharmada legfeljebb 13 napon belül visszamehetett dolgozni, 18 százaléknyian viszont egy hónapnál is tovább voltak kénytelenek lábadozni. Legalábbis azok közül, akikről vannak információk – mintegy 2 ezer esetnél ugyanis nem ismert, meddig tartott a kényszerpihenő.
A balesetek elszenvedői zömmel középkorúak; 27 százalékuk tartozott a 35–44 éves korcsoportba, további egynegyedük pedig a 45–54 esztendősek közé. A 65 évnél idősebbek közül mindössze 29-en voltak szenvedő alanyai munkabalesetnek, s a 24 év alattiak száma is alulról súrolta az ezret.
Az ágazatok közül, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kimutatásai szerint, a feldolgozóiparban a legveszélyesebb dolgozni: a balesetezők 37 százaléka tartozott ide – közülük a legtöbben, 1435-en valamelyik gépipari vállalkozásnál álltak munkában. Szintén a rizikósabbak közé sorolható a szállítást, raktározást, postai szolgáltatásokat és távközlést magában foglaló szektor, illetve a kereskedelem is. Ezekhez képest az építőiparban dolgozók viszonylag jól, 260 afférral megúszták – igaz, a legtöbb halálos baleset (6) itt történt. Ez utóbbi szempontból a mezőgazdaságnak van a második legszomorúbb mutatója, ahol öten vesztették életüket az összesen 297 munkabaleset következményeként.
Az esetek túlnyomó többségében (77 százalékában) valamilyen jogi személyiségű gazdasági társaság volt a munkaadó, de például 84 eseménynél egyházi szervezet, 10-nél pedig alapítvány volt a foglalkoztató. Az ügyek kapcsán összesen 32 millió forintnyi bírságot szabtak ki.
