Mennyivel drágítja az árut a chipsadó?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szakértőnk a chipsadó példáján keresztül megvilágítja, hogy ha a fogyasztást adóztatjuk meg, – ami adótechnikailag egy ajánlott módszer, – annak árfelhajtó hatása kihat a fogyasztás visszafogására. Így valószínűsíthető az is, hogy a kisebb adómérték a gazdaság egészére is kedvező hatással lenne.
Mit jelent az a chipsadó? Hivatalos nevén népegészségügyi termékadó. A rá vonatkozó és már többször módosított 2011. évi CIII. törvény szerint ennek a 2011. szeptembertől bevezetett új adófajtának az a célja, hogy
- a nem egészséges élelmiszerek fogyasztását visszaszorítsa,
- előmozdítsa az egészséges táplálkozást, és
- a befolyt adóból támogatni tudják az egészségügyet.
Azt, hogy ezek a célok milyen mértékben valósulnak meg, mindenkinek magának kell eldönteni.
A népegészségügyi termékadót bizonyos termékcsoportok után kell fizetni:
- üdítőital,
- energiaital,
- előrecsomagolt cukrozott készítmény,
- sós snack,
- ételízesítő,
- ízesített sör,
- alkoholos frissítő,
- gyümölcsíz.
Azonban a termékkör meghatározása nem ilyen egyszerű. A törvény nagyon pontos meghatározást ad statisztikai számjel illetve termékösszetétel segítségével arról, hogy például mely ételízesítők adókötelesek.
Ezt a következőképpen fogalmazza meg a törvény: „a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget”.
Ezzel az idézettel azt érzékeltethető, hogy ezek a meghatározások gyártási szakembernek valók, és nem nagyon érthető a fogyasztó számára.
A népegészségügyi termékadó mértéke:
- a) az egyik üdítőital-csoport esetében 7 forint/liter, a másik csoport üdítőital esetében 200 forint/liter,
- b) energiaitaloknál az egyik csoport után 250 forint/liter, a másik csoport után 40 forint/liter,
- c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,
- d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm,
- e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,
- f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter,
- g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.
A lakosságot kevéssé érdeklik az adókötelezettséget érintő szabályok, vagyis hogy az értékesítési láncolatban melyik cég köteles a chipsadót megfizetni. A lényeg az, hogy a népegészségügyi termékadó összege benne van a termék fogyasztói árában.
Tehát ha egy kilogramm ételízesítő eladási ára 1500 forint lenne, akkor azt az adóval együtt 1750 forintért értékesíthetnék áfa nélkül.
De a népegészségügyi termékadó beletartozik a felszámított általános forgalmi adó alapjába. Ennek oka az áfa-törvény 70.§-a, melynek értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, stb.
Így a példában szereplő termékünk eladási ára (1750 * 1,27=) 2223 forint lesz (kerekítve).
A termék összes adótartalma 250 + 473 = 723 forint, ami a termék bruttó árának 32,5 százaléka. Amennyiben nem lenne népegészségügyi termékadó, akkor a példabeli ételízesítőt 1905 forintért vásárolhatnánk meg.