Másként számoljuk a baleseti táppénzt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok ponton változott a baleseti táppénz szabályozása. Ezeket foglalja össze friss blogbejegyzésben az RSM DTM.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságok naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó módosító szabályokat 2013. július 5-én hirdették ki. A gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos módosítások 2013. július 6-án léptek hatályba. Minden egyéb változás 2013. július 15-étől hatályos, azzal a kitétellel, hogy 2013. július 14-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.
Jelen bejegyzésemben a baleseti táppénzt érintő változásokat foglalom össze.
Kinek jár?
Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követően üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül legfeljebb egy éven keresztül jár, és legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.
Mi változott július 15-től?
Munkáltatóváltás esetén amennyiben a munkavállaló a korábbi jogviszonyában történt üzemi balesetével kapcsolatosan ismét keresőképtelenné válik, az új jogviszonyában is jogosult baleseti táppénzre.
Ha a beleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nap.Korábban sokan küldték be a táppénz-igényt az üzemiség elismerése nélkül, pedig a kérelem csak az üzemiség elismerését követően elbírálható. Az ügyintézési határidőt így pontosították.
